dühös nő

„Én régen nem ilyen voltam” – ne hagyd, hogy belőled is fúriát csináljon a menopauza

Egy rossz hangsúly, túl hangos rágás, vagy nem a helyére tett holmi és máris a plafonon vagy? A negyvenes éveikben járó nők közül sokan tapasztalják ezt, gyakran anélkül, hogy tudnák, a háttérben hormonális változások állnak.
  • Nem ismersz magadra? Olyan vagy, mint egy sárkány?
  • Tényleg a perimenopauza állhat a váratlan dühkitörések mögött?
  • 5 egyszerű módszer, amivel azonnal enyhíthető az ingerlékenység

„Ezen most miért gurultam be ennyire?” „Ki ez a hárpia, akik se a férjével, se a gyerekeivel nem tud normálisan beszélni?” „Ez már mindig így marad?” Sok nő tesz fel magának ilyen és ehhez hasonló kérdéseket negyvenes éveiben. Eszünkbe sem jut, hogy a háttérben nem egyszerűen a stressz vagy a rossz hangulat áll, hanem a perimenopauza.

A közbeszédben a (peri)menopauzát még mindig legfeljebb a hőhullámokkal, esetleg a növekvő úszógumikkal azonosítjuk, pedig az átmeneti időszak egyik legnehezebben kezelhető tünete sokszor nem fizikai, hanem érzelmi. A fokozott ingerlékenység, a türelmetlenség, sőt akár a dühkitörések is gyakori velejárói lehetnek a hormonális változásoknak.

Nem hiszti, biológia

A perimenopauza a menopauzát megelőző átmeneti időszak, amely akár 7-10 évvel a menstruáció végleges elmaradása előtt elkezdődhet. Jellemzően a 40-es években jelentkezik, de egyes nőknél már a harmincas évek végén is megjelenhetnek az első tünetek.

Ebben az időszakban az ösztrogén- és progeszteronszint egyre kiszámíthatatlanabbul ingadozik.

Ezek a hormonok nemcsak a reproduktív rendszer működésében játszanak szerepet, hanem az agy hangulatszabályozó folyamataira is hatnak. Az ösztrogén például kapcsolatban áll a szerotonin működésével, amit jókedvhormonnak is neveznek. Amikor a hormonszintek fel-le járnak, az érzelmi stabilitás is könnyen meginoghat.

A szakértők szerint a perimenopauzában jelentkező hangulati zavarok jellegzetessége éppen az, hogy a szomorúság mellett vagy helyett gyakran fokozott düh, ingerlékenység és érzelmi labilitás jelenik meg.

Amikor a legkisebb dolog is kiborít

Sokan úgy írják le ezt az időszakot, mintha kicserélték volna őket. A lassan haladó autós, a széthagyott zokni vagy egy ártatlan megjegyzés olyan indulatokat válthat ki az emberből, amit korábban elképzelhetetlenek tartottunk volna.

Ennek nemcsak hormonális változások az okai. A perimenopauza gyakran együtt jár alvászavarokkal, éjszakai izzadással, fáradtsággal, koncentrációs nehézségekkel és úgynevezett agyi köddel. Márpedig aki hetek vagy hónapok óta nem alszik jól, annak jóval kisebb a stressztűrő képessége.

Ehhez társulhatnak az életközepi életszakasz terhei. Idősödő szülők, kamasz gyerekek, munkahelyi nyomás, párkapcsolati kihívások. Nem csoda, ha sok nő úgy érzi, egyszerűen elfogyott a türelme.

perimenopauza-menopauza-duh

Ki ez a hárpia? Ja, én? (Fotó: Getty Images)

Miért nehéz felismerni?

A probléma egyik legnagyobb buktatója, hogy a dühöt ritkán kapcsoljuk össze a perimenopauzával. Sokan azt gondolják, hogy egyszerűen rosszabb emberré váltak, túl érzékenyek lettek, vagy egyszerűen nem tudják kezelni a stresszt.

Pedig kutatások szerint a perimenopauza idején a nők jelentős része tapasztal hangulati változásokat, ingerlékenységet vagy érzelmi instabilitást. Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (ACOG) szerint tízből körülbelül négy nőnél jelentkeznek számottevő hangulati tünetek ebben az időszakban.

A felismerést az is nehezíti, hogy a tünetek gyakran hullámzóak. Egyik nap minden rendben van, másnap pedig mintha valaki megnyomott volna egy belső vészcsengőt.

Mit lehet tenni a menopauza-düh ellen?

A jó hír az, hogy a változókorral, vagy a perimenopauzával járó düh és ingerlékenység kezelhető. Mutatunk pár trükköt, ami segít, hogy visszatalálj önmagadhoz.

1. Ismerd fel a mintázatot!

Érdemes naplót vezetni a hangulatról, az alvásról és a ciklusról. Sok nő csak így veszi észre, hogy a kirobbanó érzelmek hormonális hullámzásokhoz kapcsolódnak.

2. Az alvás legyen prioritás

Az alváshiány az egyik legerősebb hangulatromboló tényező. Ha az éjszakai izzadás, a gyakori felébredések vagy az álmatlanság rendszeressé válik, érdemes szakemberrel konzultálni.

3. Mozogj rendszeresen!

A fizikai aktivitás bizonyítottan javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt és segíti az idegrendszer alkalmazkodását a hormonális változásokhoz. Nem kell maratont futni: a rendszeres séta, úszás vagy jóga is sokat számíthat.

4. Tanuld meg időben észrevenni a feszültséget!

A légzőgyakorlatok, a mindfulness vagy más relaxációs technikák nem tüntetik el a hormonális okokat, de segíthetnek megelőzni, hogy az irritáció dühkitöréssé váljon.

5. Ne félj segítséget kérni!

Ha a hangulati tünetek a munkát, a családi kapcsolatokat vagy az életminőséget is befolyásolják, érdemes nőgyógyászhoz vagy menopauza-specialistához fordulni. Egyes esetekben a hormonterápia, máskor pszichológiai támogatás vagy kognitív viselkedésterápia (CBT) jelenthet megoldást.

Nem kell mindent lenyelni

A perimenopauza nem csupán a menstruáció végét megelőző időszak. Komplex hormonális átállás, amely az érzelmekre is jelentős hatással lehet. A düh, az ingerlékenység vagy a türelmetlenség ilyenkor nem gyengeség és nem jellemhiba, hanem sokszor egy biológiai folyamat következménye.

A legfontosabb talán az, hogy nőként tudjuk, nem vagyunk egyedül ezzel az élménnyel.

A felismerés, az önmagunkkal szembeni nagyobb türelem és a megfelelő támogatás sokat segíthet abban, hogy valahogy átvészeljük ezt az időszakot. 

Kapcsolódó: Náray Erika vallott menopauzájáról 

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó