Min múlik, mennyi időnk van ezen a földön? Az biztos, hogy egyrészt a szerencsén. Nem választhatjuk meg, hová születünk, nem szabályozhatjuk a baleseteket, a természeti katasztrófákat, a környezeti szennyezéseket. A lutri faktor mellett szerepet játszik az is, milyen géneket örököltünk: ha a családunkban többen is sokáig éltek, nekünk is jók lehetnek a kilátásaink.
Sok múlik az életmódunkon is: komoly betegségeket előzhetünk meg a káros szokások elkerülésével, a megfelelő étkezéssel, sporttal, a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétellel, azaz a felelősségvállalással. S akkor még nem említettük a lelki egészséget, ami legalább ennyire befolyásolja életünket, ahogy egy sor más tényező is. Egy új tanulmány megpróbált rendszert találni a különböző tényezők között.
Az életmód fontosabb, mint a gének
A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt próbálták kideríteni, hogy a környezetünk, az életmódunk és a genetikánk milyen arányban befolyásolja az élethosszunkat. Az eredmények megdöbbentőek voltak, hiszen sokan arra számítottak, hogy a gének erősebbek minden más tényezőnél. Nos, kiderült, hogy nem így van.
Nem elég jó génkészlettel megszületni, a környezetünk és az életmódunk sokkal nagyobb szerepet játszik az életünk során.
Az átfogó vizsgálat során a résztvevők teljes életét feltérképezték, azt figyelve, milyen gyorsan öregszik a testük (a biológiai életkorunk eltérhet a kronológiaitól). Kiderült, hogy a környezeti tényezők az élettartam változásának 17 százalékát magyarázták, miközben a genetikai tényezők kevesebb mint 2 százalékát.
Ha nem örököltünk jó géneket, akkor is lehet hosszú életünk egy új kutatás szerint (Fotó: Getty Images)
A hosszú élet titka: mondj le a káros szenvedélyeidről!
A kutatásból az is kiderült, hogy a környezeti tényezők a tüdőt, a szívet és a májat tették elsősorban beteggé. Nem csoda, ha belegondolunk, hogy a légszennyezés és a dohányzás milyen mértékben károsítja a tüdőt, a környezeti mérgek és az alkoholizálás a májat,
a helytelen táplálkozás vagy a mozgásszegény életmód pedig a szívet, az ereket.
A gyulladások csökkentése szintén életmentő lehet. A dohányzás már magzati korban súlyos károkat okozhat, az elhízás pedig gyerekkortól kezdve rontja az illető esélyeit. A genetika inkább a demencia és a különböző daganatok (emlő-, petefészek- és prosztatarák) esetén játszott jelentős szerepet.
Min múlik még az egészséges élet?
Az öregedéssel és a betegségekkel persze összefüggtek olyan tényezők is, amelyek felett nincs akkora hatásunk: a jövedelem, a saját lakás birtoklása, a munkahely is. S akkor még szóba sem került a táplálkozás: nem elég kerülnünk vagy leadnunk a túlsúlyt, bizonyos ételek vagy étrendek is hozzájárulhatnak az öregedés lassításához.
Szerencsére ahhoz, hogy kevesebbet együnk, nem kell több pénzt keresnünk vagy saját lakásba költöznünk,
az anyagi nehézségekkel járó stressz viszont biztosan hatással van a testi és a lelki egészségünkre is. Tehát a hosszú élethez nem elég távol tartani a káros szenvedélyeket, arra is oda kell figyelnünk, hogy megfelelően levezessük a stresszt és a lelkünket is egészségesen, fiatalosan tartsuk.
Kapcsolódó: 3 dolog, amivel megelőzhetjük a korai halálozást
Kiemelt kép: Getty Images
