Én azt mondom, fontos látni a „nagy képet”. De nekem az értés a mániám. Ahhoz viszont közel kell menni, egészen közel, addig, amíg az egyes emberi arcok sorban ki nem rajzolódnak, aztán megnézni azokat az arcokat jobbról, is balról is, sötétben és világosban, nyitott és csukott szemmel. Aztán hallgatni. Azt, amit elmondanak. Aztán azt is, amit nem mondanak el. A csöndeket. Figyelni, érezni, érteni, jelen lenni. Én így szeretek újságot írni.