- Húsimádó nemzet vagyunk: ez átlagosan évi 75 kg/fő húsfogyasztást jelent.
- A szakértők szerint nem minden húsféle jelent ugyanolyan kockázatot az emésztőrendszerre.
- A következő húsfélék közül jópár rendszeres fogyasztása hosszú távon rákkeltő lehet.
A World Cancer Research Fund szerint a vörös hús fogyasztását érdemes heti 350–500 gramm főtt mennyiségre, vagyis nagyjából három adagra korlátozni, míg a feldolgozott húsokat ajánlott csak ritkán fogyasztani.
Elgondolkodtató, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint egy magyar évente átlagosan több mint 75 kilogramm húst fogyaszt, ami meghaladja a szervezet tagországainak átlagát.
A legnagyobb kockázatot nem is önmagában a hús, hanem a nagy mennyiségben fogyasztott feldolgozott húskészítmények jelentik. A szakértők szerint a mértékletesség és a változatos étrend a legjobb választás.
Mit mondanak a kutatások a húsokról?
Ahogy korábban is írtunk róla: a táplálkozási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy – bár kényelmes megoldást jelentenek – a feldolgozott húskészítmények rendszeres fogyasztása nem tesz jót a bélrendszernek, sőt ezek terhelhetik meg leginkább.
A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) több mint 800 kutatás elemzése után arra jutott, hogy
már napi 50 gramm feldolgozott hús rendszeres fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez relatív kockázat, vagyis nem azt jelenti, hogy egy-egy szendvics elfogyasztása önmagában betegséget okoz, hanem azt, hogy a hosszú távú, rendszeres fogyasztás növeli a rizikót.
A World Cancer Research Fund (WCRF, magyarul Nemzetközi Rákkutató Alap) ajánlása szerint a feldolgozott húsokból – például szalonnából, virsliből vagy szalámiból – minél kevesebb kerüljön a tányérra.
„Ha vörös húst fogyaszt, korlátozza azt legfeljebb heti három adagra, és fogyasszon nagyon kevés, vagy inkább semennyi feldolgozott húst” – szól a World Cancer Research Fund ajánlása.
Ez a 10 húsféle többet árt, mint hinnéd
Előre szólunk, nem ez lesz a húsimádók kedvenc listája… Azonban jó tisztában lenni néhány ténnyel, hogy felelősen dönthessünk az egészségünk érdekében.
1. Marhahús
A marhahús az egyik legjobb természetes vasforrás: 100 gramm sovány marhahús átlagosan 2–3 mg jól hasznosuló (hem) vasat tartalmaz, amelyet a szervezet lényegesen hatékonyabban szív fel, mint a növényi eredetű vasat.
Ugyan értékes tápanyagforrás, de vörös húsnak számít, ezért a szakemberek heti legfeljebb 350–500 gramm főtt vörös hús fogyasztását javasolják.
2. Sertéshús
A sertéshús különösen gazdag B1-vitaminban (tiaminban). Egy 100 grammos sertéskaraj akár egy felnőtt napi B1-vitamin-szükségletének több mint felét is fedezheti. De mivel vörös hús, a rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása nem ajánlott.
3. Nem kellően átsütött csirke
Ezt viszont valóban kerülni kell. A nyers vagy félig átsült csirke veszélyes: Salmonella- és Campylobacter-fertőzést okozhat.
Kapcsolódó: Nagyon nem kellene megenni a csirkének ezt a részét
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a nyers csirkehús leve könnyen átszennyezheti a vágódeszkát és a konyhai eszközöket, ezért a keresztszennyeződés megelőzése legalább olyan fontos, mint az alapos átsütés.
4. Bárány
Magyarországon a bárányhús fogyasztása még mindig alacsony, a hazai állomány jelentős részét exportálják, elsősorban az olasz piacra, ezért sokan csak húsvét környékén találkoznak vele. Vörös húsnak számít, ezért ugyanazok az ajánlások vonatkoznak rá, mint a marhára vagy a sertésre.
5. Bacon
A sós tartósítás, valamint a magas hőmérsékletű sütés során képződő vegyületek miatt csak ritkán ajánlott. A nitrozaminok főként akkor képződnek nagyobb mennyiségben, amikor a nitrittel pácolt szalonnát nagyon magas hőmérsékleten, ropogósra sütik. Ezért – bármilyen finom is – egészségügyi szempontból a szalonna túlzott pirítása sem előnyös.
Ez is érdekelhet: Még a szalonna is jobb választás? Ez a húsféle teheti leginkább tönkre a bélrendszert
6. Libamáj
Magyarország a világ egyik legnagyobb libamáj-előállítója és exportőre, ugyanakkor több országban és városban állatjóléti okokból korlátozták vagy betiltották a kényszertöméssel készült libamáj forgalmazását.
A libatömés állatkínzás. (Forrás: Canva)
A libamáj nemcsak kíméletlen előállítása, de magas zsírtartalma miatt vitatott. A házilag készített változatok ráadásul bakteriális kockázatot is jelenthetnek.
7. Csomagolt és szeletelt felvágottak
Sok készítmény nagy mennyiségű sót és tartósítószert tartalmaz. A szalámi, a chorizo és a pepperoni, a pizzák és szendvicsek kedvenc feltétje szintén feldolgozott hús, amelyet ajánlott inkább alkalmi fogásként kezelni.
A Nébih azt javasolja, hogy a felbontott csomagolt felvágottakat mindig tartsuk hűtőben, és lehetőleg 2–3 napon belül fogyasszuk el, mert a felbontás után gyorsabban elszaporodhatnak bennük a baktériumok.
8. Sonka
A hagyományos sonkák is pácolt, feldolgozott húsok. Egyes termékek 100 grammonként több mint 2 gramm sót is tartalmazhatnak, ezért érdemes vásárláskor elolvasni a tápértékjelölést és mértékkel fogyasztani.
9. Hotdog és egyéb virslik
Jellemzően magas zsír-, só- és nitrittartalmú feldolgozott húskészítmények. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint csak az a termék nevezhető virslinek, amely legalább 51% hústartalmat tartalmaz. Ha ennél kevesebb húst vagy túl sok mechanikusan lefejtett húst tartalmaz, más néven (pl. húsrúd) kerülhet a boltok polcaira.
10. Sült kolbász
Akár sült, akár grillezett kolbászról van szó, magas zsírtartalma és feldolgozottsága miatt nem érdemes mindennap fogyasztani.
A grillezés során a kolbászból kicsöpögő zsír a parázsra jutva olyan vegyületeket képezhet, amelyek visszarakódnak a hús felszínére. Emiatt a szakemberek azt javasolják, hogy ne égessük feketére a kolbászt, és kerüljük a láng feletti sütést.
A túl magas hőfokon sütött kolbász finomabbnak tűnhet, de egészségügyi szempontból kevésbé előnyös. (Forrás: Canva)
Azért senki ne dőljön a kardjába, bár a növényi étrendnek sok előnye van, nem kell lemondani a húsról. A szakértők sem azt tanácsolják, hogy teljesen száműzzük a húst az étrendből.
Sokkal fontosabb a megfelelő egyensúly: válasszunk gyakrabban sovány szárnyasokat, halat, hüvelyeseket és növényi fehérjeforrásokat, a feldolgozott húskészítmények pedig inkább ünnepi vagy alkalmi fogások legyenek. A hosszú távú egészséget ugyanis nem egyetlen étel, hanem az étrend egésze határozza meg.
Ez is érdekelhet: Mindennapos dolog jelezheti előre a szájüregi rákot – miért nem ismerik fel sokan időben?
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!