Schäffer Erzsébet: Tulipán, kék hokedlin
A szurdokban, a két keréknyom között néhol sárgával pettyezett friss zöld csík húzódik. Salátaboglárka, végestelen végig. Szedem az apró leveleket. Cérnavékony száruk mélyre bújik az avarba. Alig húzok rajta, kis csokornyi zöld levélke marad a kezemben. A medvehagymára a bozót alján találtam rá. Jó két méter sugarú körben egész telep zöldellik a barna avar fölött. […]
Grecsó Krisztián: Játszótéri anziksz
Az elgyötört arcainkon látszik. Ott vibrál az idegekben az alig uralt, épp csak ki nem robbanó feszültség. Az a tömény fáradtság, amit már nem lehet sehogyan se kipihenni. És még ki tudja, mennyi minden. A megalázottság, a bezártság, a szeretetlenség. Fogalmam sincs, hogy a járvány előtt is így volt-e, vagy a háború volt-e az utolsó […]
