Dobray Sarolta

Dobray Sarolta
újságíró
Én azt mondom, fontos látni a „nagy képet”. De nekem az értés a mániám. Ahhoz viszont közel kell menni, egészen közel, addig, amíg az egyes emberi arcok sorban ki nem rajzolódnak, aztán megnézni azokat az arcokat jobbról, is balról is, sötétben és világosban, nyitott és csukott szemmel. Aztán hallgatni. Azt, amit elmondanak. Aztán azt is, amit nem mondanak el. A csöndeket. Figyelni, érezni, érteni, jelen lenni. Én így szeretek újságot írni.
Kamarás Iván – Jelen lenni a saját életünkben
Azt mondták többen is, te voltál a Dancing with the Stars legutóbbi évadának egyik legnagyobb pozitív meglepetése, sőt egyik nagy nyertese is, mert olyan szerethető, őszinte arcodat mutattad meg a műsorban, amit eddig a nagy nyilvánosság előtt még nem. Mire gondolhatnak? Ezen én is tűnődtem. Az egyik ok az lehet, hogy én abba a színészgenerációba […]
Dobray Sarolta8 perc
Harcművészből arcművész – Dietz Gusztáv
Mondja a telefonban, amikor időpontot próbálunk egyeztetni, hogy neki fogalma sincs, mit csinál, és mikor. Azt Zsuzsi tudja. Mindent Zsuzsi tud. Zsuzsi nélkül ő félkarú óriás. És tényleg olyan, ahogy aztán leülünk: egy kissé gyanakvó óriás. – Jogász anya, grafikus apa, látszólag teljesen normális család. Lehettem volna én is normális – mosolyog, óvatosan. És innentől […]
Dobray Sarolta8 perc
„Még mindig eléggé bírjuk egymást…” – Az ő kis falujuk
Ami a munkát illeti, a tiétek látszólag abszolút a két dudás egy csárdában esete: a feleséged cégében dolgoztok mindketten producerként és forgatókönyvíróként. Ez is megér egy misét. De adja magát a kérdés: otthon ki a főnök? Én mindig azt szoktam mondani, hogy egy normális házasságban a nő a parancsnok. Tudod, a fontos döntéseket én hozom, […]
Dobray Sarolta7 perc
Mint egy győztes
Nem sokkal Ócsa után, egy szupermarket parkolója, déli tizenkét óra. Krisztina, ötvenéves, két – már felnőtt – gyermek édesanyja, eladó egy büfékocsiban. Áll mozdulatlanul, egy autónak dőlve, a jövő-menő, sietős vásárlók, a nyíló és csukódó csomagtartók között. Mint valami sziget. Csak a cigarettájába szív bele néha, de nem olyan sietősen, ahogy az emberek többsége szokott […]
Dobray Sarolta8 perc
„Én vagyok a szabadság ura” – Longa György boldogsága
Elmegyünk egymás mellett az utcán, csak arcokat látunk az emberekből, vagy azokat sem. Körvonalakat. Vagy azokat sem. Pedig minden arc, minden körvonal mögött egy egészen egyedi élet, történet van. Ha közel megyünk, csak akkor látjuk, mennyi hasonlóság van a különbözőségeinkben. Sétálok az utcán, és találomra ráközelítek egy arca. Egy világra.
Dobray Sarolta8 perc