Minden váltás nehéz, az meg különösen nagy próbatétel, ha hosszú évek rossz beidegződéseit próbáljuk felülírni. Sokat segíthet, ha ebben szakértők is segítenek, egy összetartó közösség pedig csodákra képes. Ám a munkát mindig magunknak kell elvégezni. A Nők Lapja 2025-ös Életmódváltó Programjának résztvevői beszámolnak az első hetek küzdelmeiről és sikerélményeiről.

Több zöldség, kevesebb csoki

Komantinger Zsuzsanna 

Komantinger Zsuzsanna

Több mint harminc éve epekővel műtöttek, azóta nagyon sok zöldséget nem tudok enni egyszerre, a növényhéjakat kerülnöm kell. Ennek ellenére az elmúlt öt hétben lényegesen több zöldséget sikerült bevenni az étkezésembe, étkezésünkbe. Főleg nyersen, öntetes saláták formájában, de magában is. A párom a legmesszebbmenőkig támogat, segít, sőt nagyon sok új ételreceptet, videót küld át Facebookon: salátákat, zöldséges egytálételeket, air fryerben vagy sütőben sült egészséges ételeket. Az Okostányér oldalról is kipróbáltunk már jó néhány finomság receptjét. Eddig 2-2,5 kg ment le, már lelátok a pocakomtól, és a változás centiméterben is is mérhető. 

Két-három naponta tornázom, a Gyerünk, Anyukám! oldalról letöltöttem néhány videót, és ha az időm és egyéb teendőim engedik, alakformálok Edóval. Egyre jobban megy a mozgás, már nincs izomlázam utána. Mellette a heti 2 hastánc óra is segít, táncos társaim is megjegyezték, hogy jobban nézek ki. Ha lehet, inkább gyalogolok az autózás helyett (piacra, vonathoz, boltba), de sikerült kirándulnunk is Salgó várába. Ami nehezen megy még: a péksütikről való lemondás, de próbálom csökkenteni. A nassolást sem sikerült teljesen elhagyni, általában vacsora után, az esti filmnézéskor érzek ellenállhatatlan vágyat a csokievésre. Néha el is csábulok 2-3 kockányira, esetleg 1-2 kávéskanál mogyorókrémre.  

Maráz Kornélia 

Maráz Kornélia

A nyitó napról hazaérve átgondoltam, miként tudnám megvalósítani a saját életmódváltásomat. Naplót kezdtem el vezetni, leírtam esténként, hogy mi mindent tettem aznap magamért és a változásomért. Elajándékoztam a felhalmozott nasikészletemet, cukor nélkül ittam a kávét, nem vettem csokit magamnak, a kalóriabázison elkezdtem írni az elfogyasztott ételeket, szorgalmasan számoltam a kalóriákat. Elvittem a biciklimet a szerelőhöz, egy hét múlva már tekertem a kedvenc Fertő-melléki dombsoron a szőlők között. Több folyadékot ittam, főleg cukor nélküli gyümölcsteát.

Vettem egy  csomagolássérült air fryert, amit szorgalmasan használok is, remek találmány. Beregisztráltam a „Gyerünk, anyukám” oldalra, kaptam klassz étrendet, több fogást el is készítettem, este hat után már nem ettem semmit. Ezek után fogytam három kilót, de beütött a krach húsvét hetében. A suliban zűrös ügyeket kellett megoldanom, családi és egyéb jellegű problémák jöttek sorjában, ólomsúllyal ültek a vállamon, egyre nagyobb stresszt okozva. „Titokban” megeszegettem a húsvétra kapott édességeket, amitől még lelkiismeret furdalásom is lett.

Nem írtam a naplót, nem bicikliztem, rettenetesen rosszkedvű, fásult lettem. De vettem egy nagy levegőt, és a május elseje hosszú hétvégén magam mögött hagytam csapot-papot, és négy napot Budapesten töltöttem a lányaimmal. Voltam több koncerten, múzeumban, állatkertben, cirkuszban. Fotóztam virágokat, sokat sétáltam a Városligetben. Igazi csajos „kultúrhétvége” volt. Szerettem volna feltölteni a lemerült elemeimet, úgy érzem, ez most sikerült. 

Itt tartok jelen pillanatban. A Gyerünk, anyukám! nagy súlyrakezdő programjának első tornáját a 16 éves Bíborka lányommal együtt tornáztuk végig, azt mondta, végigcsinálja velem és büszke rám. Szóval egy remek anya-lánya program lett belőle. Érzem, hogy komolyan össze kell szednem magam ahhoz, hogy valami változást elérjek, de talán már jó úton haladok a jobbik énem felé.  

Góber Gabriella 

Góber Gabriella

Végre elkezdett a mérleg kevesebbet mutatni, igaz, csak 3-4 kilóval, de én ezt már hatalmas sikernek könyvelem el. Ez nagyon jót tett most a lelkemnek, mert már kezdem úgy érezni, van értelme ennek az egésznek. Ami az egyik problémát jelenti, és ezen is kell most dolgoznom: az, hogy ne legyen bűntudatom azért, mert mondjuk megettem egy túrórudit. A másik, amivel küzdök, az a kalóriák és a tápanyag mennyiségek számolása. Ezt is biztos tanulni kell, szokni, de nem egyszerű. És itt is megjelenik a bűntudat, ha túllépem az app által „megszabott” mennyiséget (leginkább a zsír területén), viszont nagyon hasznos, mert így világosan látszik, mennyi felesleges kalóriát vittem be nap mint nap.

Nagy siker számomra az is, hogy sikerült majdnem teljes egészében leszoknom a csokiról és a gumicukorról, és egyre könnyebb ellenállni a kísértésnek. Be kellett látnom, hogy ezek tényleg csak (másod)percnyi boldogságot okoztak. Most már figyelem a vásárlások során a tápanyag összetételt, és sokszor fájó szívvel teszek vissza egy-egy árucikket.. 

Összességében nem teljesen vagyok elégedett az eddigi eredményekkel, de mivel nem az a cél, hogy hirtelen fogyjak sokat, így beérem ennyivel. Elkezdődött a heti három Gyerünk, anyukám!-edzés, valamint továbbra is járok majd a személyi edzőmhöz, így egy kicsit félve gondolok arra, vajon bírni fogok-e ennyit. De teher alatt nő a pálma, így nagy lelkesedéssel vágok bele ebbe is!  

Az első kilók mínuszban

Rittling Adél 

Ritting Adél

Az első néhány hét számomra még inkább a felkészüléssel telt (pl. receptek gyűjtése, informálódás), mint a megvalósítással. Őszintén szólva a húsvéti időszak sem tett olyan jót az életmódváltásomnak, mert tíz napot Angliában töltöttem családi körben, ami ebből a szempontból egy veszélyes közeg. A családom egyébként abszolút támogat, szurkolnak nekem és nyitottak az új információkra, amelyeket például a táplálkozásról megosztok velük. A hétköznapokban egyedül élek, ezért számomra az könnyebbség, hogy nem kell alkalmazkodnom máshoz, akár az új szokások kialakításánál, akár a főzésnél. 

Egyelőre apró változásokat vagy kiegészítéseket sikerült megvalósítanom. Alapvetően sok zöldséget eszem, de arra igyekszem még jobban odafigyelni, hogy ez minél sokszínűbb legyen. Az olajos magvakat eddig néha-néha ettem csak, most azon vagyok, hogy az is rutinná váljon, és arra is tudatosabban figyelek, hogy este korábban és kevesebbet egyek.

A reggeli kapcsán volt a legkönnyebb változtatnom, ahol a szokásos szendvicseket, majdnem minden hétköznap felváltotta a mindenmentes granola tejjel, vagy egy gyümölcsturmix. Ha pedig pékárut eszem, akkor beérem egy szelet teljes kiőrlésű kenyérrel. A nassolás területén még bőven van hova fejlődnöm, de az édességek mennyiségére figyelek, pl. vacsora után két kocka csoki. A súlyomnál érdemi változás nem történt, de ez most még nem okoz csalódást. Nagyon örülök az apró sikereknek és a tudatosabb figyelemnek is. 

Faragóné Pál Magdolna  

Ma reggel mondta a férjem, hogy jó nekem, hogy mostanában olyan aktív vagyok, lendületes, már reggel fél hatkor! Minden nap történik valami, amivel figyelek magamra, a környezetemre és ezek olyan jó dolgok.

Mindennek örülni kell, például annak, hogy szép városban élek, jó sétálni estefelé a közeli utcákban és beszélgetni a férjemmel, aki szerint ez is egy egészséges szokás.

Szerintem ezek a dolgok összeadódnak és ezért érzem energikusabbnak magam. 

Ugyanakkor már kezdek büszke is lenni magamra, mert nagyon sokat olvastam, kutakodtam az étkezéssel kapcsolatban, amiket régebben nem tettem. Minden reggel inkább korán megyek be dolgozni, hogy délután hamarabb tudjak eljönni, tudjak menni tornázni és el is kell készítem a következő napra a napi ebédet, bedobozolom mind a kettőnknek. Próbálok több zöldséget és gyümölcsöt enni, görög joghurtot teszek a krémlevesekbe és a főzelékekbe, legalább hetente egyszer főzök hüvelyest. Csináltam már csicseriborsó pörköltet, kevés olajjal, babfőzeléket, vörös lencse főzeléket, amiket nem rántással sűrítettem be, hanem a fele főzeléket összeturmixoltam és görög joghurtot tettem rá a végén tálaláskor.

Többször készítettem halat, és elkezdtem kenyeret sütni, mivel nem nehéz elkészíteni és legalább tudom mi van benne. Lievito-madre kovászt készítettem, 25 napig etettem és babusgattam, volt olyan, hogy délben hazatekertem biciklivel a munkahelyemről, hogy melegebbre tegyem a kovászom. Ebédre párolt zöldséget szoktam készíteni, bulgurt vagy kölest és valamilyen húst, de szoktam a sütőben sütni sárgarépa, zeller, édesburgonya, cukkini és burgonya keverékét, nagyon ízlik. 

Vasné Pál Katalin 

Vasné Pál Katalin

Az első lépés az étkezési szokásaim megváltoztatása volt. Lecseréltem a fehér kenyeret teljes kiőrlésű kovászos kenyérre. Törekszem arra, hogy kevesebbet, de táplálóbb ételeket kerüljenek a tányéromra. Reggelire granolát vagy egyéjszakás zabkását eszem gyümölccsel vagy egy kanál saját készítésű lekvárral, esetleg teljes kiőrlésű kenyeret valamilyen vega kenegetővel (humusz, babkrém, padlizsánkrém) és zöldséggel.

Kevesebb hússal is beérem, de nem marad ki az életemből a húsfogyasztás. Jobban odafigyelek a folyadékbevitelre is. Általában saját magam által készített ízesített vizeket és teákat (moringa, mate) fogyasztok. A kertemben sokféle menta, citromfű, zsálya, rozmaring nő, amiket azonnal használhatok is. Kedvencem a rozmaringos-uborkás-citromos víz. Az elmúlt hetekben máris érzem a változást.

Frissebb vagyok, több az energiám és általánosságban is jobban érzem magam a bőrömben. A férjem érdeklődik az új étkezési szokásaim iránt és mindent megkóstol. Nagyon oda kell figyelnem az egész napos menü kigondolására, beszerzésére, mert ha nem teszem, biztosan becsúszik egy nem annyira egészséges valami (pl. péksüti, torta). Előző este össze kell készítenem a másnapi rakományt, amit magammal viszek. 

Beszereztem pár új szakácskönyvet az ajánlottak közül, ezekből készítem az „új” ételeimet. Kicsit nehezebb így, mint a megszokott ételeket gyorsan összedobni. Ázsiai kókusztejes levesek hallal vagy csak zöldségekkel nagyon bejönnek. Nemrég volt a „második nászutunk”, négy nap alatt 269 km-t tekertünk 5345 m szinttel, de itthon is figyelek a mozgásra, élvezem a hosszú sétákat a kutyákkal, és egyre jobban érzem magam a bőrömben. 

Hrivnák Orsolya 

Hrivnák Orsolya

Nagyon nehéz időszak kezdődött munkafronton és családilag is, sok stresszel és kiszámíthatatlanabb napirenddel, emiatt a tervezhetőség még inkább felejtős, mint egyébként. És amúgy sem vagyok egy jó tervező, összeszedett alkat sajnos. Azt a diétát követem, amit két éve egy dietetikus állított össze személyre szabottan nekem, csak szigorúbban, a számokra megint jobban odafigyelve, méricskélve. Ez nem egyszerű, de egyszer már bevált, sikerült szénhidrát- és kalóriaszámlálással vércukor-, koleszterinszintet és testsúlyt csökkentenem, így tudom, hogy megéri.

A családom mindig is nagyon támogatóan állt ehhez, és megszokták, hogy diétázom. Nem egyszerű az sem, hogy a kisfiam laktózérzékenysége és az én diétám eléggé külön pályán mozog, nehéz az étkezéseket összehangolni. 

A nassolás terén nekem nem is annyira az édességekkel volt gondom, inkább a sós rágcsálnivalókkal. Édességnek most könnyebb egy cukormentes fagyit vagy natúr joghurtot enni friss gyümölccsel. Az esti nassolhatnékkal nehéz, de egyelőre megállom a boltban, hogy sós magokat vegyek, ami meg nincs otthon, azt nem tudom berakni a kis hörcsögpofimba, ugye, akármennyire is sós mogyival vigasztalnám-jutalmaznám magam egy-egy nehezebb nap végén. 

Nem akarok visszafordulni!

Rosner Anna 

Rosner Anna

Az életmódváltással teljesen egy időben kezdtem el dolgozni egy új munkahelyen, ami sokban eltér a korábbi munkavégzési körülményeimtől. Egész nap, kora reggeltől bent kell ülni az irodában, és van úgy, hogy délután hat után is maradni kell. Számomra az elmúlt időszak annak megtanulásával telt, hogy milyen korán kelni, időben lefeküdni, jobban beosztani az időmet, hogy szépségre és mozgásra is jusson belőle.

A legnehezebb a jól étkezés gyakorlatát kialakítani a megváltozott körülmények között, mert eddig a közelemben lévő vegán étteremben ettem minden nap klassz csupa zöldséges ételeket, míg az új hely környékén nem találtam még olyan helyet, ahol jól és jót lehet enni. Az életmódváltó programban az egyik legfontosabb célkitűzésem, hogy megtanuljak előre főzni a hétre, és bevinni magammal az ételt ebédre az irodába, hogy ne más helyekről vásároljak, mert az egészségtelenebb és költségesebb is.  

Számomra nagyon nehéz nekiállni a főzésnek, lehet azért is, mert anyukám és a nagymamáim is csodálatosan főztek, így nem éreztem azt, hogy szükség van arra, hogy én is jó legyek benne. Plusz, nehéz elengednem, hogy nem lehet tökéletesen követni a recepteket, és hogy a főzésben a szépség a recepttől való eltérés szabadsága. Ez nekem rémisztő, de remélem, hogy a program végére bátrabb és kísérletező kedvű leszek. Ebben a hónapban még nem tudtam céltudatosan, előre tervezve kialakítani az étrendemet, de már kiiktattam a délutáni csokivásárlásokat, kólaivást, és alkalmi csipszvacsizást.  

Balázs Nikoletta 

Balázs Nikolett

Nagyon hamar elszaladt ez az egy hónap, és én elég cudarul haladok az életmódváltással.  Sajnos vannak bizonyos nehézségek az életemben, amelyek sok mindenben hátráltatnak, és én ilyenkor az evésbe fojtom a bánatom, ami jelen helyzetben nem segít. 

Nekem szinte minden kihívást jelent! Étkezéssel kapcsolatban annyi pici változás történt, hogy hétköznap rendelni szoktam az ebédet, és az utóbbi hetekben alakbarát ételeket fogyasztottam. 

Hétvégén és összejöveteleken viszont bajban vagyok, mert a mi családunkban eléggé központi téma az étel, mindenki nagyon jól főz, mindenki imád enni, és nem a mediterrán vagy a reform életek kerülnek az asztalra. Így viszont nagyon nehéz ellenállni, mert nálunk senki nem akar életmódot váltani, és így eléggé nehéz motiváltnak maradni. A folyadékbevitelre próbálok odafigyelni, szerintem ezzel állok a legjobban.

Nekem eddig nem volt része a napjaimnak a testmozgás, így most teljesen a nulláról kellett elindulnom. Az első óra után nagyon elfáradtam, és picit el is keseredtem, mert szerintem nagyon bénán csináltam a gyakorlatokat. Ugyan az edző mondta a torna végén, hogy veregessük meg mindkét vállunkat, hogy végigcsináltuk, de nekem ez is nehezen megy, mert nem tudok büszke lenni magamra. Végezetül, még öt hónap van hátra, és fogalmam sincs, meddig jutok el a mindenféle változásokban, de egy dolog biztos: elindultam, és most először nem akarok visszafordulni!  

Vigh Eleonóra 

Vigh Eleonóra

Sajnos nem volt zökkenőmentes a kezdés, mert egy váratlan külföldi utazás egy kicsit átírta az eredeti forgatókönyvemet. Elolvastam a sok hasznos információt, tanácsot az étkezés átreformálása témában, amikor elutaztunk, és próbáltam az okos tányér szerint étkezni, de nem sikerült mindig maradéktalanul követni az ajánlásokat. Hazaérkezésünket követően viszont rástartoltam a  programra és szerintem nagyon jó irányt vett a táplálkozásom.

Majdnem minden klassz, de az édességeknek nagyon nehezen tudok még ma is ellenállni. Csökkentettem a fogyasztását, de még nem tudok mindig nemet mondani, nassolni viszont nem szoktam. 

A családom kifejezetten erősít és támogat a programban. Sőt, az én drága férjem, akit eddig próbálkozásaim során nem igazán sikerült az táplálkozással kapcsolatban kibillenteni a megszokottból, most anélkül csatlakozott hozzám, hogy azt szóvá tettem volna neki. Ez viszont arra sarkall engem, hogy már nemcsak magamért, hanem érte is felelősséggel kövessem ezt a zseniálisan összetett programot. Jól érzem magam testileg és lelkileg is, már fogytam 1,5 kg-ot! 

Kiemelt kép: Canva