• A szuperidősek 80-90 felett is olyan memóriával bírnak, mint a náluk évtizedekkel fiatalabbak – a tudomány 25 éve kutatja a titkukat.
• A közös vonásuk nem diéta vagy edzés, hanem a társas kapcsolatok tudatos ápolása és az extrovertált személyiség.
• Az aktív szociális élet védheti az agyat a zsugorodástól, csökkentheti a demencia kockázatát és fiatalon tarthatja a gondolkodást.

A szuperkorúak az a különleges csoport, akik 80, sőt 90 felett is olyan memóriával rendelkeznek, mint a náluk 20-30 évvel fiatalabbak. Vagyis megőrzik szellemi képességeiket, elkerülik az Alzheimer-kór vagy a demencia kialakulását. Nem csoda, ha a tudomány régóta keresi a választ arra, hogy mi különbözteti meg őket azoktól, akik nem ilyen szerencsések. Vagy lehet, hogy csak a szerencsén múlik a hosszú élet, a szellemileg is friss időskor?

A Chicago egyik külvárosában, Evanstonban található Northwestern Egyetem tudósai 2000 óta tanulmányozzák ezt a figyelemre (és bizony irigylésre) méltó csoportot. Teszik ezt annak reményében, hogy felfedezik, hogyan kerülhették el a tipikus, korral járó kognitív hanyatlást. (Valamint az Alzheimer-kórhoz hasonló súlyosabb memóriazavarokat.) A múlt héten közzétett új, áttekintő beszámoló összefoglalja a kutatások negyedszázados eredményeit.

Mi a közös a szuperkorúakban?

Noha azt várnánk, valójában nincs sok közös pont az szupekorúak, vagy ha úgy tetszik, szuperidősek életében. Nincs varázslatos étrendjük, edzésprogramjuk vagy gyógyszeres kezelésük. Az egyetlen dolog, ami összeköti őket, az „a társadalmi kapcsolatok fontosságának megítélése” – mondta Sandra Weintraub, a Northwestern Feinberg School of Medicine pszichiátriai és viselkedéstudományi professzora a New York Timesnak. 

Illetve mégiscsak van még egy közös jellemvonásuk: „személyiségük tekintetében inkább extrovertáltak” – mondta a kutató.

A lap idézte Ben Rein neurológust is, akinek hamarosan megjelenik Why Brains Need Friends: The Neuroscience of Social Connection (Miért van szüksége az agynak barátokra: a társadalmi kapcsolatok idegtudománya) című könyve. Ő így nyilatkozott:„Azok az emberek, akik többet járnak társaságba, jobban ellenállnak a kognitív hanyatlásnak az öregedés során”. 

Sőt, azt is hozzátette, hogy nagyobb az agytérfogatuk. A új tanulmányban szereplő eredmények ezt is alátámasztják: arra jutottak ugyanis, hogy a szuperidősek agyának térfogata inkább az 50-60 évesekéhez hasonló, mint a 80-90 évesekéhez.

A társas kapcsolatok az agy védelmezői lehetnek

Ez a felfedezés egyébként nem annyira újdonság. Mi is írtunk már róla korábban, hogy az időskori magány mennyire pusztító hatással bír, és hogy a társas élet nemcsak boldogabbá, hanem agyilag is ellenállóbbá teszi az embereket. Az aktív szociális élet lassíthatja az agytérfogat-csökkenést, csökkentheti a stresszhormon (kortizol) szintjét, és mérsékelheti a krónikus gyulladást is, ami a demencia egyik kockázati tényezője.

Kapcsolódó: Ikigai, vagyis a japánok titka a hosszú élethez

Egy másik figyelemre méltó különbség, hogy a szuperidősek agyában több található egy speciális sejttípusból, az úgynevezett von Economo-neuronból. Erről úgy gondolják, hogy fontos a szociális viselkedés szempontjából, és csak a nagyon szociális emlősökben – pl. a majmokban, elefántokban, bálnákban és emberekben – található meg. És valószínűleg „segítik őket abban, hogy erős, szilárd társadalmi kapcsolatokat és hálózatokat építsenek ki és tartsanak fenn” – nyilatkozta ezt már Dr. Bill Seeley, a Kaliforniai Egyetem neurológia és patológia professzora. 

25 éven át vizsgálták, hogy miylen tényezők szükségesek ahhoz, hogy 80, 90 év felett is frissek maradjunk szellemileg (Fotó: Getty Images)

Szinte minden 80 éves ember agyában megtalálhatóak az Alzheimer-kór jelei (függetlenül attól, hogy szenvednek-e a betegségben), de néhány szuperidős embernél ezek alig vagy egyáltalán nem jelennek meg. Ezenkívül a szuperkorúak agyában jobban megmarad egy olyan neurokémiai anyag működése, amely fontos a figyelem és a memória szempontjából.

Ezt már dr. Sofiya Milman, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem orvostudományi és genetikai professzora mesélte a lapnak. Milman egészséges százéveseket tanulmányoz, és azt mondta, amit dr. Weintraub is kiemelt, hogy ők általában extrovertáltak és „pozitív életfelfogásuk van”.

Ez mind kell a szellemileg friss, aktív időskorhoz

Azok, akiknek jobb a kognitív működése, hajlamosabbak lehetnek kimozdulni és társasági életet élni, mint azok, akik úgy érzik, hogy romlik a memóriájuk. Így aztán felmerül, hogy mégis „melyik volt előbb”.

„Hogy a társasági élet vezet-e a jobb kognitív funkciók megőrzéséhez, vagy a jobb kognitív funkciók vezetnek-e több társasági élethez, szerintem még vita tárgyát képezi” – mondta dr. Milman. A kutató arra jut, hogy az sajnos valószínűleg még nem elég a szuperöreg státuszhoz, ha valaki kényszeríti magát, hogy eljárjon társaságba. Dr. Weintraub szerint a szuperöregek természetfeletti képessége valójában több tényező együttese, és genetikájuknak, biológiájuknak, valamint viselkedésüknek együttesen köszönhető.

Tehát valójában nem találtak új receptet a Northwestern Egyetemen, csupán bizonyították, hogy az egészséges, mozgásban gazdag életmód, a táplálkozás nagyon fontosan az aktív időskorhoz, illetve van még egy extra faktor is: ha valaki imád társaságban lubickolni, az bizony nagy lapáttal rátehet arra, hogy szellemnileg sokáig friss marad.

Kapcsolódó: A tevékeny és aktív nyugdíjaskor 8 titka

Kiemelt kép: Getty Images