Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint az antropogén (azaz emberi tevékenységből eredő) üvegházhatású gázok körülbelül 22 százaléka a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és egyéb földhasználatból származik. Ebből a mezőgazdasági földhasználat az, ami jelentősen hozzájárult a talaj szén-dioxid-veszteségéhez.
Többek között a fentieket hivatott orvosolni a regeneratív mezőgazdaság, amely a fenntarthatóságot és az innovációt ötvözi a hagyományokkal. Ahogyan a megnevezés is sugallja, a módszer a talaj és a bolygó ökoszisztémáinak szó szerinti regenerálására összpontosít a megtermelt élelmiszerek karbonlábnyomának csökkentésén, valamint az energia- és vízgazdálkodás javításán keresztül.
A regeneratív mezőgazdaság gyakorlatai közé tartozik a gyomirtó szerek és szintetikus műtrágyák használatának mellőzése (vagy korlátozott használata), a kettős termesztés, a talajművelés nélküli gazdálkodás, a takarónövények termesztése, a köztes termesztés, az agrárerdészet, az irányított legeltetés, a precíziós és természetalapú gazdálkodás – vagyis számos olyan mezőgazdasági módszer és technika, amelyek a talaj egészsége és a helyi ökoszisztéma visszaállításában segítenek.
Szakértők szerint a regeneratív mezőgazdaság túlmutat a fenti előnyökön, és érdemes lenne a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt fektetni rá a jövőben,
hiszen az ilyen gazdálkodásokból származó alapanyagok; zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék fogyasztása az emberi egészségre is jótékonyan hatnak.
Egy 2022-ben megjelent tanulmány szerint a hagyományos gazdálkodáshoz képest a regeneratív gyakorlatok olyan növényeket eredményeztek, amelyekben magasabb számban voltak jelen vitaminok, ásványi anyagok, illetve olyan jótékony növényi vegyületek, mint a fitokemikáliák.
A talaj egészsége leginkább a növények fitokemikáliáinak szintjét befolyásolja, ami arra utal, hogy a regeneratív gazdálkodási rendszerek növelhetik a különféle krónikus betegségek kockázatát csökkentő vegyületek étrendi szintjét. Vagyis minden jel arra utal, hogy a regeneratív úton előállított élelmiszerek nagyobb betegségellenes szupererővel rendelkeznek, mint a hagyományos gazdálkodásból származó élelmiszerek. Mindez pedig különösen figyelemreméltó a jelenlegi világban.
Kapcsolódó: Eltűnő tápanyagok – Mi történik a zöldségekkel és gyümölcsökkel?
Tudományosan is bizonyított, hogy manapság kevesebb fehérjét, kalciumot, foszfort, vasat, riboflavint és C-vitamint tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek, mint dédszüleink, nagyszüleink idejében. A tudósok szerint a probléma gyökere a modern mezőgazdasági eljárásokban – az öntözési, a (mű)trágyázási és betakarítási technikákban – rejlik, amelyek a talaj egészsége kárán növelik a terméshozamot.
Mi is beépíthetjük életünkbe a regeneratív mezőgazdaság elemeit
Manapság egyre többen felismerik a regeneratív szemlélet előnyeit. Hiszen az, ahogyan termesztjük, megvásároljuk és elfogyasztjuk az élelmiszereket, közvetlenül hat mindenre, beleértve a klímavédelmet és az egészséget is.
A regeneratív szemlélet egy-egy elemét magunk is beépíthetjük a mindennapjainkba (Fotó: Getty Images)
Ha az étkezési szokásaink megváltoztatásáról van szó, nemcsak a zsírégetésre és a kalóriaszámlálásra érdemes fókuszálni. A megfelelő vitaminok, ásványi anyagok, rostok és a minőségi, friss alapanyagok bevitele az első és legfontosabb, így az életmódváltást akár a kertünkre is kiterjeszthetjük – lehetőségeinkhez mérten. Hiszen a regeneratív módszer bizonyos elemei szerencsére nemcsak a nagyüzemi gazdaságokban, de a háztáji kertekben is működhetnek, legyen szó saját veteményesről, közösségi kertekről vagy néhány balkonládáról az erkélyen. De hogyan kezdhetünk hozzá?
1. Talajmegőrzés a kertünkben
Kerüljük a túlzott ásást és forgatást. Helyette használjunk komposztot és mulcsot, amely védi a talajt a kiszáradástól, gazdagítja a mikrobiomot, és táplálja a növényeket. Az otthoni komposztálás ráadásul csökkenti a konyhai hulladék mennyiségét is.
2. Változatos növénykultúra
A növénydiverzitás támogatja a talaj és a beporzók egészségét, ezért is érdemes többféle növényt ültetni. A vetésforgó alkalmazása pedig még a legkisebb kertekben is hasznos lehet.
Kapcsolódó: Ezeket a dolgokat valójában nem szabadna a komposztba tenni
3. Takarónövények, zöldtrágya
Ősszel vagy kora tavasszal vethetünk például mustárt, lóherét vagy mézontófüvet, amelyek tápanyagokkal gazdagítják a talajt. A zöldtrágya használata pedig elnyomja a gyomokat, védi a talajt a kiszáradástól, és mivel komposztként is működik, bőséges tápanyaggal látja el a termőközeget.
4. Vízgazdálkodás természetesen
Az esővíz gyűjtése csökkenti a víz- és energiafelhasználást, miközben segíti növényeink megfelelő ütemű fejlődését is. A kemény csapvízben lévő klórra és más kemikáliákra nem reagálnak jól a növények, így ha lehetőségünk van rá, érdemes esővízgyűjtő tartályokkal is készülni.
5. Beporzóbarát kert kialakítása
A méhbarát kertek nemcsak környezetbaráttá, de dekoratívvá is varázsolhatják a környezetünket. Ültessünk virágokat, fűszernövényeket, illetve olyan egynyári (körömvirág, rézvirág, hamvas zsálya, legényrózsa, napraforgó, bazsalikom) és évelő növényeket (rozmaring, kakukkfű, levendula, bíbor kasvirág, sudárzsálya), amelyek főként az őshonos beporzókat vonzzák.
Kapcsolódó: Hogyan érdemes rovarhotelt telepíteni a kertbe, illetve miként kerülhetjük el mindeközben a szúrós kedvű darazsakat?
Az sem baj, ha nincs lehetőségünk a regeneratív szemlélet minden elemét beépíteni az életterünkbe. Sok kicsi sokra megy, és még a legapróbb lépések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a klímaváltozás mérséklésén keresztül egészségesebb, tápanyagdúsabb ételek kerüljenek a tányérunkra.
Akit mélyebben is érdekel a téma, nézze meg a Common Ground című dokumentumfilmet (Prime Video), melyben Laura Dern, Jason Momoa, Ian Somerhalder, Woody Harrelson és számos más hollywodi híresség közreműködésével kerül bemutatásra, mit is jelent pontosan a regeneratív mezőgazdaság.
Kiemelt kép: Getty Images
