- A kánikula nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet.
- Több népszerű nyári tanács tudományosan nem állja meg a helyét.
- A hőguta tüneteit sokan még mindig nem ismerik fel időben.
Amikor már napok óta 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, muszáj megtalálnunk a saját túlélési stratégiánkat, különösen nőként. Ugyanis a kutatások szerint tényleg rosszabbul bírják a nők a kánikulát, ez nem csak illúzió. Egyesek jéghideg zuhanyra esküsznek, mások csak vizet isznak egész nap, megint mások bezárkóznak a lakásba, amíg véget nem ér a hőhullám. A szakértők szerint viszont ezek közül nem is olyan hatásos és hasznos minden módszer, mint ahogy elsőre gondolnánk.
Mit ne higgyünk el a kánikulával kapcsolatban?
Városi legendák, népi módszerek sodorhatják veszélybe az egészségünket a hőhullám idején. Még mindig makacsul tartják magukat olyan tévhitek, melyek akár növelhetik is a rosszullétek vagy a hőguta kockázatát a nyári kánikulában.
1. tévhit: Elég sok vizet inni, és nem lehet bajunk
A legtöbben tudjuk, hogy kánikulában többet kell innunk, mint általában. A probléma ott kezdődik, amikor azt gondoljuk, hogy a víz minden helyzetben elegendő.
Hosszabb ideig tartó hőség vagy intenzív izzadás során ugyanis nemcsak folyadékot veszítünk, hanem ásványi anyagokat is. A nátrium, a kálium és a magnézium pótlása legalább olyan fontos lehet, mint maga a hidratálás. Ezeknek a léfontosságú ásványi anyagoknak a beviteléhez nagyban hozzájárulhatnak az olyan zöldségek- és gyümölcsök is, melyek védik a szívet a kánikula idején.
Ez persze nem azt jelenti, hogy sportitalokat kell kortyolgatnunk egész nap. A szakértők szerint a kókuszvíz, az orális rehidratáló oldatok vagy az ásványi anyagokban gazdag ételek is segíthetnek helyreállítani az egyensúlyt.
2. tévhit: Minél több vizet iszunk, annál jobb
A másik véglet sem veszélytelen. Bár a kiszáradás valós kockázat, a túlzott folyadékbevitel is problémát okozhat. Extrém esetekben a túl sok víz felhígíthatja a vér nátriumszintjét, ami súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
A szakértők ezért inkább a folyamatos, egyenletes folyadékpótlást javasolják, nem pedig azt, hogy rövid idő alatt próbáljunk meg több liter vizet elfogyasztani.
3. tévhit: A sótabletta a legjobb megoldás
Régen gyakran ajánlották a sótablettákat a nagy melegben dolgozóknak vagy sportolóknak, ma azonban a szakemberek jóval óvatosabbak ezzel kapcsolatban.
A tiszta só bevitele önmagában nem helyettesíti az elvesztett folyadékot, ráadásul emésztőrendszeri panaszokat és egyéb mellékhatásokat is okozhat. A kiegyensúlyozott elektrolitpótlás sokkal biztonságosabb megoldás.
Ez is érdekelhet: mutatjuk, milyen italt isznak az olaszok a forróságban – ők már csak értenek hozzá!
4. tévhit: A jéghideg zuhany a legjobb hűsítő módszer
Kevés dolog esik jobban egy forró nyári napon, mint egy hideg zuhany. Meglepő módon azonban a testünk nem mindig úgy reagál rá, ahogy várnánk.
A nagyon hideg víz hatására az erek összehúzódnak, ami rövid távon kellemes hűs érzetet adhat, ugyanakkor csökkentheti a hőleadás hatékonyságát. Magyarul: könnyen előfordulhat, hogy belül továbbra is melegek maradunk.
Mit tegyünk helyette?
A szakértők szerint a langyos zuhany vagy fürdő gyakran jobb választás, mert segíti a szervezet természetes hőszabályozását.
A jeges zuhany lehet, hogy pont ellenkező hatást vált ki a kánikulában
5. tévhit: Kánikulában mindig jobb bent maradni
Elsőre logikusnak tűnik, hogy a hőség elől a lakásba menekülünk. Csakhogy nem minden lakás egyforma.
Egy felső emeleti, rosszul szigetelt otthon napközben akár melegebb is lehet, mint egy árnyékos park vagy egy jól szellőző kültéri helyszín. Ha nincs légkondicionálásunk, érdemes lehet olyan közösségi tereket keresnünk, ahol hűvösebb környezetben tölthetünk néhány órát.
Hogyan tarthatjuk hűvösebben a lakást légkondicionáló nélkü?
- Nem a ventilátor a megoldás – miért ronthat inkább a helyzeten?
- Érdemes tanulmányozni, hogyan hűtötték otthonaikat az emberek a légkondi előtti időkben
- Hogyan tartsuk hidegen az ágyunkat a kánikulában?
6. tévhit: Aki izzad, annak biztosan nincs hőgutája
Ez az egyik legveszélyesebb félreértés. Valóban előfordulhat, hogy hőguta esetén megszűnik az izzadás, de ez nem minden esetben történik így.
A súlyos túlmelegedés jelei közé tartozhat a zavartság, a légszomj, a hányinger, a görcsök vagy akár az eszméletvesztés is. Ha valakinél ilyen tüneteket tapasztalunk, azonnali orvosi segítségre van szükség.
7. tévhit: A kánikula csak a testünkre van hatással
Sokan tapasztaljuk ilyenkor, hogy türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, de hajlamosak vagyunk ezt egyszerű rosszkedvnek tulajdonítani.
Pedig kutatások szerint a tartós hőség valóban befolyásolhatja a hangulatunkat, csökkentheti a segítőkészségünket, növelheti a fáradtságérzetet, sőt a konfliktusok számát is. Nem véletlen, hogy egy hőhullám idején sokkal könnyebben kapjuk fel a vizet olyan dolgokon is, amelyeken máskor egyszerűen túllépnénk.
A kánikula nem csak kényelmetlenség
A hőhullámokat még mindig sokan egyszerű nyári kellemetlenségként kezelik, pedig az extrém meleg az egyik legveszélyesebb időjárási jelenségnek számít. Éppen ezért érdemes kritikusan kezelnünk az interneten terjedő tanácsokat, és inkább a szakértők ajánlásaira hagyatkoznunk.
Figyeljünk a testünk jelzéseire! Ha szokatlan fáradtságot, szédülést, hányingert vagy zavartságot tapasztalunk, ne próbáljuk hősiesen átvészelni a helyzetet. Nem verseny, hogy ki bírja jobban a kánikulát, hanem olyan időszak, amikor különösen fontos, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra.
Kapcsolódó: nem ugyanaz, mint a hőguta – mit kell tudnod a hőkimerülésről?
Fotó: Unsplash/Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!