• A longevity, a hosszú élet tudománya azt kutatja, hogyan élhetünk hosszan egészségesen.
• Ahhoz, hogy 100 évig éljünk, már kellenek jó genetikai adottságok.
• Az sem ítélet, ha a családunkban nem éltek sokan 70- 80 éves koruk felett.

Az orvostudomány fejlődésével egyre tovább élünk, kérdés az, hogy milyen életminőségben töltjük az életünk utolsó 10-15 évét. Mert hiába élhetünk 90+ évig, ha az utolsó évtizedet esetleg ágyhoz kötötten, ilyen-olyan terápiákkal függőségben vagy súlyos memóriaproblémákkal töltjük. A longevity-kutatók éppen ezért vizsgálnak már régóta olyan népcsoportokat, amelyeknél magas a várható életkor. Mi is írtunk korábban a kék zónák népeinek szokásairól, amit átvéve talán mi is hosszabb életre számíthatunk.

Örökletes a várható életkor?

A legtöbb kutatás szerint az, hogyan és mennyi ideig élünk, mindössze körülbelül 20%-ban múlik a génjeinken. A fennmaradó 80%-ot az életmódunk és a környezeti tényezők határozzák meg. 

Ezek a körülmények már az anyaméhben hatnak ránk: ha az anya dohányzott vagy túlsúlyos volt a terhesség alatt, az hatással lehet a gyerek későbbi egészségére és élettartamára. A születés után pedig ezek az legfontosabb életmódbeli szokások:  táplálkozás, lakókörnyezet, alkoholfogyasztás, mozgás mennyisége, stresszhatások stb. Az életmód tehát sokkal meghatározóbb, mint a DNS-ünk.

Kapcsolódó: 8 alapvető szabály, amelyet betartva tovább élhetünk – egészségben

Fontos azonban tudni, hogy ez a 80–20%-os arány az átlagra vonatkozik. A legtöbb longetvity-kutatás mindenféle származású, korú, nemű embert vizsgál: azokat is, akik nagyon sokáig élnek, azokat is, akik fiatalon halnak meg, és mindenkit a kettő között.

Ha viszont olyan családokat nézünk, ahol többen is rendkívül magas kort érnek meg, az öröklődés szerepe jelentősen megnő.

Hányan érték meg a matuzsálemi kort?

Minél több felmenőnk ér meg nagyon magas kort, annál nagyobb az esélyünk nekünk is a hosszú életre. Ez derült ki abból a nem régen befejezett nagyszabású kutatásból is, amelyet Eline Slagboom és Niels van den Berg végzett a Leideni Egyetemi Orvosi Központban. A vizsgálat során több mint 20 000 család adatait elemezték a hollandiai Zeeland tartományban és az amerikai Utah államban – egészen 1740-ig visszamenőleg felkutatták minden generáció legidősebb tagját.

Hányan éltek 90 éves kor után is a családodban? (Fotó: Getty Images)

Egyetlen nagyon idős anya vagy nagyszülő tehát még nem jelenti azt, hogy nagy az esélyünk 100 évig élni. Ha azonban a családban többen is megérik jó egészségi állapotban a centenáriumot, akkor jó eséllyel te is hosszú életre számíthatsz. 

Tudatosság és megelőzés

Ha a családunkban már fiatalon előfordultak szív- és érrendszeri betegségek, az növeli a kockázatot, és sokkal jobban figyelnünk kell megelőzésre és rendszeresen orvosi vizsgálatokra érdemes járni. Ha egy közeli felmenőnk férfiként 55, nőként 65 éves kora előtt érintett volt, a rizikó akár kétszeresére is nőhet. A rákkutatások is azt mutatják, hogy sok daganatos betegségnél számít a genetikai halmozódás, úgyhogy a rákszűréseket sem szabad félvállról venni.

Fontos azonban, hogy az örökölt hajlam nem jelenti feltétlenül a korai megbetegedést, hiszen ahogy fentebb írtuk, az egészséges életmód jelentősen csökkentheti a kockázatot. A genetikai adottság inkább figyelmeztetés, nem ítélet.

Kapcsolódó: Paraszti longevity – Ezért éltek nyolcvannál is tovább déd- és ükszüleink

Kiemelt kép: Getty Images