Hogy miért írom le ezt a történetet? Az anyai szív miatt, ami mindennél nagyobb áldozatra képes. Nem vár jutalmat, viszonzást, türelmes, jóságos és nem féltékeny, akár Szent Pál himnuszában, pusztán csak van. Ez a szív azért dobog, hogy segítsen, még akkor is, ha rajta senki más nem segít. Hogy még mindig létezik, hogy nem fogyott el Boglárka szívéből, az kisebbfajta csoda. Rist Lilla írása.
Van egy kicsi sütöde Monoron, a cigánytelep szélén. Cigány asszonyok sütnek ott, tiszta szívből, szeretettel, közmunkabérért, a Máltai Szeretetszolgálat szárnyai alatt. Milliószor álltak már úgy a monori piacon a süteményeikkel, hogy pár megvető pillantáson kívül semmit nem kaptak. Volt, hogy sírtak, de nem adták fel. Mert tudták, hogy nincs más út, a telepről ki, és önmagukba be. Dobray Sarolta riportja.
Orvos-Tóth Noémi új könyve, az Örökölt sors hosszú hónapok óta a sikerlisták élén áll. Amikor leültem vele beszélgetni, még nem sejtettem, mennyi személyes tapasztalás vezetett a könyv megírásához, milyen mély önismereti munka áll mögötte. Az a tény, hogy a múlt nem múlik el, hogy szüleink, nagyszüleink traumái, veszteségei a mi sorsunkra is hatással vannak, számára mélyen átélt saját élmény, amelyről itt és most meglepő őszinteséggel beszélt. Rist Lilla interjúja.
