Március közepén, a londoni metrón láttam egy huszonéves lányt, akinek a farmerdzsekijét hatalmas, festett David Attenborough-kép díszítette. Nagyon örültem, de tulajdonképpen nem lepődtem meg, mert régóta figyelem, mekkora hatással van a természettudós az újabb és újabb generációk gondolkodására. Ha néha belekeserednék, hogy az élet nem igazságos, akkor mindig arra gondolok, hogy talán mégis az, hiszen egy olyan embernek, mint ő, (eddig) száz év adatott.
Sir David Attenborough – a természet szerelmese
David Attenborough alapjaiban változtatta meg azt, ahogy a bolygónkra tekintünk, nemzedékeknek tanította meg, hogy a vadon nem távoli díszlet, hanem az élet feltétele. A pályája önmagában televíziótörténet: ő az egyetlen, aki fekete-fehér, színes, HD- és 3D-műsor kategóriájában is megkapta a BAFTA-díjat. Amikor 1952-ben a BBC-hez került, egy természetről szóló adás vagy bejátszás elképzelhetetlen volt főműsoridőben.
Az Állat, zöldség, ásvány? című vetélkedő volt az első lépcsőfok, majd jött az Állatkerti nyomozás (eredeti címén Zoo Quest), amelynek producereként elérte, hogy ne az állatokat vigyék a stúdióba, hanem inkább az állatkertben vagy a valódi élőhelyeken forgassanak.
Ez is érdekelhet: „A vadon ott van a küszöbünkön” – Attenborough új filmjének alkotóival beszélgettünk
A nézők neki köszönhetően láthattak először olyan élőlényeket és viselkedésformákat, amelyeket korábban kizárólag tudományos leírásokból ismerhettek: komodói varánuszokat, borneói nagyorrú majmokat, paradicsommadarak bámulatos násztáncát, vagy éppen az óceánok addig láthatatlan mélységeit.
Lányával, Susannel együtt hallgatják az Új-Guineából hazahozott kakadu fülsüketítő lármáját (Forrás: Getty Images)
Legendás szériái külön műfajt teremtettek; az 1979-ben bemutatott Élet a Földön volt az áttörés, amely a későbbiekben minden természetfilmesnek mérce is lett. Ezt követte Az élő bolygó, Az első édenkert, majd a növényekről, madarakról és emlősökről szóló sorozatai.
A sikerhez nagyban hozzájárult a hangja, az a nyugodt, meleg, mégis feszült figyelmet keltő narráció, amellyel egy hangyát, bálnát vagy páfrányt ugyanazzal a komolysággal és lelkesedéssel mutat be. A kezdeti vizsgálódó szempont idővel érezhetően átalakult, a természet szépségének krónikásából a bolygó lelkiismerete lett; kíméletlen pontossággal beszél a pusztulásról, de nem kelt bénító félelmet, mert bemutatja a cselekvési lehetőségeket is.
Ez is érdekelhet: 10 érdekesség David Attenborough-ról
Az Attenborough-hatás
David Attenborough munkája szakmai szempontból mindig kikezdhetetlen volt, ám a környezetvédők gyakran kritizálták, hogy miközben felfoghatatlanul széles az a réteg, akikhez eljut, nem mondta ki elég nyíltan a lényeget, hogy a természet legnagyobb ellensége maga az ember. A tudós érzékenyen figyelte a közönség reakcióit, és úgy gondolta, előbb meg kell szerettetni velük a világot, és csak azután lehet beszélni arról, hogyan pusztítjuk el.
Nem csak a tévéműsorokon keresztül neveli a gyerekeket, élőben is szívesen beszélget velük (Forrás: Getty Images)
A fordulópontot ma sokan Attenborough-hatásnak nevezik. A kifejezés eredetileg A kék bolygó II. után terjedt el, amikor a sorozat döbbenetes erővel emelte be a műanyagszennyezés problémáját a hétköznapi beszélgetésekbe. A nézők már nemcsak elszörnyedtek, de mérhetően változtattak is a viselkedésükön.
Egy brit kutatás szerint a sorozat után a megkérdezettek több mint fele tudatosan csökkentette a műanyaghasználatát, az epizódok komoly fogyasztói döntéseket, politikai irányváltást és társadalmi összefogást generáltak. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorításáról szóló európai vitákban azóta is előkerül, hogy az óceánok állapotát bemutató filmek látványos szerepet játszottak a közhangulat megváltozásában.
Ez is érdekelhet: 10 sokkoló tény a műanyagról
Később ő lett az a hang, amelyet a világ vezetői sem tudtak figyelmen kívül hagyni. A 2018-as ENSZ-klímacsúcson emberek millióinak aggodalmát tolmácsolta, 2021-ben pedig a glasgow-i COP26-on „a nép szószólójaként” emlékeztette a döntéshozókat arra, hogy a klímaválság végső soron egyetlen számban is kifejezhető: a légkör szén-dioxid-koncentrációjában.
A tudós emberiségre gyakorolt hatásának van egy könnyedebb, megható oldala is. Több mint ötven faj és nemzetség viseli a nevét, akadnak köztük növények, hüllők, madarak, pókok, gombák, sőt őslények is. A névadást nem a figyelemkeltés szándéka vezette, hanem a tiszteletadás; a kutatók újra és újra leírták, hogy az ő filmjei miatt lettek botanikusok, paleontológusok vagy biológusok.
A popkulturális státusza szintén magáért beszél: 2019-ben a Glastonbury Fesztiválon nagyobb ovációval köszöntötték, mint a rocksztárokat. 2020-ban, kilencvennégy évesen regisztrált az Instagramra, és 4 óra 44 perc alatt érte el az egymillió követőt, amivel megdöntötte Jennifer Aniston korábbi rekordját. Kínában annyian akarták egyszerre letölteni A kék bolygó II. epizódjait, hogy a beszámolók szerint átmenetileg lelassult miatta az internet.
A férfi, aki újraírta a televízió szabályait
A természetfilmezésre vitán felül ő volt a legnagyobb hatással, ám miközben a fejünkben mindig a dzsungel mélyén vagy a sarkköri hidegben látjuk magunk előtt, ő a televíziózás történetét az íróasztal mögül is formálta.
