Segíthet-e a coaching az Alzheimer-kór kezelésében?

A demencia (aminek egyik fajtájában szenved Bruce Willis is), köztük az akár teljes szellemi leépülést is okozó Alzheimer-kór az idősebb felnőttek legrettegettebb betegségeinek egyike: világszerte több tízmillió embert érint, és mivel hatékony kezelések csak korlátozottan állnak az érintettek rendelkezésre, manapság a megelőzésre is nagy hangsúly kerül. Ami pedig a prevenciót illeti, korábbi kutatásoknak hála már tudjuk, hogy minél korábban hagyjuk el rossz életmódbeli szokásainkat, és cseréljük őket jókra, annál nagyobb eséllyel csökkenthetjük a betegség kialakulásának kockázatát is.

Miközben tehát egyre többet tudunk meg az Alzheimer-kór hátteréről, kezelési lehetőségeiről, és egyre több specifikus gyógyszer halad a jóváhagyás felé, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) és a Kaiser Permanente Washington nonprofit szervezet közös tanulmánya novemberben megállapította, hogy a személyre szabott egészségügyi és életmódbeli változtatások késleltethetik, sőt, akár meg is előzhetik a betegséggel járó memóriavesztést. 

Személyre szabottan hatékonyabb?

A több mint két évig tartó vizsgálatban 172, 70 és 89 év közötti résztvevő kognitív eredményeit, kockázati faktorait és életminőségét hasonlították össze. Az alanyok fele ez idő alatt személyre szabott tanácsadásban részesült az életmód azon területein, melyekről a szakemberek úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór kockázatát is növelhetik, beleértve a mozgásszegény életmódot és a kontrollálatlan cukorbetegséget. (Az önkéntesek túlnyomórésze több kockázati tényezővel is rendelkezett, beleértve az alváshiányt, dohányzást, fizikai inaktivitást, depressziót, szociális elszigeteltséget, magas vérnyomást és cukorbetegséget.)

Fotó: Getty Images

A vizsgálat során csoport első része személyre szabott oktatóprogramban részesült: a kutatók az étkezési napló vezetésétől az egyéni vagy csoportos beszélgetésen át egészen az önkéntességig számos megközelítést alkalmaztak. Vagyis a résztvevők az étrendre, a gyógyszeres kezelésre, a testmozgásra és a szociális programokra irányuló kezelési tervet képességeik, érdeklődési körük, kockázati profiljaik és egyéni preferenciáik figyelembevételével kapták meg.

Ezen felül az érintettek rendszeresen konzultáltak egy ápolóval és egy egészségmentorral is, akikkel együtt választották ki, hogy egyénenként kinek mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnie. Míg a résztvevők ezen része néhány havonta egy coaching-ülésen is részt vett, addig a kontrollcsoport csak háromhavonta, postai úton részesült oktatási anyagokban.

Ennek eredményeképp az első csoport kognitív és fiziológiai tesztjei 74%-os javulást eredményeztek a kontrollcsoporthoz képest – még a koronavírus kirobbanása idején is, amikor a személyes üléseket telefonbeszélgetések és videohívások váltották fel.

 Az egyéni kezelési tervben részesültek ráadásul magasabb szintű elégedettségről számoltak be, és az életmódváltással járó nehézségeket, új szokásokat is rugalmasabban kezelték, hiszen a rendszeres beszélgetések és ülések előbb tartották fenn a motivációt és lelkesedést, mint az általánosabb utasítások.

Életmódváltás = hosszútávú befektetés

„Ez az első olyan személyre szabott beavatkozás, ami több területre összpontosít egyszerre, és ami a résztvevők kockázati profilján, preferenciáin és prioritásain alapul. Véleményünk szerint az egyéni kezelési terv hatékonyabb lehet, mint egy egyféle, mindenkire érvényes és általánosabb megközelítés. Egy korábbi, 600 idősebb felnőtt körében végzett felmérés során ugyanis azt találtuk, hogy az érintetteknek igényük van arra, hogy tisztában legyenek a személyes preferenciákkal és kockázati tényezőkkel, ami az életmódváltás területén is motiváltabbá teheti őket” – mondta Kristine Yaffe demenciakutató, a tanulmány fő szerzője.

Mindez persze szép eredmény, de mégis érdemes némi fenntartással kezelni, hiszen a terület a kutatók szerint is további vizsgálatokat igényel, nem beszélve arról, hogy az egyéni gyakorlatok és kezelési tervek szélesebb közösségekben egyelőre nehezebben megvalósíthatók, ha figyelembe vesszük a kezelt alanyok anyagi helyzetét vagy más országok egészségügyi rendszerének működését, illetve kapacitását. Az azonban kétségtelen, hogy a kutatók taktikáját, illetve magát az életmódváltást sem érdemes félvállról venni (amiért egyénileg is tehetünk), ami szuper kiindulási pont lehet a jövőben, hiszen – bár a betegség megelőzésének végleges módja még nem ismert – a szakemberek tudják, hogy az egészséges életmód mennyivel képes csökkenteni az egyén kockázatát.
Nem beszélve arról, hogy Yaffe és csapata szerint a kockázatcsökkentő programok sokkal olcsóbbak, mint az újonnan piacra dobott Alzheimer-gyógyszerek, és nem kell tartanunk a lehetséges mellékhatásoktól sem.

Érdekel, hogy melyik sport segít leginkább az Alzheimer-kór tüneteinek mérséklésében? Ide kattintva megtudhatod!

Kiemelt kép: Clément Falize/Unsplash