- Egy 15 éves kutatás szerint a járás lassulása, az egyensúly romlása és a gyengébb láberő is összefügghet a demencia későbbi kialakulásával.
- Három egyszerű mozgáspróba otthon is elvégezhető, és mindössze egy székre, stopperre és néhány méternyi szabad helyre van hozzá szükség.
- Mutatjuk, milyen eredmény jelezhet fokozott kockázatot, és mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A demencia kockázatáról nem csupán a memória és a gondolkodás változásai árulkodhatnak. A járás lassulása, az egyensúly romlása és a lábak gyengülése szintén figyelmeztető jel lehet.
Egy több mint kilencezer ember bevonásával készült kutatás szerint három egyszerű mozgáspróba eredménye összefüggött a következő 15 évben kialakuló demencia esélyével. A feladatokat otthon is el lehet végezni, az eredményük azonban kockázatot jelezhet, diagnózist nem ad.
3 egyszerű mozdulatot vizsgáltak
A The Journals of Gerontology című tudományos folyóiratban megjelent kutatás két nagy, hosszú távú vizsgálat adatait elemezte. Az amerikai mintában 5658, az angliaiban 3667, demenciával nem diagnosztizált ember vett részt. Átlagéletkoruk körülbelül 70–73 év volt, kognitív állapotukat pedig legfeljebb 15 éven keresztül követték.
A lassú járás az amerikai résztvevőknél 52, az angol csoportban 73 százalékkal nagyobb későbbi demenciakockázattal járt együtt. A gyengébb egyensúly 58, illetve 97 százalékos kockázatnövekedéssel függött össze. A székről való nehezebb felállás az angliai mintában 56 százalékkal magasabb kockázatot jelzett.
Akik lassan jártak, és az egyensúlypróbán is gyengébben teljesítettek, több mint kétszeres, az angliai mintában csaknem három és félszeres kockázattal néztek szembe. Az angol résztvevők közül azoknál, akik mindhárom feladatban rossz eredményt értek el, körülbelül háromszoros volt a későbbi demencia statisztikai kockázata.
Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették többek között az életkort, a fizikai aktivitást, a dohányzást, az elhízást, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a depressziós tüneteket.
Ennek alapján érdemes lehet saját rizikónkat is felmérni három egyszerű teszt segítségével.
1. Mérd meg a járásod sebességét
Jelölj ki egy körülbelül 2,5 méter hosszú, egyenes szakaszt sík és csúszásmentes padlón. Kérj meg valakit, hogy stopperrel mérje meg, mennyi idő alatt teszed meg a távot a megszokott, kényelmes tempódban. A próbát kétszer is elvégezheted, majd a jobb eredménnyel számolhatsz.
A járás sebességét úgy kapod meg, hogy a távolságot elosztod az idővel. A vizsgálatban a másodpercenként 0,8 méternél lassabb tempót tekintették csökkent járási sebességnek. Ez 2,5 méteres távon körülbelül 3,1 másodpercnél hosszabb időt jelent.
Egyetlen mérésből persze még nem érdemes messzemenő következtetést levonni. A fáradtság, az ízületi fájdalom, egy-egy sérülés, a rossz cipő vagy egy friss betegség is lassíthatja a járást. Többet mondhat, ha a megszokott tempó hónapok alatt érzékelhetően romlik.
Demencia ellen olvasni is hasznos lehet (Forrás: Getty Images)
2. Próbáld ki a tíz másodperces egyensúlytesztet
Állj egy stabil konyhapult vagy asztal mellé, lehetőleg úgy, hogy valaki biztosítani tudjon. Az egyik lábadat helyezd kissé a másik elé. Az elöl lévő láb sarka kerüljön a hátul lévő láb nagylábujja mellé. Ez az úgynevezett féltandemállás.
Nézz előre, tartsd nyitva a szemed, és próbáld tíz másodpercig megtartani a testhelyzetet kapaszkodás nélkül. A kutatásban egyensúlyzavarra utaló eredménynek számított, ha valaki nem tudta tíz másodpercig megtartani ezt a pózt.
Akinek gyakran szédül, korábban elesett, vagy bizonytalannak érzi magát állás közben, egyedül ne végezze el a próbát. Az elesés kockázata sokkal közvetlenebb veszély, mint bármilyen teszteredmény.
3. Állj fel ötször a székről
Ehhez egy stabil, lehetőleg karfa nélküli székre van szükség, amit érdemes a falhoz tolni. Ülj le egyenes háttal, a talpad maradjon a padlón, a karodat pedig fond össze a mellkasodon. Először próbálj meg egyszer felállni kézhasználat nélkül. Ha ez biztonságosan sikerül, állj fel teljesen, majd ülj vissza ötször egymás után, amilyen gyorsan biztonságosan tudsz.
A kutatásban 15 másodpercnél hosszabb idő számított gyengébb eredménynek. Ugyanebbe a csoportba sorolták azokat, akik nem tudták befejezni az öt ismétlést, segítségre szorultak, vagy a karjuk használata nélkül nem tudtak felállni. A feladat elsősorban a lábak erejéről, a koordinációról és az általános fizikai állapotról ad információt.
A szék magassága jelentősen befolyásolja az eredményt. Ha időnként megismétled a próbát, mindig ugyanazt a széket használd.
Mi köze a láberőnek a demenciához?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. A járás, az egyensúly és az izomerő romlása jelezheti az agyban, az idegrendszerben vagy az érrendszerben zajló változásokat. Ezeket a képességeket részben ugyanazok a kockázati tényezők befolyásolják, amelyek a demencia esélyét is növelhetik, például a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a depresszió.
Az is elképzelhető, hogy a mozgás romlása egy kedvezőtlen folyamatot indít el. Aki nehezebben jár, ritkábban mozdul ki, kevesebbet találkozik másokkal, és kevesebb szellemi ingert kap.
Fontos viszont, hogy a felsorolt magyarázatok egyelőre feltételezések: a megfigyeléses vizsgálat összefüggést mutatott ki, ok-okozati kapcsolatot nem bizonyított.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
A három feladat eredményét az életkor, az edzettség, az ízületi problémák, a látás, a belső fül működése, egyes gyógyszerek és számos idegrendszeri betegség is befolyásolhatja. A gyenge teljesítmény önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél demencia kezdődött.
Érdemes ugyanakkor háziorvossal beszélni, ha a járás vagy az egyensúly észrevehetően romlik, különösen akkor, ha memóriapanasz, ismétlődő kérdezés, szótalálási nehézség, tájékozódási zavar, a pénzügyek intézésének nehézsége vagy más hétköznapi feladatok elvégzésének romlása is megjelenik.
A demencia kivizsgálása a tünetek és a kórtörténet áttekintéséből, kognitív és neurológiai vizsgálatokból, valamint szükség esetén laboratóriumi és képalkotó eljárásokból áll. Az orvos olyan kezelhető okokra is figyelemmel lehet, mint egy pajzsmirigybetegség, vitaminhiány, depresszió vagy valamely gyógyszer mellékhatása.
Kapcsolódó: Ne hagyjuk ellustulni az agyunkat!
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!