- Egy friss kutatás szerint az étkezések időpontja bizonyos kognitív képességekre is hatással lehet.
- Ha jól időzítünk, egészségesebb lehet az agyunk is.
- Hagyjuk el az esti nassolást, hogy élesebb legyen az agyunk?
Az egészséges táplálkozásról szóló tanácsok legtöbbször arra fókuszálnak, mit tegyünk a tányérunkra. Manapság azonban a kutatók egy másik tényezőre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Étkezéseink időzítésének kérdését egyre több kutatás vizsgálja.
Az úgynevezett időkorlátozott étkezés során a napi étkezések egy meghatározott időablakba sűrűsödnek, például 8-10 órára. Mindeközben a nap fennmaradó részében nem fogyasztanak kalóriát tartalmazó ételeket vagy italokat. A módszer az utóbbi években itthon is sokszor van napirenden, a szakaszos éhezés és az időszakos böjt egyre nagyobb szerepet kap.
Mit mutatott egy friss vizsgálat?
Egy 2026-ban bemutatott amerikai kutatásban, melyet nemrégiben a National Geographic is elemzett 47, 50 és 79 év közötti, túlsúllyal vagy elhízással élő nő vett részt. A résztvevők kalóriacsökkentett étrendet követtek, de az egyik csoport étkezéseit egy körülbelül kilencórás időablakra korlátozta. A másik a szokásos mentrend szerint evett, időkorlát nélkül.
A két csoport hasonló mértékben, átlagosan mintegy 7 kilogrammot fogyott. A szűkebb étkezési időablakot követők bizonyos memória-, tanulási és problémamegoldó feladatokban jobb eredményeket értek el.
Fontos ugyanakkor, hogy a vizsgálat kis létszámú volt. Az eredményeket egyelőre csak egy konferencián mutatták be, így további kutatások szükségesek a következtetések megerősítéséhez.
Miért fontos az étkezés időpontja a demencia megelőzésében?
A szakemberek szerint az egyik magyarázat a szervezet cirkadián ritmusa lehet. Nemcsak az alvás, hanem az anyagcsere, a hormontermelés és az emésztés is napi biológiai ritmus szerint működik ugyanis.
A késő esti étkezések vagy a folyamatos nassolás megzavarhatják ezt a rendszert, míg az időkorlátozott étkezés segíthet jobban összehangolni az energiafelvételt a szervezet természetes működésével.
Nem mindegy, mikor vacsorázunk
A kutatók szerint nemcsak az étkezési ablak hossza, hanem annak időzítése is számíthat. A vizsgálat időablakban táplálkozó résztvevői például legalább négy órával lefekvés előtt befejezték az étkezést.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek korán kell vacsoráznia, de arra utal, hogy a rendszeres késő esti evés kevésbé kedvező lehet az anyagcsere és az agy egészsége szempontjából.
Esti étkezésünk legyen könnyű (Forrás: Getty Images)
Az agy és az anyagcsere szorosan összefügg
Az agy működését jelentősen befolyásolja a vércukorszint, az inzulinérzékenység, a vérnyomás és a gyulladásos folyamatok állapota. Ha az időkorlátozott étkezés javítja ezeket a mutatókat, az közvetve az agyműködésre is kedvező hatással lehet.
Egy 2024-es tudományos áttekintés szerint az időszakos böjt és az időkorlátozott étkezés ígéretes lehet a kognitív funkciók szempontjából, de a bizonyítékok még nem elég erősek ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat lehessen megfogalmazni.
Az időkorlátozott étkezés nem egyenlő a koplalással
Gyakori félreértés, hogy az időkorlátozott étkezés a folyamatos éhezésről szól. Valójában a hangsúly az étkezések időzítésén van.
Például egy 9 órás étkezési ablak esetén valaki reggel 9 és este 6 óra között fogyasztja el a napi ételmennyiséget. A cél nem az, hogy minél tovább bírja evés nélkül, hanem hogy rendezettebb étkezési ritmust alakítson ki.
Az esti nassolás elhagyása már önmagában hasznos lehet
Szakértők szerint sok ember számára már az is előnyös változtatás lehet, ha elhagyja a vacsora utáni rendszeres csipegetést, a kekszeket, édességeket vagy cukros italokat.
Az időkorlátozott étkezés egyik előnye éppen az lehet, hogy strukturáltabbá teszi a napi rutint, és csökkenti a felesleges kalóriabevitelt.
Mit érdemes megjegyezni?
A jelenlegi kutatások alapján az étkezések időzítése szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében, de még korai lenne csodaszerként tekinteni az időkorlátozott étkezésre.
Az egészséges öregedés szempontjából továbbra is a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a vércukor- és vérnyomáskontroll, valamint a szellemi aktivitás számít a legfontosabb tényezőknek.
Az időkorlátozott étkezés ezek mellett egy ígéretes eszköz lehet, amelynek hatásait a kutatók még vizsgálják. Idősebb korban, cukorbetegség, alacsony testsúly, étkezési zavar vagy egyes gyógyszerek szedése esetén mindig érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni az étkezési rend jelentősebb megváltoztatása előtt.
Kapcsolódó: Gondolatok az időszakos böjtölésről
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!