Sir David Attenborough megnyugtató, kedves hangját manapság többször hallhatjuk a klímaválságról szólni, mint a mélytengeri élőlényekről vagy az egzotikus madarak párkeresési szokásairól. „Amit az elkövetkező 20 évben teszünk, az határozza meg a földi élet jövőjét” – vallja a ma 99 éves természettudós.
Árvizek, aszályok, viharok, erdőtüzek, élelemhiány és olvadó jég – a mai természetfilmezés világában egyre kikerülhetetlenebbek a megrázó, kijózanító képsorok. Nincs ez másként David Attenborough esetében sem, aki egy pillanatig sem szeretné, ha homokba dugnánk a fejünket, hiszen mindig is vallotta:
a természet bemutatása felelősség, nem csupán esztétikai élmény.
Az ismeretterjesztő televíziózás legendás úttörője immár hét évtizedes pályafutása során jelentős hatást gyakorolt a természetvédelemre és a környezettudatosságra. Sir David Attenborough pedig napjainkban sem mutatja a lelassulás jeleit.
Új, nagyszabású dokumentumfilmje, az Óceán május 8-án, azaz 99. születésnapján debütál az angliai mozikban. Lemaradni róla szerencsére hazánkban sem fogunk, a film később ugyanis a streaming oldalakra is felkerül majd. Tiszteletére a BBC Earth pedig egész májusban Attenborough meghatározó alkotásait vetíti majd, amit ugyancsak érdemes lesz nyomon követnünk.
Sőt, szintén május 8-án jelenik meg a természettudós legújabb könyve, az Óceán – Földünk utolsó vadonja, melyet régi munkatársával, Colin Butfielddel jegyez. A lenyűgöző kötetben megismerünk nyolc egyedülállóan különleges sós vízi életkörnyezetet, úszkálunk a kelperdőkben, a mangrovefák között vagy a korallzátonyok körül, és lemerülünk közel 11 ezer méterre, bolygónk legkevésbé ismert ökoszisztémájának legrejtettebb mélységeibe is.
Attenborough úgy véli, az Óceán pályafutásának egyik legfontosabb állomása, amely döntő szerepet játszhat a klímavédelemért és biológiai sokféleségért folytatott harcban. A személyesebb hangvételű filmben többek között az is bemutatásra kerül majd, miként rombolja az emberiség saját legnagyobb szövetségesét és létfenntartó rendszerét, az óceánt.
„Amikor kisfiúként először láttam a tengert, úgy gondoltam rá, mint egy hatalmas vadonra, amelyet meg kell szelídíteni és uralni az emberiség javára – mondta a brit Metrónak a film kapcsán. –
Most, hogy életem végéhez közeledem, tudjuk, hogy ennek az ellenkezője igaz.
Miután közel 100 évet éltem ezen a bolygón, megértettem, hogy a Föld legfontosabb helye nem a szárazföld, hanem a tenger. Ha megmentjük a tengert, megmentjük a világunkat. Miután egy életen át filmeztem a bolygónkat, biztos vagyok benne, hogy nincs ennél fontosabb dolog.”
Miként formálta David Attenborough a világot?
Szerkesztőségünkben nemrég szó esett arról, mennyire hihetetlen, hogy a természettudós, aki a tévéképernyőkön keresztül otthonainkba csempészte a világot, idén 99 éves.
Elfogulatlanul pedig aligha lehet – bár igazából nem is akarunk – beszélni róla. „Gyerekkoromban David Attenborough szerettem volna lenni. De ki nem? Na jó, meg Jane Goodall is” – mondta szerkesztőnk, Hédi. Biztosan sokan egyetértünk abban, hogy keresve sem találhatnánk jobb példaképet annál, kinek tekintélye nem a rangjából, hanem a hitelességéből fakad – és aki nemcsak lenyűgözni szeretne, hanem felelősségvállalásra tanítani.
Egyszerre tudós, felfedező, mesélő és aktivista, aki a természetnek is hangot adott, és aki olyan szemléletváltást indított el világszerte, amely ma már a környezetvédelem alapjait képzi – 99. életéve apropóján összegyűjtöttük 6 mérföldkőnek számító érdekességet (a listát persze a végtelenségig lehetne folytatni) sir David Attenborough úttörő munkásságáról.
1. Forradalmasította az ismeretterjesztő filmkészítést
Attenborough volt az első, aki természetes élőhelyükön mutatta be a vadállatokat, és elsőként ötvözte az élő stúdiófelvételeket a helyszínen forgatott felvételekkel. Korábban sosem látott állatokat, köztük borneói nagyorrúmajmokat, óriáskígyókat, komodói sárkányokat és paradicsommadarakat csempészett a nézők otthonába, és bebizonyította, hogy a vadvilágról szóló műsorok is képesek nézettségi rekordokat dönteni.
David Attenborough egy gyűrűsfarkú makival ismerkedik a londoni állatkertben (Fotó: Keystone/Getty Images)
Folyamatosan kísérletezett korszakalkotó technikákkal, és számos módon feszegette a dokumentumfilmek határait – ezért is tudott hosszú éveken keresztül aktuális maradni. Műsorai nemcsak lenyűgöző képi világukkal, hanem mélyebb üzenetükkel is hatottak: a természeti világ csodái mellett azt is megmutatták, milyen veszélyekkel néznek szembe az élőlények a globális változások közepette.
2. Segített megérteni az emberiség sokszínűségét
Sir David Attenborough volt az egyik első tudós, aki ismeretterjesztő szándékkal, tiszteletteljes és humanista szemléletben mutatta be nekünk a világ legtávolabbi bennszülött törzseit.
Ha kellett, habozás nélkül ágyékkötőt húzott, és gyermeki kíváncsisággal merült el olyan kultúrákban, amelyek merőben eltérnek a nagy átlagtól, miközben a közös emberi élményekre helyezte a hangsúlyt. Sőt, 1957-ben, a Zoo Quest sorozat forgatása közben egy sok évig húzódó feszültséget is segített elsimítani két szomszédos törzs között Új-Guineában. A közös filmezés élménye, amelyben a két törzsnek korábban még sosem volt része, viszálykodás helyett végül összekovácsolta a helyieket.
3. A világ legbüdösebb virágát is megszerettette a közönséggel
A titánbuzogány nemcsak a világ egyik legnagyobb, de az egyik legbűzösebb virága is. A növény ugyanis rothadó döghúshoz hasonló szagot áraszt, hogy beporzókat vonzzon magához. És ha mindez nem volna elég, szerencsétlen virág latin neve (Amorphophallus titanum) lefordítva óriási, torz péniszt jelent, amit minden bizonnyal többméteresre nyúló száráról kaphatott.
A titánbuzogány további különlegessége, hogy nagyon ritkán – körülbelül tízévente – virágzik. A növények magánélete című természetfilm forgatása közben Attenborough és stábja hónapokig vártak, hogy elkaphassák a különleges pillanatot. A jelenet, amelyben a tudós a növényről mesél, kultikussá vált. Ennek köszönhető, hogy napjainkban ezrek állnak sorba a botanikus kertek előtt, hogy megszagolhassák a titánbuzogányt, amelyre ma már nemcsak büdös és kerülendő növényként, hanem ökológiai csodaként tekint a világ.
4. Harc a korallfehéredés ellen
Attenborough 2016-ban, 90 évesen – számolva a kockázattal – 300 méter mélyre merült az ausztrál partoknál egy csúcstechnológiás kutatóhajóval, hogy filmre vegye a Nagy-korallzátony addig ismeretlen, sosem látott részeit.
A több mint 2000 kilométer hosszú zátonyrendszert korszakalkotónak számító technikák segítségével térképezte fel, hogy annak legapróbb élőlényeit is rögzíteni tudja, miközben a korallfehéredés pusztító jelenségére is felhívta a figyelmet.
5. Először mutatta be nekünk a Dumbo-polipot
2001-ben egy különös, alig ismert világba nyerhettünk betekintést, amikor Attenborough A kék bolygó című természetfilm narrátora lett. A sorozat milliókkal ismertette meg a tenger legmélyének lakóit, és ez volt az első alkalom, hogy az elefántbébire emlékeztető Dumbo-polipot filmre vették.
6. David Attenborough „repülő cirkusza”
Attenborough a BBC programigazgatójaként elsőként vezette be a színes televíziózást az Egyesült Királyságban, megelőzve ezzel Európát. A természetfilmezés mellett pedig olyan kultikussá vált, világhírű komédiaműsorok indulását is engedélyezte, mint a Monty Python Repülő Cirkusza, amely szinte teljesen szembement az akkori tévés normákkal, és amely egy csapásra világhírűvé tette John Cleese-t, Graham Chapmant és társait.
Kiemelt kép: David Attenborough 2016. április 30-án Londonban (Danny Martindale/WireImage)
