• Semmilyen fájdalmat nem szabad félvállról venni.
• Ahhoz, hogy minél hamarabb kezelhessük a kiváltó okot, fontos, hogy megértsük, mi is fáj.
• Nem mindegy, hogy izmaink, ízületeink, vagy belső szerveink jeleznek. 

A fájdalom testünk fontos kommunikációs csatornája, mégis sokszor nem veszünk róla tudomást, esetleg megpróbáljuk fájdalomcsillapítóval, krémekkel vagy épp ráolvasással elmulasztani. Pedig a fájdalom sosem véletlen: a szervezet így jelez, hogy valami nincs rendben odabenn.

Nekem idén tavasszal hetekbe tellett, hogy beazonosítsam kínzó derékfájdalmam okát. Éjt nappallá téve kentem, masszíroztattam a derekam, marokszám szedtem a gyulladáscsökkentőt és fájdalomcsillapítót, míg végül kiderült, hogy csípőm (nyújtással orvosolható) feszessége okozta a bajt…

Nem jó, ha fáj

A nyak-, hát-, váll- és derékfájdalmak ma már a munkából való kiesések egyik leggyakoribb okai. Egy irodai dolgozónál akár a napi többórányi ülés is elegendő ahhoz, hogy az izmok befeszüljenek, az ízületek begyulladjanak, vagy az idegek nyomás alá kerüljenek. De az is gyakori, hogy a fájdalom forrása egészen máshol van – a belső szervekben –, és a test csak „rossz címre” továbbítja a jelzést.

A kulcs a különbségek felismerésében rejlik. Ha tudjuk, a fájdalom jellege milyen okra utal, hamarabb kezelhetjük a tünet helyett a valódi okot. Lássuk, milyen okok húzódhatnak a leggyakoribb derék-, hát-, és nyakfájdalmak mögött. 

1. Izomfájdalom: hogyan ismerheted fel és kezelheted helyesen?

Az izomfájdalom általában tompa, húzó, helyhez kötött, és többnyire mozgásra erősödik, míg pihenésre enyhül. Leggyakrabban a túlterhelés, a hirtelen mozdulat, a stressz vagy a rossz testtartás váltja ki.

A fájdalmas izom gyakran tapinthatóan keményebb, merevebb is, mint a környezete, és az ember pontosan meg tudja mutatni, hol érzi a bajt. Ha fájdalmad egy-egy izom megfeszüléséhez kapcsolódik, viszonylag könnyen beazonosíthatod a fájdalom eredetét.

Beállt a nyakad? Lehet, hogy egy izom feszült túl (Fotó: Getty Images)

2. Ízületi fájdalom okai és jelei: térd, csípő, váll, kéz

Az ízületi fájdalom ezzel szemben mélyebb, sokan úgy mondanák, belülről jövő érzés. Sokszor kíséri duzzanat, melegség, pirosság, esetleg mozgáskorlátozottság. A panasz leginkább hajlítás, nyújtás vagy terhelés közben jelentkezik, és tipikusan reggel, felkelés után a legerősebb, majd mozgásra kissé enyhül.

A térd, a váll, a csípő és a kéz kisízületei érintettek a leggyakrabban. Ilyenkor a háttérben állhat kopás, gyulladás vagy autoimmun folyamat is, amit nem szabad félvállról venni – a korai kezelés kulcsfontosságú, mert a károsodott ízület már nem képes regenerálódni?

3. Idegi eredetű fájdalom felismerése

Az idegi eredetű fájdalom már egészen más természetű. Égő, bizsergő, szúró vagy villámlásszerű érzés, amely sokszor nem ott jelentkezik, ahol az ok van. A derékból eredő idegbecsípődés például a lábba sugározhat, a nyaki ideg nyomódása pedig a karban okozhat zsibbadást. Az ilyen típusú fájdalmat gyakran kíséri érzéskiesés, izomgyengeség vagy hirtelen „beállás”.

Az idegi eredetű panaszokat szinén nem szabad félvállról venni, mert a tartós nyomás idegkárosodáshoz vezethet, ami maradandó tüneteket hagyhat maga után.

Van, amikor máshol van a probléma

És ott vannak azok az esetek is, amikor a fájdalom nem mozgásszervi eredetű. Ilyenkor a test „megtévesztő” módon mozgásszervi panaszok formájában jelzi, hogy egy belső szerv beteg. A szívbetegségek például gyakran okoznak bal karba, vállba vagy lapockába sugárzó fájdalmat, az epehólyag-problémák a jobb vállban, a vesegörcsök pedig deréktájon érezhetők.

Ezek a „kivetített” fájdalmak könnyen félrevezethetik az embert – és ha ilyenkor valaki csak izomlazítóval próbálja kezelni a dolgot, az akár veszélyes is lehet. Ezért is fontos, hogy a tartós, szokatlan vagy erős fájdalmat mindig komolyan vegyük, és ha a megszokott módszerek nem használnak, orvoshoz forduljunk.

Krónikus fájdalom

Ha a fájdalom eredetére nem derül fény, a probléma krónikussá válhat. Az agy „megtanulja” a fájdalmat, és akkor is jelez, amikor a kiváltó ok már megszűnt. Ez a jelenség – az úgynevezett fájdalommemória – különösen alattomos, mert a hosszan fennálló fájdalom szorongást, alvászavart és depressziót is kiválthat. Ezekben az esetekben kulcsfontosságú, hogy a mentális nehézséget is kezelni kezdjük és a szervi panaszok kizárása után keressünk fel pszichológus szakorvost. 

Kapcsolódó: Ez az 5 fájdalom elnyomott érzelmekre utal

Kiemelt kép: Getty Images