Munka, színház, szabadság – Mácsai Pál
Ő itt az apám – mondja. – Most lenne százéves. Ez pedig a Széna téri lakásuk – volt. Az oroszok lőtték szét ötvenhatban. Ma lehetne bármelyik ukrán város lakóháza. Most bekeretezem, és kiteszem a falra. Mementónak? Körülbelül. Néhány évtizedenként rájuk jön, és akkor ami útba esik, rommá lövik. Aztán vagy hazamennek, vagy csak évtizedek után. […]
