- A kutatók szerint egy hétköznapi, sokakat érintő jelenség néha fontos információt is adhat a szervezet működéséről.
- Nem a hangosság vagy a mennyiség dönti el, mennyire lesz kellemetlen egy bélgáz – a háttérben egészen más tényezők állnak.
- Bizonyos ételek, az emésztés működése és a bélrendszer állapota is hatással lehet arra, milyen szagot érzékelünk.
A bélgáz természetes része az emésztésnek, mégis kevés olyan testi működés létezik, amelyről ennyire ritkán beszélünk nyíltan. Pedig egy egészséges emberből naponta átlagosan 10–20 alkalommal is távozhat bélgáz, és ez önmagában teljesen normális jelenség.
Dr. Kyle Staller, a Massachusetts General Hospital gasztroenterológusa és a Gasztrointesztinális Motilitási Laboratórium vezetője szerint a fokozott gázképződés sokszor éppen azt jelzi, hogy sok rostot fogyasztunk, ami az egészséges táplálkozás egyik alapja. A kellemetlen szag azonban egészen más kérdés.
Miért lehet büdösebb a csendes bélgáz?
Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a hangosabb bélgáz kellemetlenebb is, valójában azonban ennek gyakran éppen az ellenkezője igaz. Dr. Staller szerint a hangos bélgáz általában nagy mennyiségű, többnyire szagtalan gázból áll. Ilyenkor az emésztés során sok nitrogén, hidrogén és szén-dioxid keletkezik, amelyek nagy térfogatuk miatt rezgésbe hozzák a végbél záróizmát – ebből lesz a jól ismert hang. A csendes bélgáz ezzel szemben gyakran csak kis mennyiségű gázt tartalmaz, ám annak összetétele egészen más.
Kapcsolódó: Fart walk: a szakértők szerint ezért kell a szellentő séta
A szakértők szerint a szagért nem a gáz mennyisége, hanem bizonyos kénvegyületek, elsősorban a hidrogén-szulfid felelősek. Ez az a vegyület, amely már nagyon kis koncentrációban is záptojásra emlékeztető szagot áraszt. A kellemetlen szagot több tényező is fokozhatja:
1. Kénben gazdag fehérjék fogyasztása
A vörös húsok, a tojás, egyes tejtermékek, valamint a brokkoli, a karfiol és a káposzta sok kéntartalmú aminosavat tartalmaznak. Ezek lebontásakor hidrogén-szulfid keletkezhet.
2. Laktózérzékenység
Ha a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet, a tejcukor emésztetlenül jut a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok lebontják. Ennek következménye lehet a fokozott, kellemetlen szagú gázképződés.
3. Cöliákia vagy glutén okozta felszívódási zavar
A kezeletlen lisztérzékenység károsíthatja a vékonybél nyálkahártyáját, ami emésztési panaszokkal, puffadással és bűzös bélgázzal is járhat.
A kellemetlen szagú bélgáz önmagában nem aggasztó, de érdemes figyelni magunkat (Forrás: Getty Images)
4. A bélmikrobiom összetétele
Nem mindenkinél ugyanazok a baktériumok élnek a vastagbélben, ezért ugyanaz az étel teljesen eltérő gázképződést okozhat két embernél.
5. Fertőzések vagy emésztőrendszeri betegségek
Bizonyos bélfertőzések és felszívódási zavarok szintén megváltoztathatják a bélgáz szagát, különösen akkor, ha hasmenés vagy egyéb panaszok is jelentkeznek.
A bélgáz összetételét évtizedek óta vizsgálják a kutatók. Dr. Michael D. Levitt amerikai gasztroenterológus már az 1970-es években, a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent kutatásában kimutatta, hogy a bélgáz döntő része szagtalan nitrogénből, hidrogénből, szén-dioxidból és metánból áll.
A kellemetlen szagért ezzel szemben csupán kis mennyiségben jelen lévő kéntartalmú vegyületek – elsősorban a hidrogén-szulfid – felelősek. Ezt későbbi kutatások is megerősítették.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az alkalmanként kellemetlen szagú bélgáz önmagában nem ad okot aggodalomra. Dr. Supriya Rao gasztroenterológus szerint érdemes inkább azt figyelni, történt-e hirtelen változás.
Kapcsolódó: Szörnyű, hova megy a visszatartott bélgáz
Ha a korábban nem jellemző, erősen bűzös bélgáz minden különösebb étrendi változtatás nélkül jelentkezik, vagy az alábbi tünetek valamelyikével társul, célszerű kivizsgálást kérni:
- tartós hasi fájdalom,
- megmagyarázhatatlan fogyás,
- véres széklet,
- tartós hasmenés vagy székrekedés,
- jelentős változás a székelési szokásokban.
Mit lehet tenni a szagos bélgáz ellen?
Ha a kellemetlen szag rendszeresen ugyanazok után az ételek után jelentkezik, érdemes néhány hétig étkezési naplót vezetni. A szakértők szerint sokat segíthet a lassabb étkezés, a megfelelő folyadékbevitel és az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése.
Fontos tudatosítani, hogy a bélgáz önmagában nem ellenség. Sokszor csupán azt jelzi, hogy az emésztőrendszer és a bélbaktériumok éppen végzik a dolgukat. A valódi figyelmeztető jel nem a kellemetlen szag, hanem az, ha az korábban nem volt jellemző, és más panaszokkal együtt jelentkezik.
Kapcsolódó: Testünkben az Alzheimer ellenszere: minden nap szagoljuk
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!