A változókorban az alvásromlás gyakori, de nem minden rossz alvás hormonális eredetű. A hajnali ébredés és a töredezett alvás hátterében többek között ezek állhatnak:
- hőhullám és éjszakai izzadás,
- álmatlanság vagy más alvászavar,
- alvás alatti légzészavar,
- pajzsmirigyeltérés,
- depresszió vagy szorongás,
- fájdalom,
- reflux,
- egyes gyógyszerek hatása.
Az okok elkülönítése azért fontos, mert nem ugyanazt a kezelést igénylik.
Miért ébredünk fel hajnalban a változókor idején?
Ugyanakkor nem is kell minden rossz éjszaka miatt megijedni. A kérdés inkább az, hogy a panasz mennyire tartós, mennyire rontja a nappali működést, társul-e hőhullámmal, szívdobogásérzéssel, horkolással, légzéskimaradással, hangulati változással, fájdalommal vagy jelentős fáradtsággal.
Mit tesz a szervezettel a tartós alvászavar?
A szervezet ilyenkor szabályozza újra többek között az idegrendszeri, hormonális, anyagcsere- és immunfolyamatokat. Ha az alvás hónapokon vagy éveken át töredezett, annak nem csak másnapi következménye lehet. Egy nagy, hosszú távú, nők körében végzett követéses vizsgálatban a tartósan erős álmatlansági tünetek magasabb szív-ér rendszeri betegségkockázattal társultak.
Ez is érdekelhet: 5 hétköznapi hiba, ami 50 feletti nőként jobban öregít, mint gondolnád
Ráadásul ha az álmatlanság tartósan rövid alvással is együtt járt, a kockázati különbség még nagyobb volt. Ez megfigyeléses összefüggés, tehát nem azt jelenti, hogy az álmatlanság önmagában okozza a szívbetegséget, de azt igen, hogy a tartós alvászavar nem egyszerű komfortkérdés.
Hajnali ébredés: nem mindig az altató a megoldás
Először azt kell megérteni, mi töri meg az alvást. Ha a hőhullám és az éjszakai izzadás dominál, más irányban kell gondolkodni, mint ha valaki horkol, fulladásérzésre ébred, sokszor jár ki éjszaka, erős szorongással fekszik le, vagy fájdalom miatt nem tud pihenni.
Dr Balázs Anna (Forrás: CMC Déli Klinika)
Más a teendő akkor is, ha a háttérben pajzsmirigyprobléma, vérszegénység, reflux, depresszió vagy tartós túlterheltség áll.
Tehát ilyen esetekben különösen fontos lehet az egyéni működési folyamatok és az időbeli változások feltérképezése és szakszerű kiértékelése. Az okosórák ugyan adhatnak figyelmeztető jeleket az alvás hosszáról, töredezettségéről vagy a regenerációról, de nem diagnosztikai eszközök!
Fontos lehet az alvás minősége, a nappali fáradtság, a vérnyomás, a pulzus, a testösszetétel, a hasi zsírfelhalmozás, a vércukor- és inzulin-anyagcsere, a gyulladásos jelek, a pajzsmirigyműködés, a terhelhetőség és a stresszterhelés együttes értékelése. Így derülhet ki, hogy az alvászavar önálló probléma-e, vagy egy összetett működésbeli eltolódás része.
A mindennapokban több egyszerű változtatás is segíthet:
- a késői étkezések kerülése,
- az alkoholfogyasztás mérséklése,
- rendszeres napközbeni mozgás,
- a lefekvés előtti képernyőidő csökkentése,
- a hálószoba hűvösen tartása,
- a stressz tudatos levezetése.
Ha azonban az alvászavar tartós, romlik, vagy erős nappali kimerültséggel jár, érdemes célzottan kivizsgálni.
Nem csak a változókor állhat a hajnali ébredés mögött
Lehet hormonális tünet, de légzészavar, anyagcserezavar, pszichés túlterheltség vagy más orvosi probléma jele is. A cél nem az, hogy belenyugodjunk a rossz alvásba, hanem hogy megtaláljuk, mi borította fel a regenerációt – mert a jó alvás nem luxus, hanem a következő évtizedek egészségének egyik alapfeltétele.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!