Dobray Sarolta
Mélyből a megvalósult álmokig
Ahogy leülünk egymással szemben, máris szabadkozni kezd, hogy az arca időnként lángolni és a homloka gyöngyözni fog. – Hőhullámok… – magyarázza. – A gyógyszertől vannak. Tíz éve szedi, az általános ajánlás öt év, de az ötödik év végén az orvosa még ötöt javasolt ráhúzni, a biztonság kedvéért. – A hőhullámok mellé jár vele hangulatingadozás, csontfájdalom, […]
Kökény Dani: „Ez volt az álmom”
Emlékszem, amikor Oláh Ibolyával ültem ugyanitt, húsz évvel ezelőtt… Persze törékeny ez a hirtelen jött hírnév, hiába épül tehetségre, vigyázni kell rá, és nagy kérdés, hogyan lehet. Nevetünk is Danival, többértelműen, akkor azt mondjuk, most még valamiféle burokban van, amíg tart a műsor, most fog csak igazán kikerülni „az oroszlánok közé”. Az arca szép, a […]
Vannak még csodák – Történetek az állatkórházból
Kicsi szürke kutya ül a lány lábánál. A kicsi szürke test remeg, a lány keze a hátát simogatja, szinte öntudatlanul, mintha ezek a mozdulatok éppúgy őhozzá és a kutyájához tartoznának, mint a levegővétel. A lány szeme csupa könny. Várnak a sorukra a szép váróban. A sorsukra, ami láthatóan közös. Vajon az ebek fejében ugyanaz jár […]
Dobray Sarolta: Szilveszteri történet
Az is szilveszter napja volt, amit most elmesélek. Ő az utcán ült, egy padon. Sírt. A nyílt utcai sírás az valahogy más, mint a zárt falak között hulló könnyek. Aki az utcán sír, az vagy bolond, vagy valami olyan széles kétségbeesés örvénylik benne, aminek a test és az utca idegen, hülye szentsége sem szabhat határt. Az […]
Nyolc kicsi bőrönd – Gizi mama és a mézeskalács illata
Nézem, milyen tiszta rajta minden, már-már makulátlan: a ruhája, a bőre, a tekintete. Mesekönyvekben látni ilyet a tündérek között. Azt mondja, először leülni igazán úgy éjféltájt szokott, amikor megnézi a telefonján a gyerekek aznapi jegyeit meg a tanárok üzeneteit. – De én így szeretem. Ha nem kellene mindig csinálni valamit, abba bele is halnék – […]
Fekete-fehér füstök – családok veszélyben
Mezítláb szaladnak a gyerekek a saras úton, szaladnak folyton, mintha ez a futás felmelegítené a vérüket. November van. Hideg szelek. Egyikük kezében nagy vödör, nagyobb, mint ő maga. Vizet tölt bele az utcai kútnál. Nógrád, Kisterenye, annak is a vége. Ez az egyetlen kút van itt, ebben a két utcában, víz az úgy ötven házban […]