• Az emésztést támogató étrend-kiegészítők piaca egyre nő, de nem mindegyik állja ki a tudományos vizsgálat próbáját.
• Minden termék kapcsán érdemes utánajárni, hogy valóban történt-e megbízható kutatás embereken.
• Mit érdemes mégis követni? 

Ha esténként te is görgeted a TikTokot vagy az Instagramot, biztosan belefutottál már emésztést segítő trendekbe. Színes italok, varázsporok, kapszulák, amelyekről influenszerek állítják, hogy ezekkel megszabadulhatunk a puffadástól, az IBS-től, sőt, még a bőrünk is egy csapásra ragyogó lesz. De tényleg ennyire hatásosak ezek a szerek? Vagy ezek is csak múló trendek, amik jól hangzanak, és persze még jobban eladhatók?

Tudomány kontra trendek

A trendek tengeréből kiemelkedik Dr. Megan Rossi, klinikai dietetikus, kutató és egyetemi oktató, aki a bélrendszer és az emésztés egészségére specializálódott, és világszerte ismertté vált, mint az egészséges bélrendszer orvosa. Rossi nemcsak tudományosan vizsgálja a bélflóra működését, hanem abban is segít, hogy mi, laikusok is megértsük, mit mutatnak a legfrissebb kutatások. És van még valami, amiért érdemes követni: kíméletlenül szembeszáll a neten terjedő bélbarát kamu tippekkel.

„A bél egészsége még viszonylag új tudományterület. Sokan próbálnak egy-egy kutatási eredményt trendivé, eladhatóvá tenni, még akkor is, ha annak kevés köze van a valódi tudományhoz” – mondja Dr. Rossi.

A legfontosabb kérdés mindig a következő: Történt-e emberi alanyokon végzett, megbízható kutatás, ami tényleg igazolja, amit az adott termék ígér? Dr. Rossi az elmúlt években számtalan bélbarátnak ígért trendre hívta fel a a figyelmet, amelyek részben már  be is épültek a hétköznapi étrendünkbe, pedig a mögöttük álló tudomány finoman szólva is ingatag. Nézzük, melyek ezek a trendek, miért érdemes őket fenntartásokkal kezelni, és mit tehetsz helyettük, ha valóban szeretnél jót tenni az emésztésednek.

1. Csontleves

A szakértő szerint a csontleves jótékony hatásait semmi sem támasztja alá tudományosan. „Ahogy a kollagénporok, úgy a csontleves is leginkább zselatinból áll” – magyarázza Dr. Rossi. „A csontok kötőszövete kollagént tartalmaz, ami főzés közben zselatinná alakul.”

A csontleves köré épített „gyógyító” mítosz onnan eredhet, hogy bizonyos bélproblémák – például IBS – esetén csökkentik a rostbevitelt, és a rostmentes csontleves gyakori elem ezekben a diétákban.

A javulást nem maga a csontleves hozza, hanem az, hogy kevesebb rostot fogyasztanak az érintettek. De ahogy visszatérnek a rostok, a tünetek is újra jelentkeznek. A csontleves bélre gyakorolt pozitív hatására jelenleg nincs tudományos bizonyíték.

Kapcsolódó: Ezt jelzi, ha zajos az emésztésed

2. Kollagén por

A kollagén por robbanásszerű népszerűségnek örvend az utóbbi években, pedig léteznek speciálisan hidrolizált kollagén készítmények, amelyekről egyre több kutatás mutatja, hogy jót tesznek az emésztésnek, az ízületeknek és a bőrnek. De ezek nem azonosak azokkal a kedvező árú porokkal, amelyekkel a boltokban találkozunk. Ezekben a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy kollagénként szívódjanak fel, így előbb aminosavakká kell lebomlaniuk.

3. Tengeri moha

A legújabb bélbarát csodaszerként emlegetett tengeri mohát sokan istenítik, a tudomány viszont egyelőre nem igazolta a jótékony hatásait. Dr. Rossi kutatócsoportja a King’s College Londonban jelenleg is vizsgál egy karagén nevű emulgeálószert, amit tengeri mohából nyernek ki. Ez az összetevő gyakori szereplője az ultrafeldolgozott élelmiszereknek.

4. Gluténmentes étrend

A bélrendszerben több mint 40 billió baktérium él, és ezek mind másféle táplálékot igényelnek. Éppen ezért az egyik legfontosabb, amit a mikrobiomunkért tehetünk, a változatos étrend.

A szakértő szerint a glutén elhagyása csak indokolt esetben – például cöliákia esetén – jó ötlet.

A cöliákiásoknál az immunrendszer valóban toxinként reagál a gluténra, ám ez egy autoimmun betegség. Másoknak a glutén nem ellenség, mégis sokan tévesen annak tartják. Önmagában a glutén nem tesz jót a bélnek, de olyan gabonákban található, mint az árpa és a rozs, amelyek tele vannak prebiotikumokkal, vagyis olyan rostokkal, amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat. Sokan mindenféle tünet nélkül hagyják el a glutént, és ezzel hosszú távon akár többet árthatnak, mint használnak.

5. Állandó probiotikum szedés

Sokan rutinszerűen szedik a probiotikumokat minden reggel. Fontos tudni, hogy nem létezik általános probiotikum. Minden baktériumtörzs más-más célra jó. Van, amikor tényleg segíthet: például antibiotikum-kúra idején, de ezek specifikus esetek, nem általános, napi szedésre vonatkozó javaslatok. „Ha nem a megfelelő probiotikumot szeded, vagy rosszkor, rossz adagolással, akkor az akár ártani is tud” – figyelmeztet Dr. Rossi.

A mindennapos probiotikum szedés nemcsak hatástalan lehet, de rossz típus vagy időzítés esetén akár lassíthatja is a bélflóra természetes regenerációját. (Fotó: Elena Noviello)

Hogyan szűrjük ki a félrevezető információkat? Dr. Rossi egyszerű tanácsot ad: mindig nézd meg, készült-e emberi klinikai vizsgálat az adott termékről. „Írd be a keresőbe, hogy ‘human clinical trial sea moss’ – vagy ha egy konkrét márka termékét nézegeted, kérdezd meg tőlük, tudnak-e mutatni emberi kísérleten alapuló bizonyítékot” – javasolja.

Mit együnk, ha tényleg jót akarunk a bélflórának?

A titok a változatosságban rejlik, pontosabban abban a hat növényi élelmiszercsoportban, amit sokan „szuper hatosnak” neveznek. Ezekből érdemes minden nap legalább egyet-egyet beépíteni az étrendedbe.

• Zöldségek
• Gyümölcsök
• Teljes kiőrlésű gabonák (pl. quinoa, bulgur)
• Hüvelyesek (pl. csicseriborsó, vajbab)
• Olajos magvak
• Fűszernövények és fűszerek

A bevásárlásnál is érdemes tudatosan gondolkodni. A szakértő szerint fontos, hogy ne mindig ugyanaz kerüljön a kosárba. Ha sokféle növényt eszünk, időnként beiktatunk fermentált (erjesztett) ételeket, és rendszeresen odafigyelünk arra, hogy bélbaktériumaink változatos táplálékot kapjanak, akkor nincs szükségünk semmilyen extra kiegészítőre vagy porra.

Kapcsolódó: 10 (akár egészségesnek hitt) szokás, amivel károsítjuk a bélrendszert

Kiemelt kép: Getty Images