„Egyszerűen egyek vagyunk” – Címlapinterjú Trokán Annával és Nórával
Szép tavaszi délelőtt érkezem Annáékhoz. Másfél éves kisfia, Karcsika elemében van, kacagva hempereg nagynénjével, Nórival a nappali szőnyegén. Díva játék közben – ha lenne nálam fényképezőgép, azonnal megörökíteném. Egyszer csak odarohan az édesanyjához, és őt is lehúzza magukhoz játszani. Nem tudom, hogy lesz ebből interjú, mindenesetre hősiesen küzdök a két nővér figyelméért. Koronczay Lilla interjúja.
Több korty egészség – Kipróbáltuk a léböjtkúrát
– Nekem az a kemény munka, hogy elhiggyem ezt az egészet – mondja a fejét csóválva Timi a léböjtház nappalijában. Nem fáj a feje, nem szédül, nem akar elájulni, pedig hat napja nem eszik. Az előbb túrázott két órát hegynek fel és le, olyan energikusan, mint egy zerge. Vidáman csillog a szeme. Ha nem látnám, én sem hinném el. Szigeti Hajni riportja.
Sok azonosság és ugyanannyi ellentét – Interjú Wladár Sándorral és Zoltánnal
Mindkettőjüket jegyzi az úszósport, azonos szakmát választottak, állatorvosként dolgoznak. Bár hasonló az életpályájuk, jellemükben egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. Egyikük tervekkel, másikuk spontánabbul éli az életét. A közös élményekről Szegő Andrásnak meséltek.
Tisztább, biztonságosabb érzés
A mindig elegáns, ősz szakállas úriember, Miklós Ausztráliából költözött haza a kétezres évek közepén. A filozófia-szakkört egy pesti gimnáziumban tartotta. Éppen a második emeletre gyalogoltunk fel, és az élet nagy kérdéseiről beszélgettünk, amikor a lépcsőn észrevett egy használt papír zsebkendőt. Lehajolt érte, és vitte magával az első kukáig. „Ha mindenki kidobna egy szemetet, sokkal tisztább […]
