Körülbelül minden tízedik ember krónikus veseelégtelenségben szenved. A betegség korai stádiuma gyakran észrevétlen marad, hiszen a tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a vesék már nem képesek ugyanúgy funkcionálni. Jó hír viszont, hogy helyes étrenddel a veséink egészségéért is sokat tehetünk.
  • Európában a felnőttek 10 százaléka krónikus vesebetegségben szenved.
  • Ha a veséink nem működnek megfelelően, az a szervezet egészére hatással lehet.
  • Ahogyan minden szervünkre, úgy a vesénkre is hatással vannak az elfogyasztott élelmiszerek – mutatjuk, mit érdemes elkerülni, ha hosszú távon is megőriznénk véséink egészségét. 

A vesék a szervezet egyik legfontosabb szűrőrendszerét alkotják. Feladatuk a vér megtisztítása a felesleges anyagoktól, a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartása, valamint a vérnyomás és bizonyos hormonok szabályozása. Egy egészséges vesepár naponta mintegy 1500 liter vért szűr át, miközben eltávolítja a salakanyagokat és toxinokat.

Európában a felnőttek 10 százaléka krónikus vesebetegségben szenved, és sok esetben végül dialízisre vagy veseátültetésre szorul. A veseelégtelenség súlyosságát öt stádiumra osztják, amelyeket elsősorban a glomeruláris filtrációs ráta (GFR), azaz a vesék funkciójának paraméterei alapján határoznak meg.

A veseelégtelenség szakaszai

Ez az érték azt mutatja meg, hogy a vesék percenként mennyi vért képesek megtisztítani. Minél alacsonyabb a GFR-érték, annál súlyosabb a vesekárosodás.

  1. stádium: a vesefunkció még normális, de már kimutathatók károsodásra utaló jelek, például magas vérnyomás és/vagy fehérje jelenléte a vizeletben.
  2. stádium: a vesék továbbra is működnek, bár a károsodásra utaló jelek valamivel egyértelműbbek lehetnek. Fehérje a vizeletben ekkor is kimutatható, továbbá folyadék is felhalmozódhat a végtagokban.
  3. A vesék szűrőképessége jelentősen károsodott, vérszegénység is kialakulhat.
  4. stádium: a vesefunkció súlyosan károsodik, és a szervezetben egyre több salakanyag halmozódik fel.
  5. stádium: ekkor már végstádiumú veseelégtelenségről beszélünk. Ilyenkor gyakran dialízisre vagy veseátültetésre van szükség.
vesék

Ha a veséink nem működnek megfelelően, az a szervezet egészére hatással lehet (fotó: Getty Images)

A vesebetegségek két legfontosabb kockázati tényezője a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Ha ezek az állapotok rendszeres kontroll alatt állnak, a vesekárosodás is megelőzhető vagy lassítható. Ebben pedig a kiegyensúlyozott étrend is kulcsszerepet játszik, hiszen ahogyan minden szervünkre, úgy a vesénkre is hatással vannak az elfogyasztott élelmiszerek. 

Kapcsolódó: Ezek a legjobb ételek a vese egészségéért

A túlzott cukor-, só- és zsírfogyasztás hosszú távon károsíthatja a szervezet szűrőrendszerét, ezért akkor is ajánlott figyelni a táplálkozásunkra, ha jelenleg minden szervünk egészséges. A kellő folyadékpótlásért, valamint a vitaminokban, rostokban gazdag ételekért a veséink is hálásak lesznek. Az alábbi élelmiszerek rendszeres fogyasztása viszont növelheti a kockázatot – érdemes ezeket elkerülni, illetve minimalizálni, amennyiben hosszú távon is kímélnénk a veséinket.

1. Cukros üdítőitalok

Az üdítők gyakorlatilag nem tartalmaznak értékes tápanyagokat, cserébe viszont dúskálnak a kalóriában és a cukorban. Egy átlagos, 350 ml-es kóla akár 150 kalóriát is tartalmazhat, ami a súlygyarapodás és a metabolikus szindróma (több, egymással összefüggő anyagcsere- és keringési probléma együttes előfordulása) mellett a vesebetegségek kockázatát is növelheti.   

Kutatások az üdítőfogyasztást többek között a csontritkulással és fogászati problémákkal is összefüggésbe hozták. A legjobb választás továbbra is a víz – akár friss gyümölcsszeletekkel ízesítve.

2. Feldolgozott hústermékek 

A feldolgozott húsfélék nagy mennyiségben tartalmaznak nátriumot és nitrátot. Ha például túl sok csomagolt szalámit, sonkát vagy virslit fogyasztunk, a túlzott sóbevitel hatására a vérnyomásunk is megemelkedhet, ami hosszú távon a vesék szűrőfunkcióját (is) károsítja.

Ez is érdekelhet: 5 figyelmeztető jel, ami vesebetegségre utalhat

Nem mindegy tehát, hogy milyen típusú húst teszünk a tányérra. A felvágottak helyett érdemes friss, kevésbé feldolgozott húsokat választani – az otthon készített, frissen sült hal, csirke- vagy pulykamell tartósítószerektől, extra adalékanyagoktól mentes, és általában kevesebb sót is tartalmaz.

3. Vaj

A vaj nagy mennyiségű telített zsírt és koleszterint tartalmaz, ami hosszú távon a szív- és érrendszer mellett a vesék állapotát is befolyásolhatja. Sütéshez-főzéshez érdemes inkább kedvezőbb zsírsav-összetételű alapanyagokat, például olíva- vagy repceolajat választani. Ha pedig kenhető vajra vágyunk, a csökkentett zsír- és sótartalmú változatokkal járhatunk jobban.  

4. Majonéz

A majonéz kalóriában és telített zsírokban gazdag. Bár léteznek csökkentett zsírtartalmú és kalóriaszegény változatok, ezek gyakran több sót, cukrot és különféle adalékanyagokat tartalmaznak. Egészségesebb és táplálóbb alternatíva lehet a natúr, zsírszegény, fehérjében gazdag görög joghurt, ami salátákban és szendvicsekben egyaránt megállja a helyét.

5. Fagyasztott, erősen feldolgozott ételek

A fagyasztott készételek – például a pizzák, vagy a mikrohullámú sütőben pikk-pakk összedobható vacsorák – gyakran rejtett sókat, cukrokat és zsírokat is tartalmaznak. A túlzott feldolgozás növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, amely a vesebetegség egyik vezető oka. Ha időszűkében vagyunk, és jobb, mint a semmi alapon gyorsfagyasztott élelmiszert választunk, érdemes alacsony nátriumtartalmú termékeket keresni, és azokat friss zöldségekkel, gyümölcsökkel kiegészíteni.

egészségtelen ételek

Kattints a képre és kiderül!

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó