A demencia napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi és egészségügyi kihívása, aligha van ember, akinek a családjában vagy ismeretségi körében ne lenne érintett. Viszont nem szabad természetesnek venni az időskori szellemi hanyatlást, tudni kell, hogy azt sok esetben meg lehet előzni, és még akkor is tehetünk ellene, ha már jelentkeztek az első jelei.

Az agyunk megköszöni

– Tudjuk, hogy sok olyan életmódbeli tényező van, ami kedvez a demenciának, ezek egy részét pedig magunk is befolyásolhatjuk. Ezekről a The Lancet nevű tudományos folyóiratban néhány évente összesítés jelenik meg, amit a legfrissebb kutatási eredményekhez igazodva mindig bővítenek, frissítenek. Az pél­dául régóta ismert, hogy a képzettségi szint hatással van a demencia rizikójára.

Itt nemcsak a fiatalkorban megszerzett tudás a fontos, hanem az is, hogy valaki képezi-e magát idős korában. Ez rengeteget számít, mert nem engedi tönkremenni az idegsejtek közti kapcsolatokat, sőt, segíti az újak létrehozását.

Emiatt kell figyelni arra, hogy az agyunkat élethosszon át dolgoztassuk, jelentsen az akár nyelvtanulást vagy valamilyen krea­tív hobbit, rendszeres olvasást

– mondja dr. Egervári Ágnes neurológus és neuropatológus szakorvos, a biatorbágyi Boldog Gizella Alapítvány intézményvezetője, a Katolikus Szeretetszolgálat korábbi főigazgatója.

– A demencia rizikóját befolyásolja a vérnyomás is, méghozzá jelentősen. Az ebben a témában született, sok kutatás eredményét összesítő metaanalízis azt mutatja, hogy ha nem kezelik a hipertóniát, akkor a demencia kockázata több mint negyven százalékkal magasabb. Az adatokból az is látszik, hogy a magasvérnyomás-betegség nemcsak idősebb korban jelentkezhet, hanem már a középkorúaknál is. Emiatt is fontos a rendszeres vérnyomásmérés és szükség esetén a hipertónia kezelése.

Fontosak az érzékszervek

A demencia megelőzését az is segíti, ha figyelünk a vércukorszintünkre és a koleszterinszintünkre, ha pedig ezekhez kötődő betegségünk van, akkor azok terápiáját betartjuk. Ez azért fontos, mert ha kezeletlenek az ilyen eredetű problémák, akkor nagyobb eséllyel alakul ki az úgynevezett vaszkuláris demencia.

Ilyen esetben az agyi erek elváltozásai okoznak gondot, amiatt szenved zavart az agyi vérellátás, és jut kevesebb vér az agyi szövetekhez. A diabétesz azért is rizikófaktora a demenciának, mert hatással van az idegsejtek anyagcseréjére, azokat úgymond éhezteti. Kockázati tényező még a szívritmuszavar, így azzal – az egyéb okok mellett – emiatt is foglalkozni kell. Fontos kerülni a dohányzást, amely a sok káros hatás mellett hajlamosít a demencia kialakulására is.

A testmozgás és a közösségi aktivitás igazoltan hatással vannak a demencia kialakulásának valószínűségére (Fotó: Getty Images

A kutatások rávilágítanak, hogy az időskori szellemi hanyatlásnak rizikófaktora az érzékszervek romlása. Viszont míg az természetes, hogy a látásunk és a hallásunk idősebb korunkban már nem tökéletes, az nem magától értetődő, hogy ez ellen – ha arra már szükség van – semmit ne tegyünk.

A hallásromlás korrigálható alig észrevehető hallókészülékkel, amelynek viselése segíti, hogy ne szűküljön be a világ. Ugyanez a helyzet a látásromlással: a szürke hályog műtéttel kezelhető, a látásproblémák jelentős része pedig szemüveggel orvosolható.

– Az érzékszervi problémák csak akkor kedveznek a demen­ciának, ha nem foglalkozunk velük.

Ilyenkor azért nő a rizikó, mert megromlanak, vagy akár el is vesznek a szociális kapcsolatok, egyszerűen amiatt,­ mert nem tudjuk követni a társalgást. A halláscsökkenés olyankor okoz különösen nagy gondot, ha valahol nagy a háttérzaj.

A látásproblémákat is érdemes időben korrigálni, nem kivárni, hogy elvesszen az olvasási képesség, vagy éppen elsétáljunk az utcán az ismerősök mellett, ne tudjunk részt venni közösségi programokon – hangsúlyozza dr. Egervári Ágnes.

Éltető aktivitás

A testmozgás és a közösségi aktivitás szintén olyan tényezők, amelyek igazoltan hatással vannak a demencia kialakulásának valószínűségére.­ ­Ennek oka kettős: részben testi, részben pedig mentális. Elég csak abba belegondolni, hogy a mozgásprogramok nemcsak a testnek kedveznek, hanem segítenek megelőzni a depressziót és támogatják annak terápiá­ját is (az időskori depresszió a demenciával kéz a kézben jár).

– A rendszeres testmozgás lehet akár egyszerű, tempós gyaloglás – országszerte vannak már gyaloglóprogramok, kifejezetten időseknek – vagy kirándulás, úszás, jóga, szenior­örömtánc. Érdemes előnyben részesíteni azokat a mozgásformákat, amelyek társaságban végezhetők, hiszen az egészségmegőrzésben fontos szerepe van a közvetlen emberi kapcsolatoknak.

Remek választás a kerékpározás is, aminél viszont fontos figyelni a sisak viselésére. A traumás fejsérülések, akár kisebb agyrázkódások komoly rizikófaktorai a demenciának – nemcsak időseknél, hanem már a korai életkorban is – mondja szakértőnk.

Aktív időtöltésre jó lehetőség a közösségi kertészkedés, erre akár társasházakban, lakóparkokban is nyílhat lehetőség.

A saját zöldségek és gyümölcsök megtermelése azért is hasznos, mert az ezekben gazdag étrend javára válik a szervezetnek.

A halakban és növényi olajokban gazdag, feldolgozott élelmiszerekben viszont szegény mediterrán étrend szintén segíti a kognitív funkciók megőrzését. A cél érdekében érdemes kerülni az alkoholt, de nem muszáj teljesen mellőzni: időnként egy-egy pohár bor például fogyasztható, ám a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás már egyértelműen kedvez a demenciának.

Árulkodó jelek

Idősebb korban csak az vehető természetesnek, ha a memória – különösen a rövid távú – egy kicsit romlik, és azzal együtt csökken valamelyest a reakcióképességünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem jutnak például azonnal eszünkbe nevek, számok. Ez önmagában nem jelez gondot, ellentétben például azzal, ha valakinél az ügyek hosszabb távon elintézetlenek maradnak, vagy éppen befizetetlenek lesznek a számlák.

Figyelemfelhívó az is, ha egy idős embernek ok nélkül megváltozik a hangulata, elengedi a korábban kedvelt szokásait, egyszer csak nem figyel már a külső megjelenésére.

Ezeket a jeleket komolyan kell venni, nem szabad őket arra fogni, hogy valaki éppen kialvatlan, netán túl meleg vagy túl hideg van.

Ilyenkor nem jó késlekedni, rögtön orvoshoz kell fordulni. Az időben történő segítségkérés fontos, mert a pontos diagnózis ismeretében, megfelelő beavatkozásokkal elkerülhető vagy lassítható az állapotromlás.

Lehetnek új gyógyszerek?

Bár jelenleg a demencia egyes típusaira csak olyan gyógyszerek érhetők el, amelyek az egyes tüneteket tudják befolyásolni, a jövőben ez változhat. Még nincsenek forgalomban, de hosszú idő után végre megjelentek olyan terápiák,­ amelyek képesek nemcsak lassítani, hanem vissza is fordítani a szellemi leépülés folyamatát.

Ezek az új készítmények az Alzheimer-kór első jeleinél, az enyhe kognitív zavar / enyhe demencia stádiumában lehetnek hatékonyak, a késői szakaszban, súlyos tünetek esetén már nem. Emiatt a jövőben is kiemelten kell figyelni a megelőzésre és gyanú esetén a pontos diagnózis időben történő felállítására. Mindkettő fontos ahhoz, hogy életünk utolsó szakaszát is megtartott szellemi képességekkel, jó életminőségben tölthessük.

Kapcsolódó: Korai demenciáról árulkodhat egy szokatlan változás az étkezésben

Illusztráció: Getty Images