Te is úgy tapasztalod, hogy a negyvenes-ötvenes korosztály egyre inkább a női nőgyógyászokat részesíti előnyben?
Igen, már csak azért is, mert a fiatal szülész-nőgyógyászok között már több a nő, mint a férfi. A kétezres évek elején ez még nem így volt. Amikor én egyetemre jártam, mindenki megpróbált lebeszélni róla, hogy szülész-nőgyógyász legyek, úgy vélekedtek erről, hogy nehéz, férfiaknak való szakma ez.
A szabad orvosválasztás idején ugyanis a nőgyógyásznak azonnal be kellett rohannia a kórházba, ha megindult egy szülés, otthagynia csapot-papot, vacsorát, gyereket. Persze ma is van ügyelet, és a műtéteket is mi végezzük, de ez már egy sokkal kiszámíthatóbb, családbarátabb működés.
A nők valószínűleg azért fordulnak szívesebben női orvoshoz a nőgyógyászati panaszaikkal, mert ő jobban ismerheti a problémáikat, hiszen a saját bőrén tapasztalja meg őket, illetve a nők könnyebben megnyílnak a saját nemük képviselői előtt. A nőgyógyász több, mint egy orvos a sok közül, bizalmi viszony fűzi a betegeihez.
A változókorban sok a „megfoghatatlan” tünet
Térjünk át a perimenopauzában tapasztalható tünetekre, melyek már jóval a menstruáció elmaradása előtt jelentkezhetnek.
A perimenopauzát, ami a változókor előszobája, csak mostanában kezdték el tudományosan kutatni. A menzesz elmaradását megelőző öt-tíz évet jelenti, és a nők negyvenes éveinek elején, közepén szokott elkezdődni.
Legtöbben azonban csak a vérzészavarokra kapják fel a fejüket – ez a legmarkánsabb jele annak, hogy már elkezdtek fogyni a női hormonok a szervezetben –, amikor a menstruációjuk egyre gyakoribbá válik, akár háromhetente is jelentkezhet, és jellemzően sokkal erősebb vérzéssel jár. Márpedig a sok vérveszteség előbb-utóbb vashiányhoz vezet, az pedig fáradékonyságot, enerváltságot okoz.
Kapcsolódó: Ez a fontos jel utalhat arra, hogy perimenopauzában vagy
De ezernyi más jelből is kiolvasható, hogy a hormonháztartásunk kibillent az egyensúlyából: felkúszó kilók, alvászavarok, éjszakai verejtékezés, indokolatlan szorongás, feszültség, hangulatingadozás, szaporodó hőhullámok, húgyúti fertőzések, hüvelyszárazság, csökkenő libidó, és még hosszan sorolhatnám – változókori tünetekből mintegy hatvanat tartunk nyilván.
Ezek közül sok az atipikus, „megfoghatatlan” tünet, amelyek más betegségekre is jellemzők.
Ezeket a háttérben rejlő betegségeket vizsgálatok segítségével ki kell zárni, csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy a perimenopauza elkezdődött.
A perimenopauzás tünetek más betegségeket is álcázhatnak (Fotó: Getty Images)
Más betegséget álcázhat
És itt jön képbe az endokrinológus, aki a szervezet egész hormonháztartásával foglalkozik.
Nőgyógyász-endokrinológusként valóban könnyebb tájékozódnom a „tünetdzsungelben”, de „sima” nőgyógyász-képesítéssel is elvárható az orvostól, hogy gyanakodjon, ha a beteg más egészségügyi problémára is utaló panasszal keresi fel.
Például a negyven-ötven körüli nőknél gyakran előfordul a pajzsmirigy autoimmun megbetegedése, ami ugyanúgy hízással, hajhullással, bőrszárazsággal, motiválatlansággal jár, mint a perimenopauza. De szénhidrát-anyagcserezavar is vezethet testsúlynövekedéshez vagy alvászavarhoz.
Téged mi késztetett arra, hogy a változókorral foglalkozz?
Az egyetemen keveset tanultunk erről, és Magyarországon sokáig nem is volt speciális képzés, de ma már szerencsére egyre több érhető el belőle, és megszaporodott az angol nyelvű szakirodalom is. Óriási a nőgyógyászok felelőssége, hiszen az messze nem elég, ha a sajtó edukálja a nőket, elsősorban nekünk, nőgyógyászoknak kell négyszemközt elbeszélgetünk a hozzánk fordulókkal, és ellátni őket információkkal.
A belénk nevelt gátlások, a testünk működésével kapcsolatos szégyenérzet a mai napig tetten érhető,
ami azért veszélyes, mert a nők többsége nem mer segítséget kérni, akkor se, ha nagy szüksége lenne rá. Márpedig nem kell szenvedni, ahogy azt nagyanyáink gondolták. Van megoldás, csak élni kell vele!
Akár 30 évvel is túlélhetjük a menopauzát
Létezik felmérés arról, hány nőt érintenek a menopauzás tünetek?
A nők nyolcvan százalékát. Kevés az olyan szerencsés, aki kimarad a kínzó tünetekből, ráadásul ötvenéves kor körül, a menstruáció elmaradásával ezek még jobban fel szoktak erősödni. A leggyakoribb panasz a hőháztartás zavara. Sokak nem csupán kimelegednek hirtelen, esetleg elvörösödik a nyakuk és az arcuk, hanem párosulhat ez a pulzus felerősödésével, heves szívdobogással és a vérnyomás emelkedésével is.
Másokra rátör valamiféle pánikroham, vagy úgy érzik, mintha szét akarna robbanni a fejük, amit a stroke előjelének vélnek. Ezeket hívjuk összefoglaló néven vazomotoros tüneteknek, mert nagyon összetettek, nem egyszerű hőhullámok. Ennek része az éjszakai leizzadás is, amikor a hálóing csurom vizes lesz. Kínzó tünet még a hüvelyszárazság, ami tönkreteheti a szexuális életet, és az ilyenkor gyakrabban jelentkező hüvelyi, húgyúti fertőzések.
Sokakat gyakorlatilag megakadályoznak a munkavégzésben a tüneteik, tehát feltétlenül kezelésre szorulnak.
Annál is inkább, mert mi már várhatóan nem tíz évvel fogjuk túlélni a menopauzát, mint akár két emberöltővel ezelőtt is, hanem harminc-negyven évvel! Tehát a menopauza beköszöntével nemhogy nem zárul le az életünk, de új korszak kezdődik, új lehetőségekkel.
