Egyetlen összetevő visszaszorításával csökkent a szív- és érrendszeri halálozás Dániában

• A transzzsírok ma már háttérbe szorultak, de korábban rengeteg termékben ott voltak.
• Dániában már korábban korlátozták a használatukat, a hatását évekkel később vizsgálták meg.
• A kutatók arra keresték a választ, mit változtatott egyetlen szabályozás a lakosság egészségén.

A transzzsírok visszaszorítása ellen Dánia már a 2000-es évek elején szigorú lépést tett. Évekkel később a kutatók azt vizsgálták, hogyan alakult az ország szív- és érrendszeri halálozása azokhoz az országokhoz képest, ahol nem vezettek be hasonló korlátozást. Az eredmény figyelemre méltó volt.

Dánia korán lépett a transzzsírok ellen

Dánia 2003-ban fogadta el az ipari transzzsírokra vonatkozó szigorú szabályozást, amely 2004-ben lépett hatályba. A rendelkezés az élelmiszerekben található ipari eredetű transzzsírsavakat legfeljebb 2 grammra korlátozta 100 gramm zsírban.

Kapcsolódó: Ez a pénteki szokás csak úgy olvasztja a zsírt a hasadról és a belső szerveidről

A szabályozás azért számított úttörőnek, mert Dánia az elsők között alkalmazott jogszabályi korlátozást az iparilag előállított transzzsírokra. A rendelkezés nem vonatkozott a kérődző állatok húsában és tejtermékeiben természetesen előforduló transzzsírokra. A dán modell később fontos hivatkozási pont lett a transzzsírok visszaszorításában.

Miért problémásak a transzzsírok?

A transzzsírsavak egy része ipari feldolgozás során keletkezik, elsősorban akkor, amikor növényi olajokat részlegesen hidrogéneznek. Az így kapott zsiradék stabilabb lehet, és bizonyos élelmiszerek előállításánál technológiai szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkezik.

Egészségügyi szempontból azonban már egészen más a helyzet. A transzzsírok ugyanis növelhetik az LDL-koleszterin, vagyis a köznyelvben „rossz” koleszterinként ismert érték szintjét, miközben csökkenthetik a HDL-koleszterinét. Ez kedvezőtlenül hat a szív- és érrendszerre.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a transzzsírok fogyasztását a napi energiabevitel kevesebb mint 1 százalékára kellene korlátozni, az ipari transzzsírokat pedig lehetőség szerint teljesen ki kellene iktatni az étrendből.

Mit mutatott a dán szabályozás után készült tanulmány?

A dán döntés hatását Brandon J. Restrepo és Matthias Rieger kutatók vizsgálták. 1990 és 2012 közötti adatokat elemeztek az OECD országaiból, majd egy úgynevezett szintetikus kontrollcsoport segítségével azt becsülték meg, hogyan alakulhatott volna Dániában a szív- és érrendszeri halálozás, ha nem vezetik be a transzzsírok korlátozását.

Az eredmény szerint a szabályozást követő három évben a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás évente átlagosan 14,2-vel kevesebb volt 100 ezer lakosra vetítve, mint a modell alapján létrehozott kontrollcsoportban.

A kutatás szerzői arra jutottak, hogy a dán transzzsír-szabályozást követően csökkent a szív- és érrendszeri halálozás. Ugyanakkor fontos, hogy ez megfigyeléses, népességi szintű elemzés volt, ezért az eredmény nem jelenti azt, hogy minden egyes haláleset-csökkenést kizárólag a transzzsírok korlátozása okozott.

Ketchup, csipsz, üdítő – A gyakori fogyasztásuk összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri kockázatokkal

Szívinfarktus és stroke: mit lehet ebből biztosan állítani?

A transzzsírok visszaszorítását a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével hozzák összefüggésbe, és a kutatásokban a koszorúér-betegségek, a szívinfarktus és a stroke is ebbe a tágabb betegségcsoportba tartozik.

Egy szakirodalmi áttekintés a dán eredményekről azt írta, hogy a szabályozás után a kardiovaszkuláris halálozás csökkenése mellett a koszorúér-betegség miatti halálozásban is jelentős visszaesést becsültek. A Restrepo és Rieger-féle elemzés három év után 26,5-tel kevesebb koszorúér-betegséghez kapcsolódó halálesetet becsült 100 ezer lakosonként évente a kontrollhoz képest.

Nemcsak a szív miatt érdemes figyelni rájuk

A transzzsírok problémája nem merül ki a koleszterinszintben. A WHO szerint a magas transzzsírbevitel összefügg a koszorúér-betegség és az abból eredő halálozás magasabb kockázatával. Az ipari transzzsírok ezért nem tekinthetők az egészséges étrend részének.

Az ipari transzzsírok elsősorban részlegesen hidrogénezett olajokból származhatnak. Ilyenek korábban többek között egyes péksüteményekben, kekszekben, édességekben, margarinokban, sült ételekben és különféle feldolgozott termékekben fordultak elő. A vásárló számára azonban nem mindig egyszerű felismerni őket.

Ezt érdemes keresni az összetevőlistán

A „transzzsír” szó nem feltétlenül jelenik meg külön az élelmiszer csomagolásán. Érdemes inkább az olyan kifejezéseket figyelni, mint a „részlegesen hidrogénezett” vagy „részlegesen keményített növényi olaj”.

A dán példa ma már egész Európát érinti

Ami Dániában úttörő intézkedésnek számított a 2000-es évek elején, az ma már európai szinten is szabályozott terület. Az uniós korlátozás célja az ipari transzzsírok fogyasztásának további visszaszorítása, mivel ezeknek nincs ismert egészségügyi előnyük, miközben a szív- és érrendszeri kockázatokkal kapcsolatban komoly bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Kapcsolódó: Még a szalonna is jobb választás? Ez a húsféle teheti leginkább tönkre a bélrendszert

Kiemelt kép: Getty Images