A modern társadalmak cukorfogyasztása rég túlment az egészségesnek tűnő mértéken (itthon is egyre több a túlsúlyos gyerek is), napjainkra pedig azokban a kultúrákban is meghonosodik az édes íz kultusza, ahol korábban jóval kevesebb cukrot fogyasztottak az emberek. A magas cukorfogyasztás egy sor jól ismert káros hatással jár, azonban úgy tűnik, még mindig tömegek hagyják figyelmen kívül a fogszuvasodás, az elhízás vagy épp a kettes típusú cukorbetegség kockázatát és talán még többen vannak, akik nem tudják, hogy a különböző kalóriamentes édesítőszerek sem mindig jobbak.  Míg a gazdagabb országokban egyre nagyobb gondot jelent az élelmiszerek emelkedő édesítőszer-tartalma,

a kevésbé fejlett régiókat még csak most éri el a cukorsokk,

amin Európa és Amerika már túlesett.

Mennyi az annyi?

Egy átfogó kutatás 2007 és 2019 között vizsgálta a csomagolt élelmiszerekben és italokban fellelhető cukor és édesítőszer mennyiségét világszerte. Az adatok azt mutatják, hogy globálisan mintegy 36 százalékkal nőtt az édesítőszerek, és 9 százalékkal az élelmiszerekben található cukor mennyisége, az eloszlás azonban nem egyenletes: míg például az Egyesült Államokban és Ausztráliában a cukormennyiség nem növekedett (egyébként már így is jelentősen magasabb, mint az egészségügyi ajánlás), Indiában és Kínában kifejezetten jelentős növekedés volt megfigyelhető.

Úgy tűnik, a hozzáadott cukor és az édesítőszerek használatában jelentős különbség van a gazdagabb és a szegényebb országok között. Mivel a magas jövedelmű országokban a csomagolt élelmiszerek és italok piaca telítetté vált, a további növekedés érdekében a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok két új stratégiát alkalmaznak. A közepes vagy alacsony jövedelmű országokban jelenleg is terjeszkednek, és most itt emelik az egekbe a hozzáadott cukor mennyiségét, a fejlett országokban viszont 180 fokos fordulatot véve az „egészségtudatosnak” kikiáltott termékek irányába mozdultak el. Azokban az országokban, ahol – felismerve a magas cukorfogyasztás egészségügyi hátrányait és az általuk a társadalomra rótt teher nagyságát – különféle intézkedéseket vezettek be a fogyasztás visszaszorítására, arra ösztönözték a gyártókat, hogy a büntetések elkerülése vagy a lakosság változó preferenciáinak kielégítése érdekében a cukrot részben vagy teljesen édesítőszerekkel helyettesítsék.

Mi ezzel a probléma?

Míg a túl sok hozzáadott cukor fogyasztásának ártalmai jól ismertek, 

az édesítőszerekre sokáig felmentő seregként tekintettünk.

Ma már azonban tudjuk, hogy egyes édesítőszerek fogyasztása árthat a bélrendszer mikrobiomjának, ráadásul el is torzíthatja ízérzékelésünket: minél édesebb a boltok polcain található étel és ital (a cukormentes termékek ízét sokszor az eredeti termékénél is édesebbre hangolják), annál magasabb lesz a mi ingerküszöbünk is. További hátránya az édesítőszerekkel dúsított termékeknek, hogy azok előállítása sokszor kifejezetten környezetszennyező. Szakértők szerint az a gyakorlat, hogy az édesítőszerekkel édesített termékek egészségügyi jóváhagyást, sőt támogatást kapnak, félrevezetheti a közvéleményt, és potenciálisan kiszoríthatja a tápláló, teljes értékű élelmiszereket az étrendből.

Mit tehetünk? 

Itt az ideje ezért, hogy – függetlenül attól, hogy a világ melyik pontján élünk – megpróbáljunk „lejönni” a túlzóan édes ízekről, mondják a szakértők. Ha szeretnénk elkerülni a cukor és az édesítőszerek áldásosnak nem nevezhető hatásait, érdemes keresnünk a friss, egyáltalán nem feldolgozott élelmiszereket, a készételek közül pedig azokat, amik a lehető legkevesebb alapanyagból, a legkevesebb mesterséges dúsítással és a legkíméletesebb eljárással készülnek.

Kiemelt kép: Canva