• A kranioszakrális terápia finom fej- és testérintésekkel oldja az idegrendszeri feszültséget, elősegítve a teljes test megnyugvását.
• Segíthet csökkenteni a stresszhormonok szintjét, javítani az alvásminőséget, és támogatni a szervezet regenerációs folyamatait.
• Természetes módon serkenti az öngyógyító folyamatokat – de mégis miben különbözik egy fejmasszázstól?

Röviden és tömören fogalmazva a kranioszakrális terápia egy olyan speciális kezelés, amely a fejen végzett finom mozdulatokon, lágy érintéseken keresztül oldja az idegrendszeri blokkokat, feszültségeket, és azáltal képes lehet hatni az egész szervezetre. Már itthon is sok masszőr és manuálterapeuta alkalmazza a módszert, amelyet az 1800-as években kezdtek el használni fájdalomcsillapítási célból, és próbálták vele javítani a keringést is.­

Az 1900-as évek végén létrejött egy olyan kutatócsoport is, amely a terápia hatásmechanizmusát kezdte el vizsgálni, tanulmányozni. Eredményeikből derült ki, hogy a koponyacsontok finom mozgatásán keresztül hatást lehet gyakorolni az agyi-gerincvelői folyadék koponya és keresztcsont közötti áramlására.

– Ehhez tudni kell, hogy a koponyacsontok nincsenek összecsontosodva, hanem varratosan kapcsolódnak össze – ami ugyan csak minimális szinten, de enged egyfajta mozgást a csontoknak. Ezt, illetve a bőrben lévő idegvégződések érzékenységét kihasználva lehet finom mozdulatokkal serkenteni az agykamrákban termelődő agyi-­gerincvelői folyadék test felé történő áramlását – mondja Szinger Lili gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta.

– Ez a folyadék egyebek mellett azért fontos, mert védi az idegszövetet az ütésektől és rázkódásoktól, továbbá táplálja is azt, és eltávolítja az idegsejtek működése során keletkező anyagcseretermékeket. Összességében nézve az agyi-gerincvelői folyadék szinte minden szempontból hatással van a központi idegrendszer működésére.

A kranioszakrális terápiával a megnyugvásért is felelős paraszimpatikus idegrendszerre lehet hatni,

azon keresztül pedig számos élettani változás érhető el. Például mélyül a légzés és lassul a szívverés, javulnak a gyomor- és bélmozgások, bekapcsolnak a regenerá­ciós folyamatok.

A kranioszakrális terápia sokoldalú segítő

A terápiát leginkább krónikus fájdalmaknál használják, ezeknél tartósan is csökkentheti a panaszokat. Persze ez a módszer sem csodaszer, de vizsgálatok igazolták, hogy működhet például nyak- és hátfájdalomnál, medenceövi panaszoknál. A mozgásszervi problémáknál a javulás elsősorban annak köszönhető, hogy az idegrendszeri hatáson keresztül csökkennek a fájdalmakhoz vezető kóros izomfeszülések.

Az idegrendszeri hatást mutatja az is, hogy vizsgálatokkal igazolták: a módszer alkalmazása csökkenti a stresszhormonok szintjét. Működhet a kranioszakrális terápia fejfájásnál is, és szóba kerülhet álmatlanságnál, mert segíthet javítani az alvásminőséget.

Kapcsolódó: A 4 leghatékonyabb technika a merev nyak lazítására

– Alvászavaroknál ez a módszer az orvosi kezelések mellett alkalmazható, egyfajta kiegészítésként. Utóbbi fontos, mert ilyen esetekben jelen tudásunk szerint nem állja meg a helyét önálló terápiaként.

Kiegészítésként sokat segíthet inszomniánál, azaz kóros álmatlanságnál, szorongásos és depresszív állapotoknál, kiégésnél,

emellett hasznos lehet pánikbetegségnél is. Ilyen helyzetekben pszichológusok és pszichiáterek is javasolták már a kranioszakrális terápiát nyugtató hatása miatt. Itt ki kell emelni, hogy ezeknél a problémáknál a módszer működésmódja még nem tisztázott, egyelőre csak a tapasztalatok szólnak a kiegészítő terápiaként való alkalmazás mellett.

Az is fontos, hogy stresszeredetű problémáknál az életmódon is változtatni kell,

mert ha az elmarad, akkor az átmeneti javulás után nagy esély van a visszaesésre – hangsúlyozza szakértőnk.

A fejmasszázs és a kranioszakrális terápia között lényeges különbség, hogy utóbbi jóval kisebb nyomással történik (Fotó: Getty Images)

Finom érintésekkel

Maga a kranioszakrális terápia érzetben nem sokban különbözik egy nagyon enyhe fejmasszázstól, és általában háton fekvő helyzetben történik. Ezalatt a terapeuta egészen finom érintésekkel dolgozik a koponyacsontokon, mikromozgásokat hozva létre közöttük.

– A fejmasszázs és a kranioszakrális terápia között lényeges különbség, hogy utóbbi jóval kisebb nyomással történik. Itt a koponyához éppenhogy hozzáérünk, csak pár grammos nyomással érintjük. Viszont ez tökéletesen elég ahhoz, hogy a koponyacsont belső felszínéhez tapadó agyhártyarendszert meg lehessen mozdítani, és a feszültséget oldva javítani lehessen az agyi-gerincvelői folyadék keringését.

Bár a kranioszakrális terápiának különösebb veszélye nincs, akut gyulladásoknál, agyvérzés utáni állapotoknál és agytörzsi daganatoknál nem javasolt ez az eljárás sem

– mondja Szinger Lili.

Ugyan hatásmechanizmusa nem ugyanez, de végezhető kranioszakrális terápia a toroknál, és ruhán keresztül a kismedencén is, annak mozgékonyságára alapozva, ugyanis ezeket a régiókat is lehet apró, finom mozgásokkal, kicsi nyomásokkal lazítani. Hasonló a helyzet a mellkasi területen lévő rekeszizmokkal, illetve a lábakkal, ahol a módszer szintén működhet.

Kapcsolódó: 5 tipp, amitől jobb lesz a testtartásunk

Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy ezeken a területeken már nem azáltal hatnak a terapeuták, hogy serkentik az agyi-gerincvelői folyadék áramlását. Itt a hangsúly a test öngyógyító folyamatainak serkentésén és a pókhálóhoz hasonló, kötőszöveteket burkoló fasciahálózat feszültségeinek oldásán van.

Különleges folyadék

Első hallásra talán soknak tűnhet, de az agyi-gerincvelői folyadék napi szinten 500-700 milliliteres mennyiségben termelődik az agykamrákban, és többféle anyag alkotja. Tartalmaz fehérjéket, cukrokat, sókat és más, az idegrendszer működéséhez létfontosságú anyagokat. Van benne egy kevés fehérvérsejt is, aminek mennyisége központi idegrendszeri fertőzés esetén megnőhet.

Az agyi-gerincvelői folyadéknak az agy és a gerincvelő védelme, illetve az idegszövetek táplálása mellett sok egyéb funkciója is van. Például a termelődési ütemén keresztül szabályozza az agy és a gerincvelő körüli nyomást is (ennek körülbelül állandónak kell lennie). Ha a szervezetben minden rendben van, akkor képződése és felszívódása egyenletes a nap folyamán, és így nyomásváltozások sem történnek.

Vannak esetek – ilyen például a trombózis vagy az agyhártyák gyulladása –, amikor a gerincvelői folyadék nem tud felszívódni, és a túlzott mennyiség nyomást gyakorol az agyra és a gerincvelőre, aminek súlyos tünetei és életveszélyes következményei is lehetnek. A gerincvelői folyadék szerepet játszik az agy hőszabályozásában is azáltal, hogy hőt szállít el onnan.

Kapcsolódó: Elnyomod az érzelmeid? 5 jellegzetes fájdalom, ami arra utal, hogy igen

Illusztráció: 123rf