Így függ össze a demencia és a cukorbetegség – életmódváltással megelőzhető

Mindkét betegség több százezer embert érint itthon.

A cukorbetegség és a demencia különálló fogalmakként bizonyára mindenki számára ismerősen csengenek, hiszen népbetegségek lévén évről évre egyre több ember mindennapjait nehezítik meg. A legfrissebb adatok szerint világszerte mintegy 537 millió felnőtt él diabétesszel: Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és több mint ötezer gyermek, demenciával pedig mintegy 55 millióan küzdenek – hazánkban legalább 200 ezren.
Azt azonban már kevesen tudják, hogy a két betegség, legalábbis az esetek egy részében bizony szoros összefüggésben állhat egymással. 

Mi is az a cukorbetegség és a demencia?

A diabétesz, vagy cukorbetegség egy olyan krónikus betegség, amelyről akkor beszélünk, amikor a hasnyálmirigy már nem képes inzulint termelni, vagy a szervezet nem tudja megfelelően hasznosítani az általa termelt inzulint. A szervezetben minden szénhidrát tartalmú élelmiszer glükózra bomlik, és az inzulin hormon az, amely elősegíti ezek bejutását a vérből a sejtekbe. Éppen ezért az inzulin termelésének vagy hatékony felhasználásának hiánya a vér glükózszintjének emelkedéséhez vezet. 
A cukorbetegségnek alapvetően két fő típusát, az 1-es és a 2-es típusú diabéteszt különböztetjük meg.

A cukorbetegek több mint 95 százaléka 2-es típusú cukorbetegségben szenved, ami nagyrészt a túlsúly és a fizikai inaktivitás eredménye.

Sokáig „szerzett” cukorbetegségnek is nevezték, mára pedig már gyermekek körében is egyre gyakoribb annak ellenére, hogy – az 1-es típusúval ellentétben – életmódváltással megelőzhető lenne. Az 1-es típusú cukorbetegség oka és megelőzési módja mind a mai napig ismeretlen, általában napi inzulinadagolást igényel.

A 2-es típusú diabéteszt jórészt a nem megfelelő életmód okozza, azonban rendszeres mozgással és diétával megelőzhető, karban tartható (Fotó: Getty Images)

A demencia nem egy specifikus betegség, hanem egy általános kifejezés a mindennapi tevékenységek végzését megzavaró emlékezés, gondolkodás vagy a döntéshozatal képességének károsodására. Leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór. Bár a demencia leginkább az idősebb felnőtteket érinti, nem része a normális öregedésnek. Minden embert más-más módon érint, a kiváltó okoktól, egyéb egészségügyi állapotoktól és a személy betegség előtti kognitív képességeitől függően.

Hol itt az összefüggés?

Annak, hogy az évek óta tartó 2-es típusú cukorbetegség demenciához vezethet, számos oka van. Az egyik a cukorbetegség szívre és egyúttal agyra gyakorolt hatása: a magas vérnyomás és a szívelégtelenség ugyanis gyakran stroke-ot okozhatnak, ami a demencia egyik fő kockázati tényezője.

Egyes tanulmányok azonban azt találták, hogy a cukorbetegség a stroke-tól függetlenül, a hipoglikémiás epizódok által is előidézheti a demens állapotot.

Mert bár a vércukorszint szigorú szabályozásával a szívbetegségek a stroke, valamint a hipoglikémia hosszú távú kockázata bizonyítottan csökkenthető, ma már számos kutatás alátámasztja, hogy egyes esetekben épp a túl szigorú kontroll az, ami hipoglikémiához, memóriavesztéshez és végül akár demenciához is vezethet. Ennek oka valószínűleg az, hogy az alacsony vércukorszint károsítja az agy memóriaközpontját.

Végül, de nem utolsó sorban az egyik legérdekesebb hipotézis, hogy a cukorbetegség közvetlenül okozza az Alzheimer-kórt, sőt, az Alzheimer-kórt még „3-as típusú cukorbetegségnek” is szokták nevezni, bizonyos, a diabétesszel közös jellemzői miatt.

A kocka el van vetve? 

Szerencsére a 2-es típusú cukorbetegség életmódváltással, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással és az optimális testsúly megtartásával az esetek jelentős többségében megelőzhető, ezáltal pedig a vele járó szövődmények, így a szívelégtelenség, a stroke és a demencia kockázata is minimálisra csökkenthető. Az agyunk frissességét – függetlenül attól, hogy cukorbetegek vagyunk-e vagy sem –, pedig különböző gyakorlatokkal tudjuk megőrizni, mint amilyen a rejtvényfejtés.

Fotó: Getty Images

Fontos azonban, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek jelentkezésének esetén is – mint gyakori szomjúságérzet, lassan gyógyuló sebek, homályos látás, bőrleváltozások – konzultáljunk kezelőorvosunkkal, hiszen a betegség korai felismerése és a megfelelő kezelési mód meghatározása jelentősen hozzájárul a maradandó egészségkárosodás elkerüléséhez.

Forrás: Well30 Kiemelt kép: Getty Images