• Jelenleg is sok kutatás zajlik a cukorbetegség megértése érdekében, újfajta terápiák is léteznek már.
• A modern terápiák között szerepel az inzulinpumpa, a szenzoros vércukormonitorozás és új, kísérleti antitest-kezelések.
• A diabétesznek több típusa van (1-es, 2-es, LADA, MODY), amelyek eltérő okokból alakulnak ki, de mind jól kezelhetők.

A cukorbetegség az esetek jelentős hányadában életmódbeli okokra vezethető vissza – legfontosabb rizikófaktora az elhízás –, de ez nem igaz minden formájára. Mert ugyan a 2-es típusú diabétesz kialakulásában valóban kulcsszerepet játszik, miképp éljük a mindennapjainkat, mit és mennyit eszünk, illetve mozgunk, de az 1-es típusú cukorbetegségre ez nem igaz. Ez a forma jellemzően gyerekkorban alakul ki, teljesen függetlenül a testsúlytól, életviteltől.

– Az 1-es típusú diabétesz auto­immun betegség, aminél a problémát az okozza, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei ellen úgynevezett autoantitestek kezdenek el termelődni. Ennek a folyamatnak a lehetséges okaként szóba kerültek már vírusfertőzések, környezeti hatások és allergiák is, de egyiket sem sikerült igazolni.

Bár most is sok kutatás zajlik ezzel kapcsolatban, máig nem tisztázott, mi miatt fordul a szervezet a saját sejtjei ellen.

Maga a betegség azért okoz gondot, mert ha az inzulint termelő béta-sejtek elpusztulnak, akkor a szervezetben nem képződik elég ebből a fehérjéből, és így zavart szenved a vércukorszint szabályozása. Emiatt kezelik az 1-es típusú diabéteszt minden esetben inzulinnal – mondja dr. Sipter Emese belgyógyász, diabetológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika adjunktusa, a Transzlációs Medicina Központ csoportvezetője.

Inzulinpumpa és egyéb ügyes eszközök

Mivel emésztőenzimeink lebontanák, az inzulin szájon át nem szedhető, csakis injekciósan alkalmazható, bőr alá beadva. Utóbbi klasszikus eszköze az inzulinadagoló toll, amely korábban csak újratölthető formában volt elérhető, de ma már elterjedtebb a kisebb súlyú, folyamatos patroncserét nem igénylő, eldobható változat. A másik megoldás az inzulinpumpa, amelyet gyerekeknél már régóta használnak, de felnőtteknél még kevésbé elterjedt Magyarországon.

– Aki inzulinadagoló tollat használ, annak általában két típusú inzulinra van szüksége: egy rövid hatásúra, amit az étkezésekhez igazítva kell beadni, és egy hosszú hatásúra, amit az alap-inzulinszükséglet biztosítása miatt kell alkalmazni.

Az inzulinpótlás ma már történhet inzulinpumpával is, ennek használata jóval egyszerűbb.

Ezt korábban csak gyerekek kaphatták támogatottan, de ma már – bár a támogatás mértéke különböző – mindenki, aki 1-es típusú cukorbetegségben szenved. Maga az inzulinpumpa egy kicsi, inzulintartállyal rendelkező eszköz, nagyjából akkora, mint egy gyufásskatulya. Működési alapját az adja, hogy beprogramozzák arra, mikor milyen mennyiségű inzulint kell adagolnia a nap folyamán – magyarázza szakértőnk.

Az inzulinpumpa és a vércukor monitorozó szenzor sokak életét megkönnyíti már (Fotó: Getty Images)

Nagy előny, hogy az eszközt szinte észrevétlenül rá lehet csíptetni például a nadrágra vagy a melltartóra, hogy onnan az inzulin – egy vékony csövön át – eljusson ahhoz a katéterhez, amelyet a bőr alá helyeznek. Az inzulinpumpával lehet sportolni és bármilyen tevékenységet végezni, egyedül vízben szükséges levenni.

Kapcsolódó: Ezek a korai jelek figyelmeztetnek rá, hogy magas lehet a vércukrod

Ahhoz, hogy az eszköz mindig annyi inzulint adagoljon a bőr alá, amennyire szükség van, az érintetteknek mérniük kell a vércukorszintjüket. Ez történhet olyan mérőműszerrel, amely az ujjbegyből származó vércseppet elemzi – ehhez naponta többször meg kell szúrni az ujjbegyet –, illetve szenzorral.

Utóbbi egy bőrre ragasztott mérőeszköz, amelynek fontos tartozéka a bőr alá helyezett, vékonyka tű. A szenzor azért kiváló megoldás, mert néhány percenként megadja a szöveti vércukorszintet, és azt el is küldi az érintettek telefonjára (kisgyerekeknél a szülőkére). Egy applikáción folyamatosan követni lehet a glükózszintet, és ha kilép a normál tartományból, akkor érkezhet riasztás is. Magát a szenzort hetente vagy kéthetente kell cserélni, más teendő nincs vele.

Érdemes tájékozódni

– Fontos tudni, hogy a ma elérhető inzulinpumpák és szenzorok úgynevezett hibrid, zárt hurkú rendszereket alkotnak. Ez azt jelenti – erre utal a hibrid megnevezés –, hogy a felhasználóknak

a teljes biztonság érdekében manuálisan meg kell adniuk az étkezéshez adandó inzulin mennyiségét, a bázisadagolás viszont automatikus.

Olyan zárt hurkú rendszerek ma még nem érhetők el, amelyeknél erre nincs szükség, de ezen a téren változás várható: már több olyan eszköznek is folyamatban van a klinikai vizsgálata, amelynél ez elhagyható lehet. Ezek a jövőben képesek lehetnek megbízhatóan detektálni a vércukorszintet és várható változásait, így azokhoz igazodva a pumpa is felhasználói beavatkozás nélkül tudja majd adagolni az inzulint – mondja dr. Sipter Emese.

Újfajta terápia az 1-es típusú diabétesz kezelésében

Újdonság az 1-es típusú diabétesz kezelésében egy olyan terápia is – ez Magyarországon jelenleg nem érhető el –, amely a betegség kialakulását tudja késleltetni, a mostani vizsgálatok szerint nagyjából két évvel. Ehhez egy olyan, úgynevezett monoklonális antitestet használnak, amely a hasnyálmirigy béta-sejtjeit pusztító autoantitestek ellen dolgozik. Mivel így a szerv hosszabb ideig képes biztosítani a szervezet inzulinszükségletét, pótlására is csak később van szükség.

Itt fontos megjegyezni, hogy ezt a terápiát akkor lehet alkalmazni, amikor a cukorbetegség még nem alakult ki, de már ismert

– ez vérvételből derülhet ki –, hogy valakiben jelen vannak az inzulintermelő sejteket pusztító autoantitestek. Ezek jelenlétét az országok többségé­ben szűrésjelleggel nem ellenőrzik, csak olyankor, ha annak külön oka van. Ilyen lehet például az, ha valahol a családban már többször előfordult 1-es típusú diabétesz. A betegség kitolása főleg gyerekeknél jelenthet hatalmas segítséget.

Szóba jöhet a hasnyálmirigy-átültetés?

A cukorbetegség gyakoribb a férfiak és a túlsúlyosak körében: a megelőzéshez életmódot kellene váltani (Fotó: Getty Images)

Ha az 1-es típusú diabétesznél a vércukorszint nagyon labilis, és sehogy sem lehet beállítani, akkor elméletileg történhet hasnyálmirigy-transzplantáció is, de mivel a szervátültetésnek szövődményei lehetnek, és utána az érintetteknek immunrendszert gyengítő gyógyszereket is szedniük kell, ezzel a megoldással csak végső esetben lehet élni. Vannak olyan kísérletek is, amelyek az őssejt-transzplantáció lehetőségét vizsgálják az 1-es típusú cukorbetegségnél, de ezek a kutatások még nagyon gyerekcipőben járnak.

A cukorbetegség új típusai

Bár a legismertebb az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, vannak egyéb formái is a diabétesznek. Ilyen a LADA (a név a Latent Autoimmune Diabetes in Adults rövidítéséből ered), amely ugyanúgy autoimmun eredetű, mint az 1-es típus, de kialakulási folyamata sokkal lassabb, csak felnőttkorban kezdődik. Mivel ez a betegség is a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit pusztítja el, a kezelés végül itt is a hiányzó inzulin pótlását jelenti, de kezdetben, megtartott inzulintermelés mellett elegendő a gyógyszeres terápia.

Újonnan azonosított diabéteszforma a MODY (Maturity Onset Diabetes of the Young) is, amelynek genetikai okai vannak.

Ez a forma tipikusan fiatalkorban alakul ki, és halmozódik a családokban. Diagnózisát genetikai vizsgálattal állítják fel, kezelése pedig történhet gyógyszeresen és inzulinnal is, esettől függően. Ahogyan az 1-es és a 2-es típusú diabétesz, úgy ezek a formák sem gyógyíthatók, de ma már remekül kezelhetők jól beállított terápiával. Ilyen esetben az érintettek életkilátásai semmivel sem rosszabbak, mint bárki máséi.

Kiemelt kép: Getty Images