A jó hír az, hogy nem vagy egyedül. A táplálkozás, illetve az, hogy mi és hogyan számít egészségesnek, a legtöbbünk számára tényleg rejtély (tesztünkből kiderítheted, mennyit tudsz a helyes táplálkozásról, és hogyan tudnál még többet tenni a kiegyensúlyozott étrendért), hiszen döntésünket számtalan tévhit, mítosz és pletyka akadályozza. A szüleink általában abban hisznek, amit nagyszüleinktől láttak vagy hallottak, a barátaink az ellenkezőjét állítják, a tudósok pedig rácáfolnak mindkettőre. Akkor hogy is van ez? Tényleg minden zsír és cukor rossz, és tényleg tilos lefekvés előtt nassolni? Összegyűjtöttük a legáltalánosabb tévhiteket.
Az esti nassolástól tényleg jobban hízunk?
Szomorú tény, hogy a kalória az kalória, legyen szó éjszakai vagy nappali falatozásról. Nem igazán számít, hogy mikor eszel belőlük, hiszen számtalan kutatás bizonyította már, hogy szervezetünk nem dolgozza fel másképp az ételt különböző napszakokban. Ami azonban számít, az a bevitt kalóriák összmennyisége az elégetett kalóriákkal szemben. A lefekvés előtti, ész nélküli nassolás pedig anélkül növeli a kalóriabevitelt, hogy észrevennénk. Ha mindenképp nassolni szeretnél, válassz inkább egészségesebb alternatívákat, például friss gyümölcsöket, cukrozatlan aszalványokat vagy alacsony zsírtartalmú joghurtot. Tévhit, hogy a nassolás bűn – akár esti filmnézés közben, akár nappal történik, két étkezés között. Viszont az egészségtelen ételeket – például a mikrohullámú sütőben pattogatott kukoricát – hosszútávon nem csak a karcsúságunk, de az egészségünk is bánni fogja.
A zsírcsökkentett élelmiszerek tényleg segíthetik a diétát?
Az alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes élelmiszerek sokszor tényleg kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint a teljes zsírtartalmú termékek azonos méretű adagjai. De a legtöbb feldolgozott élelmiszer – hiába zsírcsökkentett – tartalmazhat ugyanannyi kalóriát, mint a teljes zsírtartalmú változata. Sőt, néha még többet is. A zsír kivonása ugyanis cukor, liszt és különböző sűrítőanyagok, szénhidrátok hozzáadásával jár az eredeti íz megtartásáért, így bevásárláskor mindenképp érdemes elolvasni a normál és a zsírszegény változat tápértékjelölését, és összehasonlítani a kalóriatartalmukat.
Fotó: Getty Images
Továbbá, ha egy élelmiszer alacsonyabb zsír- és kalóriatartalmú, az nem jelenti azt, hogy bármennyit fogyaszthatunk belőle. Ne feledjük, hogy mindennek kulcsa a mértékletesség – különösen magas zsír- és cukortartalom esetén.
A szénhidrátok tényleg súlygyarapodást okoznak?
A szénhidrátok önmagukban – akárcsak a fehérje és a zsír – nem okoznak súlygyarapodást. Hízáshoz értelemszerűen abban az esetben vezetnek, ha a szükségesnél többet fogyasztunk belőlük. A cukros és finomított szénhidrátokban gazdag ételek (például az olyan feldolgozott élelmiszerek, mint az édes péksütemények és fehér kenyér) kétségtelenül ínycsiklandóak, de hosszútávon a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is növelhetik. Az úgynevezett jótékony szénhidrátokkal – például teljes kiőrlésű gabonafélékkel, gyümölcsökkel és zöldségekkel – azonban nem lőhetünk mellé, míg a finomított szénhidrátok bevitelét érdemes a lehető legminimálisabbra csökkenteni.
Ha csak salátákat fogyasztunk, elősegíthetjük a fogyást?
Való igaz, hogy a saláta, illetve a zöldségek alacsony energiatartalommal bírnak (Bella Hadid, Billie Eilish és Ariana Grande például ezekre a salátákra esküszik), és alapvető ásványi anyagokat, rostokat, és az egészséges, kiegyensúlyozott étrend számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmaznak. Az igazán kiegyensúlyozott étrend alapja azonban a változatosság, így nem érdemes csak és kizárólag salátán élni. Húsevőként nyugodtan kombinálhatjuk sovány húsokkal, vegaként tojással, vegánként pedig tofuval, hiszen energiára mindenképp szükségünk van. A magas zsírtartalmú, cukrozott salátaönteteket és szószokat érdemes elkerülni, de ha semmiképp sem mondanánk le az extra ízről, sovány joghurtból mi magunk is elkészíthetjük az öntet egészséges alternatíváját.
Bizonyos ételek – például a grapefruit és a káposztaleves – zsírégető hatásúak?
Fontos leszögeznünk: olyan étel nem létezik, ami önmagában fogyáshoz vezetne. Bár a grapefruit nem tartalmaz zsírokat, alacsony a kalória- és nátriumtartalma, tele van C-vitaminnal és rosttal, mégsem leszünk pusztán csak ennyitől karcsúbbak. A fogyás legjobb módja a rendszeres testmozgás, illetve a kiegyensúlyozott és változatos étrend, amiben a grapefruitnak és a káposztalevesnek is bármikor helye lehet – ellenben a magas zsír-, olaj- és cukortartalmú ételekkel.
Tényleg egészségtelen a tojás? Együk vagy ne együk?
A szív- és érrendszeri betegségek legfőbb bűnösei a telített zsírok, amelyek a vér koleszterinszintjének emelkedésére is hatással vannak, különösen a betegségekre hajlamos embereknél (például abban az esetben, ha a családtagok körében is jellemzően előfordul). A tojássárgája jelentős mennyiségű koleszterint tartalmaz – nagyobb tojásonként körülbelül 134 milligrammot –, de a szakemberek szerint ez nem jelenti azt, hogy minden esetben egészségtelen lenne (tekintve, hogy egyébként minimális mennyiségben tartalmaz telített zsírokat). Egészségesen működő szervezet számára nem okozhat gondot napi egy főtt tojás, a hangsúly azonban – ahogyan feljebb is írtuk – minden esetben a mértékletességen van.
Csak azért, mert egészségesek vagyunk, és nem küzdünk semmiféle szívbetegséggel, még nem jelenti azt, hogy minden egyes reggelt háromtojásos kalóriabombával kellene indítanunk.
Az étkezések kihagyása jót tesz az anyagcserének?
A koplalás nem segíti a szervezetet a felesleges zsírok és méreganyagok kiürítésében. Sőt, az étkezések (általában a reggeli) kihagyása nem egyenlő a fogyással. Tanulmányok kimutatták, hogy azok, akik kihagyják a reggelit és kevesebbszer esznek a nap folyamán, általában nehezebben érik el a kívánt testsúlyt – szemben azokkal, akik egészségesen reggeliznek, és naponta négyszer-ötször étkeznek.
Fotó: Getty Images
Egy-egy étkezés kihagyása ugyanis farkaséhessé tehet, ami a túlevés kockázatát is növeli – amellett, hogy az immunrendszert is gyengíti. Ha a nap folyamán a nagyobb falatozások helyett inkább miniétkezéseket folytatsz, az anyagcseréd is gyakrabban kapcsolhat magasabb fokozatra, tehát néhány kalóriával többet is égethetsz el.
A zsírok egészségtelenek?
A zsíroknak sokféle típusa létezik; némelyikük nélkülözhetetlen része az étrendünknek, míg másokat teljesen ki kellene hagynunk a bevásárlókosárból. A telítetlen zsírok például csökkentik a vérben lévő magas koleszterinszintet, míg a vörös húsból (marha, sertés, bárány) és tejtermékekből (például vajból vagy margarinból) származó telített zsírok bizonyítottan növelik. A kártékony transzzsírok emellett megtalálhatók a feldolgozott élelmiszerekben, a sült krumplitól egészen a süteményekig.
A kulcs az, hogy a rossz zsírokat jó zsírokkal helyettesítsük (például olívaolajjal, sáfrányolajjal, mogyoróolajjal és mogyoróvajjal),
hiszen az egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírok számítanak egészségesebbnek. A zsírbevitellel azonban egészséges zsírok esetén is érdemes csínján bánni: a legjobb, ha a napi kalóriabevitel 20-25%-át teszik ki. Általánosságban érdemes alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, illetve sovány húsokat választani, és a halakat (beleértve a zsíros halakat, például a lazacot) sem érdemes kifelejteni az étrendből.
Tényleg jobb a barna cukor, mint a fehér?
A barna és a fehér cukor között gyakorlatilag nincs különbség. A barna cukor valójában fehér kristálycukor némi melasz hozzáadásával, és fehér változatához hasonlóan szintén kis mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, túlfogyasztása pedig ugyanúgy egészségtelen. Az elképzelés, hogy a barna cukor egészségesebb, leginkább csak a marketingnek köszönhető. Hasonlóképpen, az úgynevezett diétás üdítők sem egészségesebbek, gondoljunk csak a hozzáadott mesterséges édesítőszerekre. Ha a szervezet számára is könnyebben feldolgozható cukrokat használnánk, édesítsünk inkább mézzel vagy kókuszvirágcukorral.
Ha eddigi étkezési szokásaid mellett a teljes életmódodat is átalakítanád, érdemes ehhez hasonló célokkal rendelkező társakat is keresni, például a Nők Lapja Életmódváltó program segítségével.
Kiemelt kép: AndreyPopov/Getty Images
