• A folyamatos információs túlterhelés, a teljesítménykényszer és a közösségi média mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre ingerlékenyebbek legyünk.
• Az ingerlékenység nemcsak átmeneti idegesség lehet: szorongás, alváshiány, hormonális változások vagy akár komolyabb mentális problémák is állhatnak mögötte.
• Megmutatjuk, milyen testi-lelki folyamatok húzódnak meg az ingerlékenység mögött, és hogyan lehet fejleszteni a stresszhez való alkalmazkodóképességünket.

Manapság nyugodtnak maradni szinte művészet. Már reggel, ébredés után indul a káosz. Odaég a pirítós, elfogyott a tej, kapkodás közben összekened az inged lekvárral. A közlekedés külön fejezetet érdemel: késik a vonat, mindenki csigalassúsággal araszol, valaki pedig már megint elfoglalta a helyed. Előkapod a telefonod, de szembejön egy cikk, miszerint jobban tennéd, ha lemondanál a reggeli kávéról. És máris a plafonon vagy.

A stressz lett az új alapállapot

Ilyen indulás után nem csoda, ha estére teljesen kimerültnek érzed magad. Ingerlékenynek lenni teljesen normális reakció, főleg, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnéd. Ha azt érzed, hogy mostanában különösen feszülten reagálsz a legkisebb dologra is, hidd el, nem vagy ezzel egyedül. Egy világméretű stresszjárvány közepén élünk: az emberek 79%-a minden nap stresszel. És ha már eleve feszült vagy, az apróságok sokkal könnyebben kiborítanak.

Kutatások szerint az ingerlékenység során az agy érzelmi központja, az amygdala fokozott aktivitást mutat. Ha valaki tartós stressz alatt áll, az amygdala „túlreagál”, míg a logikus gondolkodásért felelős prefrontális kéreg aktivitása csökken. Bár az ingerlékenység mindennapos, több mentális zavar tünete is lehet.

Egy kutatásban az általános szorongással kezelt fiatalok 90%-a számolt be tartós ingerlékenységről.

Ez összefügghet a rugalmasság hiányával, vagyis azzal, hogy nehezen tudod kezelni apró stresszfaktorokat, például ha elfelejted az esernyőt. Ilyenkor nem árt feltenni magadnak a kérdést: „Hagyom, hogy ez elrontsa a napomat, vagy el tudom engedni, és azt mondom: rendben van, előfordul?” 

A tökéletesség hajszolása is ingerültté tehet

Nemcsak a szorongás vezethet ingerlékenységhez. Depresszió, PTSD, bipoláris zavar és az ADHD, mind hozzájárulhatnak. Az ingerlékenység sokszor akkor tör felszínre, amikor valami akadályozza a céljaid elérését. Például próbálod reggel összeszedni a gyerekeket, és közben valaki még meg is állít beszélgetni, vagy kiderül, hogy hiányzik egy hozzávaló a vacsorához.

A nyugati társadalmakban hatalmas a teljesítménykényszer. Amikor akadályba ütközöl könnyen feszültté, ingerlékennyé válhatsz. Ha azt érzed, hogy veszély fenyeget, az agy túlélő üzemmódba kapcsol, és állandó készenlétben tart, ami rendkívül kimerítő.

Állandó hírzaj

A híreknek való folyamatos kitettség is romboló hatású. Ráadásul az agy evolúciósan úgy van programozva, hogy a negatív hírekre figyeljen.

Egy 2021-es tanulmány szerint napi 74 gigabájtnyi információval bombázzuk az agyunkat. Ez nagyjából 16 mozifilmnek felel meg.

Egy 2023-as brit tanulmány szerint a 18–24 év közötti fiatal felnőttek számoltak be a legmagasabb szintű napi frusztrációról. Ennek oka többek között a pénzügyi bizonytalanság, a folyamatos online jelenlét és az „örökös összehasonlítás” érzése a közösségi médiában.

Az állandó hírzaj túlterheli az agyat, fokozza a szorongást, és olyan folyamatos készenléti állapotba taszít, amely hosszú távon kimerültséghez és ingerlékenységhez vezet (Fotó: Getty Images)

A posztok, amik azt üzenik: nem vagy elég jó

A közösségi média is jelentősen hozzájárul az ingerlékenységedhez. Egy amerikai kutatás szerint azok a felnőttek, akik gyakran használják a közösségi platformokat – különösen a Twittert, a TikTokot, az Instagramot és a Facebookot –, jóval ingerlékenyebbek. A tartalomgyártók posztjai állandóan azt sugallják, hogy valamit rosszul csinálsz. Folyamatosan zúdulnak rád a tanácsok: hogyan barátkozz, hogyan főzz egészségesen, és ha nagy a szakadék aközött, amit elvársz magadtól, és ahol ténylegesen tartasz, az hiányérzetet kelt.

Kapcsolódó: 6 tipp, hogy ne stresszeljünk a híreken

A test is üzen

És ha már lecsökkentetted a képernyőidőt, mégis úgy érzed, hogy a legapróbb kellemetlenség is kiborít, akkor érdemes lehet a háttérben meghúzódó testi okokat is megvizsgálni. Az alváshiány, a nem megfelelő étrend, az évszakváltás vagy a hormonális változások mind hozzájárulhatnak az ingerlékenységhez.

Egy kutatás szerint a fiatal, alacsony jövedelmű nők körében különösen erős az összefüggés az ingerlékenység és az öngyilkossági gondolatok között.

Az ingerlékenység sokszor mélyebb érzelmi megterhelés jele. Mindenki lehet ideges időnként, de ha ez rendszeressé válik, érdemes szakemberrel beszélni róla.

Nem baj, ha néha kiborulsz

Ha elcsíped az első indulatot, könnyebb másként látni a helyzetet. Néha már az is sokat segít, ha utólag megkérdezed magadtól: legközelebb hogyan szeretném ezt kezelni? Emberi dolog kiborulni, de ezek az érzések figyelmet érdemelnek. És legközelebb talán nem kell, hogy egy apróság elrontsa az egész napod.

Kapcsolódó: Túl stresszes vagy? Ez a 3 légzőgyakorlat megnyugtat!

Kiemelt kép: Getty Images