Ebben a napszakban lehet magasabb a hirtelen szívhalál kockázata

• Melyik napszakban emelkedhet meg a hirtelen szívhalál kockázata?
• Hogyan befolyásolhatja a cirkadián ritmus a szív terhelését?
• Miért jegyeznek fel több szív- és érrendszeri halálesetet télen?

A hirtelen szívhalál sajnos nem számít ritka jelenségnek, Magyarországon évente nagyságrendileg 26 ezer embert érinthet. A férfiak valamivel gyakrabban lesznek érintettek, és gyakoribb a hirtelen szívhalál a fiatal sportolóknál is, mint a teljes fiatal populációban – írja a HáziPatika.

Az érintettek rendszerint váratlanul összeesnek, nem reagálnak, nincs érzékelhető pulzusuk, és nem lélegeznek megfelelően. Előfordulhat, hogy az ájulást mellkasi fájdalom, légszomj, heves szívdobogás, szédülés, hányinger vagy hirtelen gyengeség előzi meg.

Mi okozhat hirtelen szívmegállást?

A hirtelen szívmegállás közvetlen hátterében gyakran súlyos ritmuszavar, például kamrafibrilláció áll. Ilyenkor a szívizom összehangolt összehúzódás helyett szabálytalanul remeg, ezért megszűnik a hatékony vérkeringés.

Felnőtteknél a koszorúér-betegség az egyik legfontosabb kiváltó tényező, de szívizom- vagy billentyűbetegség, veleszületett szívelváltozás, korábbi infarktus, súlyos fertőzés, légzési elégtelenség, jelentős vérveszteség, illetve gyógyszer- vagy kábítószer-túladagolás is szívmegálláshoz vezethet. Azaz nem önálló betegségről, hanem különböző szív- és érrendszeri problémák végzetes következményéről van szó.

A hirtelen szívmegállás életveszélyes állapot, amely sok esetben minden előjel nélkül következik be, és amely azonnali segítség hiányában végzetessé is válhat (Forrás: Getty Images)

Mivel gyakran fiatal sportolók kapcsán beszélünk róla, felmerülhet a gyanú, hogy a fizikai megerőltetésnek is köze lehet a betegséghez, holott nem maga a testmozgás okozza a bajt, hanem az olyan, sokszor rejtve maradó szívbetegségek, amelyek intenzív fizikai terhelés során életveszélyes ritmuszavart válthatnak ki – idéztük korábbi cikkünkben dr. Vágó Hajnalkát, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kardiológusát és sportorvosát. 

Fontos tisztázni azt is, hogy a szívmegállás és a hirtelen szívhalál nem teljesen ugyanazt jelenti. Szívmegálláskor leáll a vérkeringés, de az azonnal megkezdett újraélesztés még megmentheti a beteg életét. Hirtelen szívhalálról akkor beszélünk, ha a keringést nem sikerül helyreállítani, és a rosszullét halálos kimenetelűvé válik.

Sokan összekeverik továbbá a hirtelen szívhalált a szívrohammal is, pedig a két állapot nem ugyanaz. Infarktus esetén a szívizom vérellátása romlik vagy szűnik meg, míg szívmegálláskor elsősorban a szív elektromos működése omlik össze. Az infarktus ugyanakkor veszélyes ritmuszavart is kiválthat, így szívmegálláshoz is vezethet.

Kapcsolódó: Napokkal előre jelzik a szívinfarktust ezek a szokatlan tünetek

A kutatók régóta vizsgálják, hogy ezek az események mutatnak-e valamilyen időbeli szabályszerűséget. Az eredmények alapján a hirtelen szívhalál és több más akut szívesemény nagyobb valószínűséggel fordulhat elő a nap bizonyos szakaszaiban, amelyben a tudósok szerint a szervezet belső biológiai órája, vagyis a cirkadián ritmus is szerepet játszhat.

A reggeli órák próbára tehetik a keringést? 

Egy 1987-ben közölt, sokat idézett vizsgálat 2203, kórházon kívül bekövetkezett hirtelen szívhalál időpontját elemezte. Az esetek száma reggel 7 és 11 óra között emelkedett, míg éjszaka alacsonyabb volt. Hasonló következtetésre jutottak más, későbbi kutatások is, melyek reggel 6 és dél közötti emelkedést azonosítottak a hirtelen szívhalál és más akut kardiovaszkuláris események gyakorisága kapcsán – ez azonban csak az esetek gyakoriságában megfigyelhető tendencia, nem minden esetben érvényes törvényszerűség.

A kutatók szerint a jelenségben a cirkadián ritmus, a szervezet belső órája is szerepet játszhat (ami többek között az alvás, az ébrenlét, a testhőmérséklet, a hormontermelés, a vérnyomás és az anyagcsere folyamataiért is felel). A reggeli ébredést kísérő élettani változások a keringésre is hatással vannak; ekkor fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, emelkedni kezd a pulzus és a vérnyomás, növekszik a szív oxigénigénye, ezzel párhuzamosan a vér is sűrűbbé válhat.

E folyamatok együttesen fokozott terhelést jelenthetnek egy már eleve sérülékeny szív- és érrendszer számára, ami részben magyarázatot adhat az akut szívesemények reggeli emelkedésére. A jelenséget későbbi vizsgálatok is megfigyelték, bár az eredmények nem mutatnak teljesen egységes napszaki mintázatot.

Egy 1998-as kutatás például a reggeli csúcs mellett késő délutáni emelkedést is jelzett. Egy 2021-es tudományos áttekintés ugyancsak alátámasztja a cirkadián ritmus szerepét, bár hangsúlyozza, hogy a hirtelen szívesemények napszaki eloszlása betegcsoportonként eltérhet.

Télen is emelkedhet a kockázat?

Nemcsak a napszak, az évszak is összefügghet a halálozás alakulásával. A mérsékelt égövi országokban télen – főként januárban és februárban – több szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi eredetű halálesetet dokumentáltak, ami annak tudható, hogy a hideg összehúzza az ereket és megemelheti a vérnyomást, a téli légúti fertőzések pedig további terhet róhatnak a szervezetre.

(Érdekes módon a rákos megbetegedések okozta halálozás eltérő mintázatot mutat, míg a külső okokból – balesetekből, erőszakból – bekövetkező halálesetek száma nyáron tetőzik igazán).

Kapcsolódó: 5 figyelmeztető jel, ami súlyos szívproblémára utalhat

Az életkor és az alapbetegségek mellett az otthoni hőmérséklet, az öltözködés és más életkörülmények is számítanak. A több európai térség adatait feldolgozó Eurowinter-vizsgálat szerint a hőmérséklet csökkenésével különösen az enyhébb telű, a hideghez kevésbé alkalmazkodott régiókban emelkedhet a kockázat.

A megfigyelt napszaki és évszaki mintázatok természetesen nem teszik előre jelezhetővé a hirtelen szívesemények bekövetkezését, csupán arra világítanak rá, hogy bizonyos élettani változások egyes időszakokban fokozhatják a már eleve sérülékeny szív- és érrendszer terhelését.

Mikor indokolt a kardiológiai kivizsgálás?

Érdemes utánajárni a panaszok okának, ha valaki látható előzmények nélkül elájul, sportolás közben veszti el az eszméletét, vagy visszatérő, erős szívdobogásérzést tapasztal. A családi kórtörténet szintén figyelmeztető lehet, és mindenképp ajánlott kivizsgálást kérni, ha a közeli hozzátartozók között előfordult megmagyarázhatatlan, 50 éves kor előtti hirtelen haláleset.

Az ájulás és a szívdobogásérzés hátterében az esetek túlnyomó többségében nem életveszélyes ritmuszavar áll, a hirtelen szívhalálhoz köthető öröklődő állapotok pedig ritkák. A visszatérő, fizikai terheléshez kapcsolódó vagy családi előzményekkel társuló tüneteket mégsem érdemes figyelmen kívül hagyni, hiszen az időben megkezdett kivizsgálás életet is menthet.

A kockázatot pedig tovább csökkenthetjük, ha évente járunk szűrővizsgálatokra, kezeltetjük az alapbetegségeinket, kerüljük a dohányzást, a mértéktelen alkoholfogyasztást, időt szakítunk a testmozgásra, és kiegyensúlyozott, szív egészségének is kedvező étrendet követünk.

Ez is érdekelhet: Hány fok van a hálószobádban? Nagyon megterheli a szívet, ha nem jó a hőmérséklet

Kiemelt kép: Getty Images