Vajon mi kell ahhoz, hogy örökké éljünk vagy legalábbis nagyon sokáig? A titkot az ember régóta fürkészi, néhány kutatónak pedig sikerült közelebb jutni a megoldáshoz: a kék zóna matuzsálem korú lakóinak mindennapjait vizsgálva rájöttek, hogy lehet megérni akár a 100 éves kort is. A kérdés már csak az, akarjuk-e.

A mi családunkban a nők igen hosszú életűek. Apai nagyanyám néhány napja töltötte be 91. évét, a nagynénje pedig 97 éves volt, amikor meghalt. Viharos történelmi időkben éltek, keményen dolgoztak, gyereket neveltek, sőt egyikük kénytelen volt el is temettetni a sajátjait. Nem mondhatni tehát, hogy olyan áldott körülmények között léteztek, amikből magától értetődő az átlagnál magasabb kor megérése. Mi lehet mégis a titkuk?

Mindketten rendíthetetlen hittel, erős családi kötelékekkel rendelkeznek/rendelkeztek és élénk társasági életet éltek – amikor lehetőségük volt rá. Ezeket a komponenseket pedig a szakértők mind megfigyelték azoknak a 100 évhez közelítő embereknek az életvitelében is, akik az úgynevezett „kék zónában” laknak. Miközben ugyanis mi megrögzötten igyekszünk lelassítani az időt, vagy legalábbis kitolni azt, már tudományosan is bizonyított tény, hogy vannak olyan helyek a világban, ahol az emberek tovább élnek.

Költözzünk a kék zónába!

A mai ismereteink szerint öt olyan – kissé elzárt – terület van a világon, amelynek lakói az átlaghoz képest nagyon magas életkort élnek meg, a várható élettartamuk 100 év körül van. A szakirodalomban kék zónáknak nevezik ezeket a helyeket, amiket két demográfus-kutató, Gianni Pes és Michel Poulain kezdett berajzolni a térképen, és akiknek a kék zóna fogalmát is köszönhetjük. Hozzájuk csatlakozott 2004-ben a Dan Buettner amerikai író, újságíró, a National Geographic munkatársa és a The New York Times bestseller szerzője. Mára az ő közreműködésével bővítették tovább a kört, és igyekeztek választ találni a sokakat foglalkoztató kérdésre: mi is a hosszú élet titka?

A helyes életmód tartósít

A tudósok véleménye még mindig megoszlik abban a kérdésben, hogy a hosszú életet illetően a gének vagy inkább az életmód a döntőek. Gianni Pes az utóbbira esküszik, csapatának tagjaival ugyanis több éves kutatómunkájuk során alaposan megvizsgálták a kék zónában élők mindennapjait, és olyan közös tényezőket fedeztek fel az életvitelükben, amelyek a feltételezéseik szerint nagyban közrejátszottak abban, hogy hosszú életük legyen. Ne gondoljuk azonban, hogy valami ördöngösségről lenne szó, ahhoz, hogy megérjük akár a 100 éves kort nem kell mennyei mannát fogyasztanunk, patakvizet innunk vagy naponta 3 órát mozognunk.

Viszont az tény és való, hogy az egészséges táplálkozás fontos szerepet játszik a folyamatban. A kék zónában élő emberek ugyanis sok zöldséget, kevés húst és alkoholt fogyasztanak. A kalóriaszegény étkezés mellett pedig rendszeresen mozognak, nagyon aktív életet élnek, viszont nem erőltetik túl magukat. Nem mérgezik a testüket cigarettával és nem stresszelnek. Azt ugyan hozzá kell tenni, hogy a kék zóna lakói a zárt közösségükben nincsenek is kitéve olyan feszültségforrásoknak, amik károsan hatnának az életükre, emellett pedig a család iránti elkötelezettség is fontos számukra, ami idős korukban szépen “megtérül”, hiszen utódaik kötelességüknek érzik a róluk való gondoskodást. De ezen felül odafigyelnek arra is, hogy rendszeres közösségi életet éljenek, így az elmagányosodással járó depresszió kevésbé érinti őket.

Az időskor egy újabb lehetőség az újrakezdésre

Az aktív élet fontosságát egyre többen ismerik fel idősen is, ma már rengeteg jó példát láthatunk arra, hogy az emberek egy bizonyos kor után nem engedik keretek közé szorítani magukat. Nem a végre készülődnek, hanem új lehetőségeket keresnek arra, hogy minél teljesebben megéljék az utolsó éveiket, hogy kiteljesítsék önmagukat.

A Miamiban élő fotós, Naomi Harris még a húszas éveiben járt, amikor egy idősotthon lakóit kezdte fotózni, hogy bemutassa, mennyire tartalmas, teljes életet lehet élni 80-90 évesen is. A munkáiról visszaköszönő emberek sportolnak, ügyelnek a külsejükre és a napi rutinjukból a közös programok sem maradnak ki.

Úszás előtt nyújtani kell

Napfürdő

Angela Jimenez pedig ennél is továbbment, és olyan időseket kapott lencsevégre, akik még mindig rendszeresen, versenyszerűen sportolnak és fiatalokat megszégyenítő erőnléttel feszegetik saját testük határait. Mi ez, ha nem csodálatra méltó dolog? Így is lehet élni, csak rajtunk múlik ugyanis, hogyan töltjük meg tartalommal az időnket.

Ugrás

Micsoda erő

Hogyan érhetjük meg a matuzsálemi kort?

A helyes életmód követése nagyon fontos, ám szerintem ez csak egy szeglete annak, amivel meghosszabbíthatjuk – és nem mellesleg sokszorosan javíthatjuk – az életünket. Önmagunk elfogadása és szeretete nélkül ugyanis nehéz lesz az út, bármilyen hosszú is legyen végül. A másokról való gondoskodás mellett sose felejtsük el figyelembe venni a saját igényeinket sem. Éljünk szívvel, rengeteg szeretettel és igyekezzünk a legnehezebb helyzetekben is megtalálni a pozitívumot. Törekedjünk arra, hogy kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat ápoljunk, így nem leszünk majd magányosak. Kerüljük a stresszes helyzeteket, vagy ha már nem tudjuk kizárni a feszültségforrásokat, legyünk azon, hogy ne tulajdonítsunk nagyobb jelentőséget nekik. Még számtalan gyakorlati példát írhatnék arra vonatkozóan, mit együnk, hogyan viselkedjünk, de talán a legfontosabb – amit nagyanyám és a nagynénje példáján is megtanultam – hogy sose felejtsünk el nevetni.

Száz év magány?

Gabriel García Márquez szerint: „A jó öregkor nem más, mint tisztességes szerződés a magánnyal.” Hogy egyetértek vele? Nem! Ahogy ugyanis a fenti példák is mutatják, nem feltétlenül kell, hogy így legyen. A választás a miénk: megpróbálunk aktívak maradni és törekedni arra, hogy megújuljunk – akár ismeretségek, akár hobbik terén -, vagy egyedül maradunk az emlékeinkkel. Régen több generáció élt együtt egy háztartásban, ami ma, az individuumot éltető korban már nem működhetne olyan hatékonyan és konfliktusmentesen, mint mondjuk 50-60 évvel ezelőtt. A dolog funkciója ugyanakkor igen fontos szerepet töltött be: az egymásról való gondoskodást. Senki nem maradt magára, mindenkinek megvolt a maga feladata a rendszerben, amitől hasznosnak érezte magát. És talán ez a két dolog az, amit meg kell őrizni idős korban is: kell, hogy találjunk magunknak feladatokat és társaságot – minél több örömöt. Ezek nélkül ugyanis hiába élünk 100 évig, az csak kínszenvedés lesz.

Szöveg: Filákovity Radojka

Fotó: Thinkstock, petapixel.com, featureshoot.com

Ez is érdekelhet