túlsúlyos nő hátulról

Alig merünk beszélni a mellrák egyik legnagyobb rizikófaktoráról

A mellrák a világ egyik leggyakoribb daganata, mégis van egy a kialakulását serkentő tényező, amelyről feltűnően keveset beszélünk. Pedig ez az egyik legnagyobb, ráadásul befolyásolható kockázat.
  • Feltűnően keveset beszélünk keveset a mellrák egyik legnagyobb kockázati tényezőjéről.
  • Miért nem szabad összemosni az önelfogadást és az egészséget?
  • Ezt tehetjük a rizikó csökkentéséért. 

A mellrák a világ egyik leggyakoribb daganata. Évente több mint 2,3 millió új esetet diagnosztizálnak, és közel 700 ezer nő veszti miatta életét. Magyarországon minden nyolcadik nő élete során szembesül ezzel a betegséggel.

A daganat kialakulását számos tényező befolyásolja. Vannak, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen például a genetikai hajlam, az életkor vagy az első menstruáció és menopauza időpontja. De léteznek olyan rizikófaktorok is, amelyeket mi magunk is befolyásolhatunk. Ezek közül az egyik legnagyobbról mégis feltűnően ritkán beszélünk: a túlsúlyról és az elhízásról.

Elhízás és emlőrák

Nemzetközi adatok szerint évente százezernél is több emlőrákos eset írható közvetlenül a túlsúly számlájára. Míg a menopauza előtti nők esetében a kapcsolat összetettebb, változókor utáni megbetegedések esetén nincs helye finomkodásnak. A túlsúly és az elhízás az egyik legnagyobb, ráadásul módosítható kockázati tényező, ha mellrákról van szó.

Az elhízott posztmenopauzális nők emlőrák-kockázata 20–60 százalékkal magasabb a normál testsúlyúakéval összehasonlítva. Emellett a túlsúly más krónikus megbetegedések kockázatát is jelentősen megemeli.

Összefüggésbe hozható a méhtestrák, a vastagbélrák, a veserák, a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos májbetegségek kockázatával is.

A hatásmechanizmus összetett, de világos. 

Így hat a túlsúly a mellrákra

A zsír nem pusztán passzív energiaraktár, hanem biológiailag aktív szerv, amely hormonokat és gyulladásos anyagokat termel. Amikor valaki elhízik, ezek a folyamatok kibillennek az egyensúlyból, és több fronton is hozzájárulhatnak a daganatok kialakulásához.

Menopauza után a zsírszövet válik a fő ösztrogénforrássá. Így a szervezetben túlzott mennyiségben jelenlévő hormon folyamatos osztódásra készteti a mell sejtjeit. Ez hosszú távon növeli a mutációk és a daganatképződés esélyét. Az elhízás gyakran együtt jár inzulinrezisztenciával is. A magas inzulinszint és az ehhez kapcsolódó IGF-1 hormon serkenti a sejtnövekedést és gátolja a sejtek természetes pusztulását. Mindez ideális környezetet teremt a rákos sejtek fennmaradásához.

Emellett a túlsúly gyulladást tart fenn a szervezetben. Az elhízás krónikus gyulladásos állapothoz vezet, amely ugyan láthatatlan, de a háttérben állandóan segíti a daganat túlélését. Az adipokinek – vagyis a zsírsejtek által kibocsátott hormonok – egyensúlya is felborul. A sejtosztódást serkentő leptin szintje megemelkedik, miközben a védőhatású adiponektin szintje csökken. Az arány eltolódása egyértelműen a tumoroknak kedvez.

Nem véletlen, hogy az onkológusok ma már világosan fogalmaznak. Az elhízás nem esztétikai kérdés, hanem biológiailag aktív, kockázatot növelő tényező.

mellrak-tulsuly-elhizas-kockazat

A túlsúly egy sor betegség kockázatát növeli (Fotó: Getty Images)

Nem (csak) a tükör miatt

A testpozitív szemlélet, az önelfogadás és a szégyen nélküli önkép rendkívül fontos. Egy nő vagy férfi értékét nem ruhamérete vagy a mérleg mutatója határozza meg, és senkit nem szabad megbélyegezni a külseje miatt. Ugyanakkor óriási hibát követünk el, ha a túlsúlyról kizárólag esztétikai kategóriákban gondolkodunk.

Ez a szemlélet ugyanis elfedi a valódi problémát: azt, hogy az elhízás biológiailag aktív állapot, amely hormonális, anyagcsere- és gyulladásos folyamatokon keresztül komolyan növeli a betegségek – köztük a mellrák – kockázatát. Ha csak esztétikai szempontok, vagy az aktuális testideál felől közelítünk hozzá, könnyen legyintünk, vagy egy-egy diétával próbáljuk gyorsan „rendbe hozni” magunkat, ahelyett, hogy hosszú távú, egészséget védő változtatásokra törekednénk.

Így a hangsúly tévesen a tükörben látott képen van, nem pedig azon, hogy mekkora terhet ró a szervezetre a túlsúly. Az elhízás csak sokadsorban esztétikai kérdés, de mindenekelőtt húsbavágó egészségügyi probléma, amelyről felelősen kell beszélni – segítő szándékkal, empátiával, de a tények kimondásával

Mit tehetünk?

A jó hír az, hogy a túlsúly módosítható tényező. A fogyás bizonyítottan csökkentheti a mellrák kockázatát, különösen akkor, ha ezzel együtt rendeződik az anyagcsere is. Nem véletlen, hogy a WHO, az Amerikai Rák Társaság és az európai onkológiai irányelvek egyaránt hangsúlyozzák: az egészséges testsúly fenntartása, a mozgás és a tudatos étrend az egyik leghatékonyabb eszköz a daganatok megelőzésében.

Egy nemrégiben tartott, a mellrákkal kapcsolatos szakmai eseményen hangzott el Prof. Dr. Dank Magdolna az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár figyelmeztetése is: „Valószínűsíthetően szintén ezzel (az egyre gyakoribb túlsúllyal) hozható összefüggésbe, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint ez a daganatos betegség: az elmúlt évtizedben hazánkban például 30%-kal több diagnózis született a 30-as éveikben járó nők körében, mint korábban.

Az egészséges testsúly fenntartása, a testmozgás, az alkohol és a cukros üdítők kerülése, valamint a tápanyagokban gazdag táplálkozás mind-mind fontos tényező ebben” – mondta el. 

Életmódbeli kapaszkodók

A megelőzés kulcsa a mindennapokban rejlik. Az egészséges testsúly megőrzéséhez elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás – ideális esetben heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás, például séta, kerékpározás vagy úszás, valamint heti kétszeri izomerősítő edzés.

A táplálkozásban a változatosságra és a mértékletességre kell törekedni: sok zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona, sovány fehérjeforrások és jó minőségű zsírok képezzék az étrend alapját. Kiemelten fontos a cukros üdítők, a feldolgozott élelmiszerek és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése.

Az alvás és a stresszkezelés sem elhanyagolható: a tartós alváshiány és a folyamatos feszültség hormonális változásokat indíthat el, amelyek szintén kedveznek az elhízásnak és közvetve növelhetik a daganatok kockázatát. Az egészségtudatos életmód tehát nemcsak a tükörnek szól, hanem szó szerint életmentő is lehet.

Kapcsolódó: Dr. Krauth Barbara: „Máshol sem a mellrák kevesebb; kevesebben halnak bele”

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó