Hetilap
Nincs karácsony ajándék nélkül? – Útmutató a sértődésmentes ünnephez
Elmondani nem tudom, hányszor történt meg velem az elmúlt években, hogy ajándékkal készültem a Nagy Családi Karácsony során, és cserébe nem kaptam semmit, csak rosszalló pillantást, hogy de hiszen ők szóltak előre, nincs ajándékozás. Azonkívül, hogy szerintem nem szóltak, még azon is bosszankodhattam, hogy bár az ajándékot minden esetben elfogadják, ám örömnek jelét sem mutatják. […]
Grecsó Krisztián: „Nemváj”
Óvatosan jönnek a lányunkhoz a szavak, lassan követik nyiladozó értelmét, pimasz humorát, falánk megismerési vágyát. Még nincs két és fél éves, nem kongatunk vészharangokat, inkább őt kezdi zavarni a világon egyedül használt saját nyelv magánya. Egy időben az anyjával akármilyen activitys mutogatóversenyt megnyertek volna, mondókák, mesék, állatfigurák és kalandok tárultak fel egyetlen mozdulat mögött. Igyekeztem […]
Krampuszok és lángoló szalmakecskék – Karácsony a világ körül
Mivel Jézus születését mindenhol december végén vagy január elején ünneplik, a déli féltekén tomboló nyári melegben senki sem várja el a Mikulástól, hogy vastag bundában, rénszarvasok húzta szánon érkezzen. A fehér szakállas öregúr inkább szörfdeszkára pattan, hogy a tenger felől közelítsen, vagy éppen hat kenguru húzta szánon repül az ausztrál házak kéménye felé. Legyen negyven […]
Varázslat héttől tízig – Kern András
Akkor tehát spuri? Húzzunk bele, igen. Azt hittem, ma jó lesz, de nemrég telefonáltak a színházból, hogy be kéne ugornom ma este egy megbetegedett kollégám helyett A Pál utcai fiúkba… Remélhetőleg nem Nemecsekként… Az a hatvanvalahány évnyi korkülönbség kicsit elgondolkodtatna, de annyi szép lehetőséget kaptam a Vígszínháztól, hogy még ezen is túltenném magamat. Itt most […]
Tibi nem csak a mama kedvence! – A csokoládé diadalmas története
A 60-as években fölcseperedett gyerekek többsége csak akkor látott csokit, ha valaki vendégségbe jött a családhoz. Illett akkor hozni a gyerekeknek egy táblával, s ha többen is érkeztek, az maga volt a gyönyörűség. Volt, aki csak a szokásos Boci csokit nyomta a kezünkbe, a legnagyobb ünnepnek azonban a piros mogyorós számított. Még a 70-es években […]
Mint egy győztes
Nem sokkal Ócsa után, egy szupermarket parkolója, déli tizenkét óra. Krisztina, ötvenéves, két – már felnőtt – gyermek édesanyja, eladó egy büfékocsiban. Áll mozdulatlanul, egy autónak dőlve, a jövő-menő, sietős vásárlók, a nyíló és csukódó csomagtartók között. Mint valami sziget. Csak a cigarettájába szív bele néha, de nem olyan sietősen, ahogy az emberek többsége szokott […]
Ne fáradjunk bele – a fáradtságba
Van az a fáradtság, amikor az ember túl sokat dolgozik, amikor vég nélkülinek érzi a karácsonyi készülődést, és van az a típusú, ami már ennél többről szól, aminél már gyanakodnunk kell, hogy valami nincs rendben a szervezetünkkel. A helyzetet nehezíti, hogy laikusként a normális fáradtságot sem feltétlenül tudjuk elválasztani attól, ami már kóros, rosszabb esetben […]
Hallgatni örök… – Illemkönyvek a 19. és a 21. századból
A gyönyörű, sötétkék-arany díszes bőrkötésű Az illem könyvét a nagymamámtól örököltem, és mindig előkelő helyet kap a könyvespolcon, bárhová költözöm is. Nem mintha ragaszkodnék az olyan formaságokhoz, mint hogy csemegét csakis ezüst- vagy szarupengéjű késsel illene felszolgálni, és nyilván nem aktuális az a kitétel sem, hogy egy lány kelengyéjében mindenképpen legyen háló főkötő, bár ezeket […]
Szinkronarcok
A férfi nyolc napja ül a sötétben, fején fülhallgató, előtte kis méretű vásznon film forog. Szorgosan ír, meg-megáll, gondolkodik. 1935-ben járunk, az illető úr pedig Lakner Artúr, aki éppen az első magyar nyelvre szinkronizált film szövegének fordításán dolgozik. A szinkrontörténet egyik legfontosabb momentumát illusztráló jelenet jól érzékelteti, milyen hálátlan a szakmában tevékenykedők munkája, mert hiába […]