Sajnos úgy tűnik, hogy igaz: a rizs nem biztos, hogy olyan egészséges, mint gondoltuk, ahogy mindez kiderül az Amerikai Kardiológiai Kollégium új kutatásából. Az eredményeket közlő tanulmány szerint a rizs az édességekhez hasonló mennyiségű „egészségtelen cukrot és olajat” tartalmaz, ezért ugyanolyan káros lehet a szívünkre. A vizsgálatokat 2500 iráni emberen végezték el, akiknek egy részének a kórtörténetében szerepelt koszorúér-betegség, a fókuszcsoportba pedig olyanok tartoztak, akiknek nem volt ilyen problémájuk. Megkérdezték őket, hogy milyen gyakran fogyasztottak finomított cukrot és gabonaféléket, és az eredmények enyhén szólva is meglepőek voltak.
A rizshez hasonló finomított gabonafélék a feldolgozás során veszítenek a tápértékükből. Éppen ezért jobb, ha a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket választjuk (például teljes kiőrlésű kenyeret), mivel ezek természetesen táplálóbbak. Mindez a szervezetre gyakorolt hatásukban is megmutatkozik, és a tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik több finomított gabonát fogyasztottak – mint amilyen a rizs is –, nagyobb volt a korai koszorúér-betegség (PCAD) kockázata, hasonlóan azokhoz, akik nagy mennyiségben fogyasztanak édességeket.
Ne vegyük a szívünkre
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Mohammad Amin Khajavi Gaskarei a tanulmányban úgy fogalmazott, hogy a táplálkozás (nem meglepő módon) összefügg az emberek anyagi és társadalmi helyzetével is, ami meglátszik az egészségi állapotukon is. „A szívbetegségeknél a legfontosabb tényezők közé tartozik a gazdaság és a jövedelem, a munkahely, az oktatás, a kultúra, az életkor és más hasonló tényezők. Az olyan étrend, amely nagy mennyiségű egészségtelen és finomított gabona fogyasztását tartalmazza, hasonlónak tekinthető a sok egészségtelen cukrot és olajat tartalmazó étrend fogyasztásához” – írta.
A CDC (Centrals of Disease Controls, azaz a betegségellenőrzési központ, ami az Egyesült Államokban a betegségek megelőzésért folytatott kampányokért felel) szerint a finomított gabonákat, akárcsak a cukrot, a szervezet gyorsan feldolgozza, és ez fogyasztásuk után megemeli a vércukorszintet. Ha ez rendszeresen előfordul, károsíthatja az ereket és a szívet, és az artériák falában plakkok kialakulásához vezethet.
Fotó: Getty Images
Mint a honlapjukon írják, idővel a magas vércukorszint károsíthatja az ereket és a szívet irányító idegeket. A cukorbetegeknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő más olyan betegségek is, amelyek növelik a szívbetegség kockázatát:
- A magas vérnyomás növeli a vér erejét az artériákban, és károsíthatja az artériák falait. A magas vérnyomás és a cukorbetegség egyaránt nagymértékben megnövelheti a szívbetegség kockázatát.
- A túl sok LDL („rossz”) koleszterin a véráramban plakkot képezhet a sérült artériák falán.
- A magas trigliceridszint (a vérben lévő zsírok egy fajtája) és az alacsony HDL („jó”) koleszterinszint vagy a magas LDL-koleszterinszint vélhetően hozzájárul az artériák megkeményedéséhez.
Nem ez az első eset, hogy a szakemberek óva intenek a finomított gabonafélék fogyasztásától a szívünk érdekében. Még 2019-ben az American College of Cardiology és az American Heart Association közzétett egy jelentést, amely azt tanácsolta az embereknek, hogy helyettük inkább zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és halat fogyasszanak. (Persze nemcsak az étkezés, hanem az életmódunk is szerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában, így például a túl sok munka is ártalmas lehet.)
A nők is figyeljenek
Ismert, hogy nőknél a menopauzát megelőzően az ösztrogénszintnek védő funkciója van a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben.
Viszont téves felfogás, hogy a nőket nem érheti szívinfarktus a menopauza előtt, a szív- és érrendszeri problémák egyharmada 65 éves kor előtt jelentkezik. Egy fiatal, szívinfarktusban szenvedő betegek bevonásával végzett vizsgálat rámutatott, hogy a férfiakkal összevetve, kevésbé valószínű, hogy a nőbetegeket tájékoztatják a szívbetegség kockázati tényező meglétéről szívinfarktusuk előtt. Egy vizsgálat szerint a dohányzás és egyes fogamzásgátlók szinergikus, azaz egymást erősítő hatást fejtenek ki, és emelik a szívinfarktus kockázatát, főleg fiatal nőknél. Sok fogamzásgátló betegtájékoztatója kiemeli ezt a kockázatot, ezért vegyük komolyan a figyelmeztetést. Egy USA-ban végzett vizsgálat alapján ráadásul a 65 év alatti nőknél növekszik a szívbetegség miatti halálozás. A tanulmány leírja, hogy a daganatos megbetegedés miatti halálozás folyamatosan csökkent, a szívbetegség miatti halálozás a kezdeti csökkenés után 2010 óta viszont emelkedik. A fiatal nők kezdenek kevésbé egészségesek lenni. A fejlett országokban egyre általánosabb a cukorbetegség és az elhízás fiatal nők körében is.
Most akkor fehér vagy barna?
Bár a fehérnél mindig egészségesebb opciónak tűnik a barna, a rizs esetében a szemek feldolgozása során megszabadulhatunk a gyulladást okozó rosttól, és csökkenthetjük az élelmiszer fitinsav- és arzéntartalmát. Egy, a The International Journal of Food Sciences and Nutrition szaklapban megjelent tanulmány szerint a fitinsav gátolja bizonyos tápanyagok felszívódását (például a vasét, a cinkét és a kalciumét), vagyis ha nagy mennyiségben juttatjuk a szervezetünkbe, vitamin- és ásványianyag-hiányt okozhat, ezért szokás anti-tápanyagként is emlegetni, ami kedvelt fogyókúrás élelmiszerré teszi.
Az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) 2014-es tanulmánya arra mutatott rá, hogy a barna rizsben több arzén is található, mint a fehér rizsben, erről a félfémről pedig évtizedek óta köztudott, hogy rákkeltő hatású. A fehér rizs glikémiás indexe egyébként is alig magasabb a barnáénál, vagyis nem emeli meg jelentősebben a vércukorszintet. Tehát egyikről sem mondható el, hogy jobb vagy rosszabb lenne a másiknál, ezért inkább arra érdemes figyelni, mekkora adagot teszünk belőle a tányérunkra.
Kiemelt kép: Getty Images
