férfiszemmel
Krúdy Tamás: Könnycseppek
– Tati, én más vagyok, mint ti – jött oda hozzám nemrég szipogva a kilencéves Berni lányom. – És ez miért van, drágám? – kérdeztem vissza kedvesen. – Mert én olyan érzékeny vagyok. Ti meg… nem. Több évtizeddel ezelőtti, romantikus kapcsolataimban mondták nekem utoljára ilyen kendőzetlenül, hogy tulajdonképpen egy érzéketlen tuskó vagyok. És az igazat […]
Krúdy Tamás: Nyáron mindent szabad?
Meleg nyári késő délután volt, munkából hazafelé tartottam, amikor legkisebb lányom, a kilencéves Berni már az utcán az üdvözlésemre sietett. Mindig nagyon jólesik, ha ilyen örömmel fogadnak, amikor hazaérkezem. Berni is örvendezve futott felém, miközben lelkesen kiabálta, hogy „Tati! Tati!”, én pedig meghatódva néztem mosolygó arcát, lobogó haját, az azonos anyagból készült, hosszú ujjú nadrágját […]
Krúdy Tamás: A bolond igazsága
– Tati, mondok neked egy szellemes viccet – lépett oda hozzám a napokban Berni, aki már egy ideje a fejébe vette, hogy feltérképezi a magyar viccirodalmat. – Hallgatlak, drágám. – Szellem áll a fa mögött. – Berni, ez a vicc nem szellemes, ez egy favicc. – Igen, van benne fa is, de szellem is. – […]
Krúdy Tamás: Vagy valami, vagy megy valahova
Szülői pályafutásom során megfigyeltem, hogy a gyerekeink sokkal inkább szigorú kategóriákban gondolkodnak, mint én vagy a feleségem. Számunkra például ugyanaz a dolog lehet erre is jó meg arra is jó, ilyen is meg olyan is, míg a gyerekeink, legalábbis kisebb korukban mindenképp, eléggé feketén-fehéren látták/ják a világot. Ez néha vicces, elvétve hasznos, de a legtöbbször […]
Férfiszemmel: Sufnituning
Éppen az előszobában pucoltam cipőt, amikor meghallottam azt az iszonyatos zubogást, csörgést, recsegés-ropogást. Honnan ismerős ez a hang? – kutattam az emlékezetemben, a gondolatok cikáztak a fejemben. Á, megvan! Úgy bő két évtizeddel ezelőtt hallottam ugyanilyet, amikor a hálószobánkban éppen egy falvédőt fúrtam föl a falra. Szeretek otthon barkácsolni. Nem vagyok különösebben ügyes vagy műszakilag […]
Krúdy Tamás: Az okos és a buta
– Tati, mondok neked egy viccet – jött oda hozzám a minap Berni lányom. – Hallgatlak, édesem. – Szóval, az úgy van, hogy emberek ülnek egy körben, és mindegyik mögött ott van egy kaktusz. Vizuális típus vagyok, ezért a lelki szemeim előtt meg is jelent egy kör, ahol emberek ülnek törökülésben, és mindegyik mögött ott […]
Krúdy Tamás: Berni, az anyagias
Fél óra után jelent meg a homlokom az első izzadságcsepp. Nem a fáradtságtól, hanem az idegességtől. Ugyanis fél órája kerestem már a laptopomat, amin dolgozni szoktam, és amin minden korábban befejezett és mostanában megkezdett munkám rajta volt. Eleinte nem aggasztott a dolog, ha nincs a hálószobánkban, akkor a nappaliban van, és ha nincs a nappaliban, […]
Krúdy Tamás: Nyuszis pulcsi
–Képzeld, Tati – mondta nekem egyszer Berni –, Ibolya meghívott a zsúrjába. –Ennek igazán örülök! – feleltem, mert úgy tudtam, hogy kislányom kapcsolata Ibolyával nem felhőtlen. –Igen, meghívott, és azt mondta, hogy a zsúrban majd megver. –Aha … és mondd csak, el akarsz menni? –Igen, egyáltalán nem félek Ibolyától. Szerintem Berni úgy gondolkodott, hogy elmegy, […]
Krúdy Tamás: Puszimegvonás
– Nagyon jóban lettem Marcsival – mondta nekem a napokban a kilencéves Berni. – Hát ennek igazán örülök – válaszoltam. – Csak egy kicsit túlviszonozza. – Hát azt meg hogyan kell? – Úgy, hogy állandóan ölelget, amit én nem szeretek. Hát igen, Berninek nem elsődleges szeretetnyelve a testi érintés. Ez azért meglepetés, mert két évvel […]