- Sir David Attenborough életművének hála az elmúlt évtizedekben kanapénkról járhattuk be a Földet.
- A természetfilmes most nézőpontot vált: London vadon élő arcát mutatja meg.
- A Vad London sztárjai: rókák, galambok és sünök.
Sir David Attenborough május 8-án tölti be 100. életévét. Hihetetlenül gazdag életpályája gyakorlatilag egybeforrt a modern természetfilmezés történetével. A brit tévézés ikonikus alakja, ahogy arrafelé mondják: az Egyesült Királyság „nemzeti kincse” több mint hét évtizede testközelből mutatja meg a világnak a természet csodáit. Az Élet a Földön vagy épp a Kék Bolygó nemcsak legendás sorozatok, de generációk gondolkodását alapjaiban formáló művek is.
Tom Hugh‑Jones, a Vad London producere (Fotó: BBC Studios/BBC Earth)
A jubileum alkalmából a BBC Earth különleges műsorfolyammal ünnepel. A csatornán egész hónapban Attenborough legismertebb filmjei futnak, köztük két friss premierrel. Egyikük, az Élet a Földön – Attenborough legnagyobb kalandja a természetfilmes lenyűgöző pályájára reflektál. A másik film a Vad London, mely május 8-án 18:30-kor debütál Magyarországon, váratlan terepre merészkedik. Azt mutatja meg, milyen sokféle vadon élő állat lakik a világ egyik legizgalmasabb metropoliszában.
A Vad London producerét, Tom Hugh‑Jonest arról kérdeztük, miért fordultak szavannák, mélytengerek és hegycsúcsok helyett a nagyváros felé, milyen élmény volt rókákkal forgatni London közepén, és mit jelent együtt dolgozni azzal az emberrel, aki évtizedeken át formálta természethez való viszonyunkat.
Korábbi természetfilmjeinek java része egzotikus tájakon, akár az érintetlen vadonban játszódik. Mi motiválta, hogy most új terepre, a nagyvárosba merészkedjen?
Az elmúlt években annyi elképesztő, egzotikus (és a legtöbb néző számára elérhetetlen) helyet mutattunk meg a világ minden tájáról, hogy most azt éreztük, ideje kicsit visszavenni.
Szerettünk volna ez alkalommal olyan filmet készíteni, ami mindenkihez szól és meg tudja mutatni, nem kell távoli tájakra utazni, ha közvetlen kapcsolatra vágyunk a természettel. Arra hívjuk a nézőket, hogy nézzenek körül ott, ahol élnek, mert egészen rendkívüli dolgokat fedezhetnek fel. Ilyesfajta csoda nem csak Londonban eshet meg.
Mennyire tudja a nagyvárosi ember így, ezzel a nyitottsággal szemlélni, és nem kártevőnek, kellemetlenségnek tekinteni az állatokat?
Egyre inkább. Vegyük például a rókákat. Régen egyszerű betolakodónak tekintették őket, ma már sokan örülnek, ha meglátnak egy-egy példányt. Úgy tűnik, egyre inkább megértjük, hogy az állatok jelenléte a mi döntéseink eredménye. Ha például sok a patkány, az elsősorban a mi nagy mennyiségű hulladékunk miatt van.
Ez is érdekelhet: David Attenborough kivételes élete – 100 éves a bolygónk lelkiismerete
Ha viszont tisztább, zöldebb környezetet teremtünk, többféle állat jelenik meg. Egy zöld nagyváros ma sok fajnak jobb élőhely, mint a vidék. A sündisznók például Anglia-szerte nagyon megfogyatkoztak, de azokban a városokban, ahol sok a kert, kifejezetten jól érzik magukat.
Nehezebb vagy könnyebb városi környezetben forgatni?
Sok szempontból nehezebb, mint a vadonban. Rengeteg engedélyre van ugyanis szükség, minden utcára, minden épületre külön. Ezért ha egy állat hirtelen másfelé indul, mint azt gondoltuk, nem biztos, hogy követni tudjuk. Ugyanakkor könnyebbség, hogy az állatok itt gyakran bátrabbak. A rókák vagy galambok például már hozzászoktak az emberekhez, könnyebb közel kerülni hozzájuk.
A Vad Londonban a galambok is izgalmas vadállatokként tűnnek fel (Fotó: BBC Studios/BBC Earth)
Kihívás a környezet is, de az emberek, a zaj, fény, a kiszámíthatatlanság mind ad egy nagyon érdekes élményréteget is. Azt, hogy emberként egy vagyunk az állatok közül, hiszen a nagyvárosban az ember sem tájidegen.
Sokunkkal szembejött már – bőven a magyar premier előtt – az a kis részlet, ahol Sir David Attenborough egy széken ül, körülötte pedig rókák játszanak. Ez spontán jelenet volt?
Teljes mértékben, nem használtunk semmilyen csalétket vagy trükköt, mert azt szerettük volna, hogy maradjon természetes az egész. Egy filmes kolléga, Matt Moran segített nekünk, aki évek óta követ rókákat Tottenham környékén. Pontosan tudja, hol élnek, merre járnak.
Amikor megkérdeztem tőle, hogy „szerinted össze tudjuk hozni, hogy David találkozzon velük?”, igennel felelt. Amikor David megérkezett, nem volt ideális az időjárás, és mi sem voltunk biztosak benne, hogy működni fog a dolog. De aztán – tényleg, mintha forgatókönyvbe lett volna írva – egyszer csak megjelentek. Három kis róka játszott körülötte. Nagyon kedves pillanat volt.
Sir Davidnél többféle izgalmas, egzotikus állatot aligha látott valaki. Volt olyan jószág, amire épp Londonban csodálkozott rá?
Bizony, a hódokra. Ezek az állatok Londonban évszázadok óta alig voltak jelen, ő sem tudta, hogy bizonyos helyeken ma is megtalálhatók. Így amikor meglátta őket, egészen gyermeki lelkesedéssel reagált, ami nagyon megható volt.
A filmet nézve semmilyen hiányérzetem nem volt: mindent megkaptam, amit egy az őserdő szívében, vagy a Kalaháriban forgó filmtől megkapok. Ön szerint mi az, ami mindig működik egy természetfilmben?
Egy drámai vadászat vagy üldözés mindig látványos. De sokszor a kisebb, kevésbé fenséges állatok és viselkedésük apró részletei azok, amik igazán megfogják az embereket. Amikor elég közel kerülünk hozzájuk, kiderül, milyen viccesek, furcsák, érzelmesek – és nagyon hasonlítanak ránk.
A nézők ma már nem „csak egy állatot” akarnak látni. Történetet akarnak, és azon keresztül szeretnék jobban megérteni a világot és magukat is. Ilyen történeteket – például a sünök szerelmi életéről vagy a mókusok mindennapjairól – a Vad Londonban is kapni fognak.
A Vad London a mókusokat is közelebb hozza (BBC Studios/BBC Earth)
Gondolom, rengeteg anyag készült: felmerült, hogy sorozat legyen a Vad London?
Abszolút. Rengeteg történet maradt ki, de végül úgy döntöttünk, egyetlen nagy, látványos filmet készítünk. Olyat, ami valóban lenyűgözi a nézőket. Ha sorozat lett volna, valószínűleg más városokba is elutaztunk volna, nem maradunk csak Londonnál.
De mivel ez egy ünnepi film, szerettük volna, hogy sűrű, erős és emlékezetes legyen.
És az is fontos volt, hogy David szervesen része legyen. Mivel az ő idejével körültekintően kell bánni, jobb volt egy filmben sűríteni a jelenlétét, mint több részre elosztani.
Az ő intenzív, személyes jelenléte valóban sokat hozzátesz a filmhez, aminek szerintem van egy nagyon megkapó, intim hangulata. Mintha nemcsak az állatokhoz, hanem David Attenborough-hoz is közelebb kerülnénk általa.
Szerintem ez nem véletlen. David több mint 75 éve él Londonban. Nagyon mély a kötődése ehhez a városhoz, ez pedig érezhető a megszólalásaiban is. Szerintem ez az egyik legérzelmesebb narráció, amit valaha hallottam tőle.
Általában nem szeret magáról beszélni és mindig hangsúlyozza, hogy nem ő a fontos, hanem az állatok. De ebben a filmben mintha egy kicsit betekintést engedne a saját világába, és talán ezért érzi a néző is ennyire közelinek.
Csodálatos élmény lehet együtt dolgozni egy olyan ikonnal, mint Sir David Attenborough. Ön mit tanult tőle?
Következetességet és integritást. David minden bizonnyal az egyik legismertebb ember a világon, és mégsem „adta el magát” soha. Nem vállalt reklámokat, nem próbált más lenni, mint aki. Mindig ragaszkodott ahhoz, hogy csak azt mondja el, amit igaznak tart. Szerintem ez óriási dolog.
David Attenborough még ma is ugyanazzal a lelkesedéssel fordul a vadvilág felé, mint pályája elején (Fotó: BBC Studios/BBC Earth)
Mit gondol, ha 20–30 év múlva újraforgatnák ezt a filmet, milyen Londont tudna bemutatni?
Őszintén remélem, hogy még több állatot, és még zöldebb várost. Ha visszanézünk 50 évet, London korábban sokkal szennyezettebb volt, jóval kevesebb élőlénnyel. Ma, a környezetvédelmi törekvéseknek hála javul a helyzet, a Temze is jóval tisztább, és rengeteg faj tért vissza.
Van okunk optimistának lenni. Ez a film azt is szeretné üzenni, hogy mindannyian, akár egészen apró lépésekkel tehetünk azért, hogy egy szebb, zöldebb jövőt építsünk magunknak és a körülöttünk élő állatoknak is. Valami már elkezdődött. Egy természetvédelmi szervezet szerint a film premierje óta rengetegen csatlakoztak hozzájuk, az emberek elkezdtek fotókat készíteni és küldeni nekik galambokról, ereszben fészkelő fecskékről, kert végi békákról.
És sir David Attenborough? Úgy képzelem, esze ágában sincs megállni.
Nincs bizony. Több projekt is érkezik a közeljövőben. Amíg örömét leli a forgatásban, amíg élvezi a narrálást, a történetmesélést, folytatni fogja. És azt hiszem, mi mindannyian reméljük, hogy még sokáig így lesz. Isten éltesse!
Kapcsolódó: 9+1 érdekesség David Attenborough-ról
Kiemelt kép: BBC Studios/BBC Earth
