Az Alzheimer-kór ma már nemcsak az időskor „természetes” velejárójaként emlegetett jelenség, hanem a demencia leggyakoribb formája, amely a becslések szerint az esetek 60 százalékáért felelős.

Fontos az Alzheimer korai felismerése

A világon több mint 50 millió ember él valamilyen demenciával, és a szám évről évre nő, részben az idősödő társadalmak, részben pedig a késői felismerés miatt.

Az Alzheimer-kór egy neurodegeneratív betegség, amelyben az agy idegsejtjei fokozatosan elpusztulnak. Ennek következtében romlik a memória, a gondolkodás, az ítélőképesség és a személyiség is változik.

A folyamat évekig tart, és kezdetben alig észrevehető.

A Johns Hopkins Egyetem elismert kutatója, Dr. Peter Rabins négy évtizede foglalkozik az Alzheimer-kór vizsgálatával és a betegek gondozásával. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a betegség korai jeleit sokan egyszerű feledékenységnek vagy „életközepi válságnak” gondolják – pedig az időben történő felismerés akár évekkel lassíthatja a lefolyást.

9 kérdés, amit érdemes feltenni

Az agykutató kilenc kérdést fogalmazott meg, amelyek segítenek megérteni, mikor beszélünk valódi kóros változásról, és mikor csupán a kor természetes velejárójáról.

1. Nehézséget okoznak korábban rutinszerű tevékenységek?

Ilyen például a pénzügyek kezelése, főzés vagy bevásárlás, amit korábban gond nélkül végeztél.

2. Bonyolultabb feladatokat nehéz megszervezni?

Az előző kérdéshez kapcsolódik. Ha gondot okoz például egy többfogásos vacsora elkészítése, az a végrehajtó funkciók gyengülését jelezheti – az agy azon részéét, amely a szervezésért és a logikai sorrendek felismeréséért felel.

3. Nehéznek találod a komplex feladatokat?

Ha a koncentráció vagy a logikai gondolkodás szokatlanul nehéz, az a kognitív funkciók csökkenésére utalhat. Például fejben számolásnál egyszerre több dologra kell emlékezni.

A betegség nem gyógyítható, de a korai felismerés, a megfelelő gyógyszeres kezelés és az életmódbeli tényezők lassíthatják a romlást (Fotó: Canva)

4. Elfelejted a közeli barátok vagy rokonok neveit?

A hétköznapi „mi is volt a neve?” típusú feledékenység normális, de ha rendszeresen nem emlékszel fontos eseményekre vagy közeli személyekre, érdemes kivizsgáltatni magad.

5. Szedtél mostanában új gyógyszert?

Bizonyos szív-, tüdő- vagy nyugtató gyógyszerek átmenetileg zavarhatják a memóriát. Ha a zavar elmúlik a szer elhagyásával, valószínűleg nem Alzheimer áll a háttérben.

6. Mennyit iszol?

Idősebb korban a szervezet rosszabbul bontja az alkoholt, ami átmeneti „ködösséget” és memóriazavart okozhat.

7. Változott a személyiséged?

Az Alzheimer nemcsak az emlékezetet érinti: gyakoriak a hangulat- és viselkedésbeli változások is, akár fokozott ingerlékenység, akár szokatlan jókedv formájában.

8. Megváltozott az alvásod?

Kutatások szerint a tartós alvászavar (túl sok, túl kevés, vagy töredezett alvás) és az Alzheimer kialakulása között szoros kapcsolat van.

9. Már nem leled örömödet a hobbijaidban?

Az érdeklődés hirtelen elvesztése nem mindig depresszió, az Alzheimer korai jele is lehet.

A tudomány jelenlegi állása szerint a betegség nem gyógyítható, de a korai felismerés, a megfelelő gyógyszeres kezelés és az életmódbeli tényezők – például a rendszeres mozgás, az alvás és a mentális aktivitás – jelentősen lassíthatják a romlást. A szakértők szerint a legfontosabb, hogy ne söpörjük a jeleket a szőnyeg alá: ha gyanakszunk, forduljunk háziorvoshoz vagy neurológushoz.

Kapcsolódó: Demencia: 5 korai tünet, amit nem szabad alábecsülni

Kiemelt kép: Canva