- Több mint 150 vizsgált étel és ital közül a kávé mutatta a legerősebb kapcsolatot a bélmikrobiom összetételével.
- A rendszeres kávéfogyasztók bélrendszerében akár hatszor nagyobb mennyiségben lehet jelen egy bizonyos baktériumfaj.
- Az eredmények ígéretesek, de nem bizonyítják, hogy a kávé mindenkinél egészségesebbé teszi a bélflórát.
A kávé a világ egyik leggyakrabban fogyasztott itala, mégis csak az elmúlt években kezdtük igazán megérteni, milyen összetett kapcsolatban áll a bélrendszerünkkel.
Sokáig elsősorban arról volt ismert, hogy felgyorsíthatja a bélmozgást, ezért egyeseknél a reggeli kávé után rövid időn belül jelentkezik székelési inger. Ez azonban csak az egyik, könnyen észrevehető hatása. A kávéban található vegyületek egy része eljut a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok használják fel és alakítják át őket.
A PREDICT 1 nevű nemzetközi vizsgálatban 1098 brit és amerikai résztvevő bélmikrobiomját, hosszú távú étrendjét, valamint anyagcsere- és véreredményeit elemezték. Több mint 150 étel és ital közül a kávéfogyasztás mutatta a legerősebb összefüggést a mikrobiom összetételével.
Egy baktérium az emésztőrendszerünkben különösen szereti a kávét
A kutatók 2024-ben részletesebben is megvizsgálták a jelenséget. Több tízezer ember mikrobiomadatait elemezve azt találták, hogy a kávéfogyasztás különösen szoros kapcsolatban áll a Lawsonibacter asaccharolyticus nevű baktérium jelenlétével.
A rendszeres kávéfogyasztók bélrendszerében ez a mikroba legalább hatszor nagyobb mennyiségben fordult elő, mint azoknál, akik nem ittak kávét. A kapcsolat különböző országokból és népességcsoportokból származó adatokban is következetesen megjelent.
A laboratóriumi kísérletek arra is utaltak, hogy a kávé közvetlenül serkentheti a baktérium növekedését. A tudósok azonban egyelőre nem tudják biztosan, hogy ennek milyen hosszú távú egészségügyi következményei vannak.
Nem (csak) a koffein számít
A kávé bélrendszerre gyakorolt hatásáért valószínűleg nem kizárólag a koffein felelős. Az ital polifenolokat, klorogénsavat, melanoidineket és különféle növényi rostokat is tartalmaz. Ezek egy része emésztetlenül jut el a vastagbélbe, ahol táplálékul szolgálhat bizonyos mikrobák számára.
A bélbaktériumok a vegyületek feldolgozása során új anyagcseretermékeket állítanak elő.
Ezek közé tartozhatnak rövid láncú zsírsavak és különféle fenolos vegyületek, amelyek összefüggésbe hozhatók a bélfal működésével és a szervezet gyulladásos folyamataival.
A kávéfogyasztóknál gyakoribb Lawsonibacter asaccharolyticus több úgynevezett hippurát termelhet. Ezt az anyagcsereterméket korábbi vizsgálatok a növényi eredetű ételekben gazdag étrenddel és kedvezőbb anyagcsere-egészséggel hozták összefüggésbe.
A koffeinmentes kávé fogyasztóinál is megfigyeltek mikrobiom-változásokat, ami megerősíti, hogy a hatásban a koffeinen kívüli összetevők is szerepet játszhatnak.
A bélflóra és az agy kapcsolatát is befolyásolhatja a kávé
A bélrendszer nem elszigetelten működik. Az úgynevezett bél-agy tengelyen keresztül folyamatos kommunikáció zajlik a bélmikrobiom, az idegrendszer és az agy között. Ebben idegi, hormonális, immunológiai és anyagcsere-folyamatok egyaránt részt vesznek.
Egy 2026-ban publikált vizsgálat arra utalt, hogy a rendszeres kávéfogyasztás a mikrobiom mellett bizonyos hangulati és stresszel kapcsolatos mutatókat is befolyásolhat. A kutatásban koffeines és koffeinmentes kávé mellett is észleltek változásokat, ezért elképzelhető, hogy a kávéhoz társított mentális élénkség egy része nem kizárólag a koffein közvetlen agyi hatásából ered.
Ez egyelőre érdekes tudományos felvetés, nem bizonyított kezelési módszer. A bélflóra és a lelkiállapot közötti kapcsolat rendkívül összetett, ezért egyetlen ital hatásából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Akkor a kávé valóban jó a bélflórának?
Nem a koffein miatt lehet jó a kávé a bélflórának (Forrás: Unsplash/Curated Lifestyle)
A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy a kávé erőteljesen és következetesen összefügg a bélmikrobiom bizonyos jellemzőivel. Azt azonban még nem állíthatjuk, hogy ettől mindenki bélflórája egészségesebbé válik.
A bélmikrobiom-kutatásokban az összefüggés nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot. A rendszeres kávéfogyasztók életmódja, étrendje, életkora és egészségi állapota más szempontból is különbözhet azokétól, akik kerülik az italt.
A mikrobiom ráadásul személyenként rendkívül eltérő. Ami az egyik ember számára kellemes és jól tolerálható, az másnál hasi fájdalmat, puffadást, refluxot vagy hasmenést okozhat.
Nem érdemes kizárólag a bélflóra remélt támogatása miatt kávézni kezdenünk, ha egyébként nem szeretjük vagy rosszul reagálunk rá.
Ugyanígy jobb óvatosan kezelni a közösségi médiában terjedő csodamódszereket is. Korábban bemutattuk azt a bélflóra egészségét ígérő TikTok-trükköt, amely jóval hangzatosabb állításokat tett annál, mint amit a tudományos bizonyítékok indokoltak.
A több kávé sem feltétlenül jobb
A mikrobiomra gyakorolt kapcsolat nem jelenti azt, hogy minél több kávét iszunk, annál egészségesebbek leszünk. A túlzott koffeinfogyasztás álmatlanságot, nyugtalanságot, remegést, szapora szívverést és fokozott szorongást okozhat.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint az egészséges felnőttek számára a nap folyamán elfogyasztott, legfeljebb 400 milligramm koffein általában nem jelent biztonsági kockázatot. Ez hozzávetőleg néhány csésze kávénak felel meg, de a pontos mennyiség az elkészítéstől, az adag méretétől és a kávé erősségétől függ.
Várandósság alatt ennél alacsonyabb, napi legfeljebb 200 milligrammos koffeinbevitel javasolt. Szívritmuszavar, szorongás, alvászavar vagy reflux esetén pedig az egyéni tolerancia lehet jóval alacsonyabb. A kávé a koffeinmentes változatban is ronthatja egyesek refluxos panaszait.
Ha azt vesszük észre, hogy a délutáni kávé miatt nehezebben alszunk el, érdemes a fogyasztását a délelőtti órákra időzíteni.
Milyen kávét érdemes választani?
A kutatások alapján a feketekávé és a koffeinmentes változat egyaránt hatással lehet a mikrobiomra. Nem egyetlen elkészítési mód bizonyult kizárólagosan kedvezőnek, és arra sincs pontos válasz, hány csésze szükséges a hatás kialakulásához.
A cukorral, ízesített szirupokkal, tejszínhabbal vagy más édes hozzávalókkal készített italokat azonban nem érdemes automatikusan egészségesnek tekinteni csak azért, mert kávét tartalmaznak. A rendszeresen elfogyasztott nagy mennyiségű hozzáadott cukor már egészen más irányba befolyásolhatja az anyagcserét és az étrend minőségét.
Érdemes azt a változatot választani, amelyet panaszok nélkül fogyasztunk, és az összetevőket is figyelembe venni. Ha a feketekávé túl erős vagy savas számunkra, a tejjel készült vagy koffeinmentes ital is megfelelő lehet.
A bélflóra egészsége nem egyetlen italon múlik
A kávé meglepően erős mikrobiológiai nyomot hagyhat a bélrendszerben, de önmagában nem helyettesíti a változatos étrendet. A mikrobiom sokféleségét többek között a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes értékű gabonákban, diófélékben és magvakban található különböző növényi rostok támogatják.
- A bélflórát támogató ételek között ezért érdemes minél többféle növényi alapanyagot fogyasztanunk. A fermentált ételek szintén hozzájárulhatnak a változatos étrendhez, legyen szó joghurtról, kefirről, savanyú káposztáról vagy más erjesztett fogásról.
- Egyes hagyományos élelmiszerek is tartalmazhatnak élő mikroorganizmusokat. Ilyen például a probiotikus baktériumokat tartalmazó juhtúró, a bryndza, bár a pontos összetétel termékenként eltérhet.
- A mindennapi mozgás, a megfelelő alvás és a tartós stressz csökkentése ugyancsak fontos. Egy egészségesebb bélrendszer kialakításához nincs szükség egyik napról a másikra végrehajtott szélsőséges változtatásokra. Korábbi cikkünkben azt is megmutattuk, hogyan tehetünk 30 nap alatt fokozatosan az egészségesebb bélrendszerért.
Arra is érdemes figyelni, hogy néhány egészségesnek tartott rutin túlzásba vive visszaüthet. Bizonyos jól hangzó szokások akár árthatnak is a bélflórának, különösen akkor, ha indokolatlan megszorításokkal vagy túl sokféle készítménnyel próbáljuk irányítani a mikrobiomunkat.
Kapcsolódó: nem méz, nem sztívia – milyen egészséges ízesítővel legfinomabb a kávé?
Fotó: Unsplash/Curated Lifestyle
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!