Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Alzheimer Társaság adatai szerint mintegy 250–300 ezer embert érint valamilyen formában a demencia. Ennek leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór.

A betegség gyakran memóriavesztéssel, tájékozódási zavarokkal, személyiségváltozással, valamint nyelvi és gondolkodási nehézségekkel kezdődik, és idővel súlyosbodik.

A gondozás társadalmi és gazdasági terhe is óriási. Magyarországon az Alzheimerrel élő betegek döntő többségét a családtagok ápolják, gyakran szakmai támogatás nélkül, ami súlyos érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Öröklődhet a hajlam

Régóta tudjuk, hogy a nők nagyobb arányban érintettek a betegségben. Többek között azért, mert tovább élnek, és az életkor az egyik legjelentősebb kockázati tényező az Alzheimer-kór kialakulásában. Egy új, kanadai tanulmány viszont árnyalja a képet: eszerint azoknál, akiknek az édesapjuk szenved, vagy szenvedett Alzheimer-kórban, nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség, mint azoknál, akiknek az édesanyjuk (volt) érintett.

A Montreálban működő McGill Egyetem kutatói szerint azoknál, akiknek az apjuk (volt) beteg,

nagyobb valószínűséggel terjed el az agyban egy olyan fehérje, amely kulcsszerepet játszik az Alzheimer-kórban.

Ez a fehérje képes úgynevezett plakkokat képezni az agyban. Jó ideje tudjuk, hogy ezek a rendellenes fehérjelerakódások az Alzheimer-kór tüneteinek, például a memóriazavarnak és a gondolkodási nehézségeknek egyik fő kiváltó okai lehetnek.

Az Alzheimer-kór többek között memóriavesztéssel jár (Fotó: Getty Images)

Kiterjedtebb plakkok

Dr. Sylvia Villeneuve, a tanulmány vezető szerzője így nyilatkozott:

„Megdöbbentett bennünket, hogy azoknál, akiknek az édesapja volt érintett a betegségben, jelentősebb volt ennek a fehérjének a jelenléte, hiszen korábban azt feltételeztük, hogy az anyai ág nagyobb kockázatot jelent ebből a szempontból.”

A kutatásban 243 olyan résztvevőt követtek nyomon, akiknek a családjában előfordult az Alzheimer-kór, de náluk még nem jelentkeztek a betegségre utaló tünetek. A családi kórtörténetet úgy definiálták, hogy legalább egyik szülő, vagy legalább két testvér szenvedett Alzheimer-kórban.

A résztvevők rendszeres agyi képalkotó vizsgálatokon és memória-, illetve gondolkodási teszteken vettek részt. A hét évig tartó követés során 71 embernél alakult ki enyhe kognitív zavar, ami gyakran az Alzheimer-kór előszobájának számít.

A Neurology című szakfolyóiratban megjelent eredmények szerint azoknál, akiknek az édesapjuk volt beteg, kiterjedtebb fehérjeterjedés volt jellemző az agyban. 

Hogyan tovább?

Ez a mostani eredmény segíthet az orvosoknak pontosabban felmérni az Alzheimer-kór kapcsán megjelenő személyes kockázatokat, és már a tünetek megjelenése előtt célzottabban figyelni az érintettekre. A családi kórtörténet figyelembevétele ugyanis kulcsszerepet játszhat a megelőzésben és a korai felismerésben is.

Magyarországon, ahol mintegy negyed millió embert érint a demencia, különösen fontos lenne, hogy az orvosok és a családok ismerjék ezeket a kockázati tényezőket.

A kutatás hosszú távon hozzájárulhat a személyre szabott megelőzési és kezelési stratégiák kialakításához,

ami enyhíthetné a családok és az egészségügy terheit is.

Noha az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos életmódbeli tényezők csökkenthetik a kialakulásának kockázatát. A rendszeres szellemi aktivitás, serkentheti az agyműködést és erősítheti az idegi kapcsolatokat.

Emellett a mozgás segíti a vérkeringést, így az agy oxigénellátását is. Fontos a kiegyensúlyozott étrend és a szociális kapcsolatok ápolása is védő hatással bírhat, csakúgy, mint a megfelelő minőségű alvás, ami segíti az agy regenerálódását. A magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás és elhízás kontroll alatt tartása szintén csökkentheti a demencia kockázatát.

Kapcsolódó: Tudtad, hogy akár egy egyszerű étrendkiegészítő is segíthet az Alzheimer elleni harcban? 

Kiemelt kép: Getty Images