- Nagykörűben a 2026-os aszály már a húsz-harminc éves cseresznyefákat is súlyosan károsította.
- A károk valódi mértéke csak tavasszal derülhet ki, az elpusztult fák pótlása pedig éveket vehet igénybe.
- A vízhiány mellett a munkaerőhiány is veszélyezteti a település kétszáz éves cseresznyetermesztő hagyományát.
Már az idős cseresznyefákat is pusztítja az aszály
Nagykörűben a cseresznye jóval többet jelent egy nyári gyümölcsnél. A termesztése generációkon át öröklődő tudás, a helyi gazdaság fontos része és a település identitásának meghatározó eleme. Most azonban olyan kihívásokkal szembesülnek a gazdák, amelyek már a hagyomány jövőjét is veszélybe sodorhatják.
Az Agrárszektornak nyilatkozó Barát József nagykörűi gazdálkodó szerint a 2026-os aszály rendkívüli károkat okozott. Nemcsak a fiatal fák közül pusztult el sok, hanem a húsz-harminc éves állományok is károsodtak.
Ez különösen aggasztó, mert az idősebb gyümölcsfák mélyebb gyökérzetük miatt általában jobban ellenállnak a száraz időszakoknak. A mostani vízhiány azonban már ezt a természetes előnyt sem ellensúlyozza.
Kapcsolódó: Te is ettél már kukacos cseresznyét? Akkor jobb, ha ezt tudod!
A gazdák egyelőre azt sem tudják biztosan, hogy a károsodott fák közül mennyi hajt majd ki tavasszal. Egy új ültetvény kialakítása pedig hosszú évekbe telik, így a veszteségeket nem lehet gyorsan pótolni.
A 2026-os aszály az egész országban súlyos károkat okozott
A nagykörűi helyzet nem egyedi jelenség. A HungaroMet adatai szerint 2026 nyara 1901 óta a legszárazabb volt Magyarországon, miközben a középhőmérséklet is az egyik legmagasabbnak számított.
Az ország jelentős részén a megszokottnál jóval kevesebb csapadék hullott, a talaj vízkészlete pedig már a nyár elején hiányos volt. A hosszan tartó szárazság különösen az évelő kultúrákat, köztük a gyümölcsösöket viselte meg.
A gyümölcsfák ugyanis nemcsak az adott évi termés kineveléséhez, hanem saját fennmaradásukhoz és a következő szezonra való felkészüléshez is folyamatos vízellátást igényelnek.
Nemcsak kevesebb lehet a cseresznye, a minőség is romolhat
A vízhiány hatása nemcsak a fák állapotán látszik meg. Barát József szerint Nagykörűben a meggytermesztés gyakorlatilag ellehetetlenült, a cseresznyénél pedig egyre több minőségi probléma jelentkezik. A gyümölcsök kisebbek lehetnek, megjelenhet rajtuk opálos, poros bevonat, és összességében sem érik el a korábban megszokott minőséget.
A tartós szárazság ráadásul hosszabb távú következményekkel járhat. A legyengült fák a következő években is nehezebben regenerálódhatnak, így az aszály hatása nem feltétlenül ér véget egyetlen rossz szezonnal.
Az idei aszály után egyelőre az sem biztos, hány károsodott cseresznyefa éli túl a telet
Miért nem jelent megoldást önmagában a Tisza közelsége?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy Tisza menti településen éppen a vízhiány veszélyezteti a gyümölcstermesztést. A folyó közelsége azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az ültetvények elegendő vízhez jutnak. A víz eljuttatásához megfelelő öntözési infrastruktúrára és jelentős beruházásokra van szükség.
Az önkormányzat ugyan dolgozik azon, hogy a cseresznyések közelébe vizet juttassanak és bővítsék az öntözési lehetőségeket, ez azonban összetett és költséges feladat. A helyzet arra is rámutat, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodása egyre inkább vízgazdálkodási kérdéssé válik.
A munkaerőhiány is egyre nagyobb probléma
A gazdáknak nemcsak az aszállyal kell megküzdeniük. A megfelelő munkaerő megtalálása évek óta nehézséget jelent. A cseresznye termesztése sok kézi munkát igényel, a betakarítást pedig körültekintően kell végezni, hogy a gyümölcs megőrizze minőségét. Ugyanakkor a szezonális és fizikailag megterhelő munka egyre kevésbé vonzó a munkavállalók számára.
Ez különösen érzékenyen érinti a kisebb családi gazdaságokat, amelyek a nagykörűi cseresznyetermesztés gerincét adják.
A következő évek döntőek lehetnek
Nagykörűben most a következő tavasz hozhat választ a legfontosabb kérdésre: hány cseresznyefa élte túl a rendkívüli szárazságot? A gazdák számára ugyanis már nemcsak a következő termés mennyisége a tét, hanem az is, hogy sikerül-e megőrizni a település kétszáz éves cseresznyetermesztő hagyományát.
Kapcsolódó: Aszály 2026: mi történik Magyarország vizeivel?
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!