- Az optimális alvásigény jelentősen változik az életkor előrehaladtával
- A túl kevés és a túl sok alvás is összefügghet egészségügyi problémákkal
- Szakértők szerint nem csak az számít, hány órát alszunk, hanem az is, hogyan érezzük magunkat napközben
Legalább nyolc óra alvásra van szükségünk. Ezt halljuk gyerekkorunk óta, és sokan úgy tekintenek rá, mint egy univerzális szabályra. Ha ennél kevesebbet alszunk, bűntudatunk van. Ha többet, attól tartunk, valami nincs rendben velünk.
Az alváskutatók szerint viszont nincs egyetlen olyan szám, amely minden emberre érvényes lenne. Az, hogy mennyi pihenésre van szükségünk, részben az életkorunktól, részben az életmódunktól, a stressz-szintünktől és az egészségi állapotunktól függ. Ami egy kamasz számára ideális, az egy hatvanéves ember esetében már nem annyira…
Miért változik az alvásigényünk az évek során?
Ha visszagondolunk a csecsemőkorra, azonnal érthetővé válik, miért nem létezik mindenkire érvényes alvásképlet. Egy újszülött napjának jelentős részét alvással tölti, hiszen az agy és a szervezet elképesztő tempóban fejlődik.
Ahogy növekszünk, az alvásigény fokozatosan csökken, de a pihenés jelentősége egyáltalán nem lesz kisebb.
Az alvás során rögzülnek az emlékek, regenerálódik az idegrendszer, szabályozódnak a hormonok, és ekkor zajlik számos olyan folyamat is, amely nélkülözhetetlen a fizikai és mentális egészséghez.
Éppen ezért a szakemberek nemcsak azt figyelik, mennyit alszunk, hanem azt is, hogy az alvás valóban pihentető-e.
Ennyi alvásra van szükségünk életkor szerint
A National Sleep Foundation ajánlásai szerint a különböző életkorokban eltérő mennyiségű pihenés tekinthető ideálisnak:
- 0–3 hónapos korban: 14–17 óra
- 4–11 hónapos korban: 12–15 óra
- 1–2 éves korban: 11–14 óra
- 3–5 éves korban: 10–13 óra
- 6–13 éves korban: 9–11 óra
- 14–17 éves korban: 8–10 óra
- 18–64 éves korban: 7–9 óra
- 65 év felett: 7–8 óra
A legtöbb felnőtt számára tehát valóban a napi 7–9 óra közötti alvás számít optimálisnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek pontosan nyolc órára van szüksége.
Nem csak a mennyiség számít
Talán ismerünk olyan embereket, akik hat és fél óra alvás után is energikusan kezdik a napot, míg mások kilenc órányi pihenés után is fáradtnak érzik magukat. Ennek oka, hogy az alvás minősége legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Ha valaki éjszaka többször felébred, sok stressz éri, esetleg alvászavarral küzd, akkor hiába tölti elegendő időt az ágyban, a szervezete nem feltétlenül tud megfelelően regenerálódni.
Nem csak az számít, hány órát aludtunk, az is, mennyire ébredünk kipihenten
A szakértők szerint éppen ezért érdemes elsősorban arra figyelni, hogyan érezzük magunkat napközben.
Kipihenten ébredünk? Tudunk koncentrálni? Van energiánk a feladatainkhoz?
Ezek sokszor többet elárulnak az alvásunkról, mint az órák száma.
Mi történik, ha rendszeresen túl keveset alszunk?
Az alváshiányt sokan még mindig a modern élet velejárójának tekintik. Egy-egy rövidebb éjszaka valóban nem jelent problémát, a tartós alváshiány azonban már komoly egészségügyi veszélyeket tartogat.
A kutatások szerint a rendszeresen hét óránál kevesebb alvás összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a depresszió magasabb kockázatával. Emellett romolhat a memória, a koncentráció, és nőhet a balesetek valószínűsége is.
Nem véletlen, hogy az alvást ma már ugyanúgy az egészség egyik alapkövének tekintik, mint a kiegyensúlyozott táplálkozást vagy a rendszeres mozgást.
Honnan tudhatjuk, hogy nekünk mire van szükségünk?
Bár az ajánlások jó kiindulópontot jelentenek, minden szervezet egy kicsit másképp működik, ahogy az a Marie Claire korábbi cikkéből is kiderült.
Vannak időszakok, amikor több alvásra van szükségünk. Egy stresszes munkahelyi projekt, egy intenzív edzésprogram vagy egy érzelmileg megterhelő élethelyzet után természetes, hogy a szervezetünk hosszabb regenerációt igényel. Máskor viszont kevesebb pihenéssel is jól érezhetjük magunkat.
A szakértők szerint a legjobb stratégia, ha figyeljük a testünk jelzéseit, és törekszünk a következetességre. Sokkal fontosabb ugyanis, hogy nagyjából ugyanabban az időben feküdjünk le és keljünk fel, mint hogy görcsösen hajszoljuk a tökéletesnek tartott nyolc órát.
Az alvás nem elvesztegetett idő
A modern kultúra sokáig hajlamos volt úgy tekinteni az alvásra, mint valamire, amit szükség esetén fel lehet áldozni a munka, a tanulás vagy a produktivitás oltárán. Ma már tudjuk, hogy ez tévedés.
Az alvás nem passzív állapot, hanem az egyik legfontosabb regenerációs folyamat, amelyet a szervezetünk végez. És bár csábító lehet azt hinni, hogy néhány órával kevesebb pihenéssel több fér bele a napba, hosszú távon éppen az ellenkezője történik: fáradtabbak, szétszórtabbak és kevésbé hatékonyak leszünk. Ezért sem az a legfontosabb kérdés, hogy pontosan hány órát alszunk, hanem az, hogy amikor reggel felébredünk, valóban kipihentnek érezzük-e magunkat.
Még több tipp a jó alváshoz:
- Használjuk a japán hűtési trükköt, ha nyáron túl meleg a hálószobánk
- A sötét zuhany is hatásos, hogy gyorsabban tudjunk elaludni
- Melyik táplálékkiegészítő javít az alváson?
- 3 szobanövény, ami segíti a pihentető alvást
Kapcsolódó: Mi az a nappuccino, a legújabb alvástrend, amitől újjászületünk?
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!