női kéz rózsaszín háttér előtt dinamitot tart

Menopauzális düh: amikor a hormonok és a stressz együtt dolgoznak ellenünk

A perimenopauza és a menopauza kapcsán sok szó esik a hőhullámokról, az alvászavarokról és a rendszertelenné váló menstruációról, holott legalább ennyire megterhelő – és kevéssé ismert – tünet a hirtelen fellobbanó düh és ingerlékenység is, amit angol nyelvterületen menopause rage-ként, vagyis menopauzális dühként emlegetnek.
  • Időnként mindenkinél betelhet a pohár. Ám ha a szokásosnál dühösebbek vagyunk, és bizonyos helyzetekben szinte magunkra sem ismerünk, érdemes megvizsgálni a mögöttes okokat.
  • Milyen szerepe lehet ebben a perimenopauzának és a menopauzának?
  • És hogyan segíthetünk magunkon? 

A perimenopauza és a menopauza árnyékában nem csoda, ha alkalomadtán érzelmi hullámvasúton találjuk magunkat. A harag, a düh és a fokozott ingerlékenység gyakori tünetek ebben az időszakban – „hála” a szervezetünkben végbemenő hormonális változásoknak.

A menopauzális düh biológiai okai

A perimenopauza – vagyis az utolsó menstruációt megelőző évek – és a menopauza során az ösztrogén és progeszteron szintje jelentős ingadozáson megy keresztül. Ezek a hormonok nem csupán a reproduktív rendszer működését szabályozzák, hanem közvetlen kapcsolatban állnak az agy érzelmi központjaival is.

A változások befolyásolják a szerotonin, a dopamin és a stresszhormonként emlegetett kortizol működését is, ami adott esetben hangulatingadozások formájában is megnyilvánulhat. A helyzetet pedig tovább súlyosbíthatják a menopauza egyéb tünetei; a nyugtalan éjszakák, a hőhullámok, a migrénes fejfájás és a koncentrációs nehézségek, amelyek önmagukban is próbára teszik az idegrendszert. 

ölelő kezek árnyékai egy nő hátán

A környezet sokat segíthet azzal, ha nem bagatellizálja a tüneteket, és nem bélyegzi meg az érintettet. (Forrás: Getty Images)

A meno-rage több mint rosszkedv. Dr. Emma Ross női egészségre specializálódott szakorvos és kutató szerint a menopauzához köthető indulatot sok nő hirtelen érkező, elsöprő erejű dühként éli meg, amelyet nehéz kontrollálni. Ennek hátterében részben az áll, hogy a hormonális változások átmenetileg megnehezíthetik az érzelmi szabályozást, így könnyebben elszakadhat a cérna olyan helyzetekben is, amelyek korábban nem okoztak volna különösebb feszültséget.

Kapcsolódó: 6 szokatlan tünet, ami a menopauzáshoz köthető 

A szakember úgy véli, hasonló folyamatok figyelhetők meg a pubertás idején is. Ha a kamaszkor érzelmi hullámvasút volt, a menopauza sok szempontból ennek a folyamatnak a tükörképe lehet, hiszen a hormonális működés már nem a korábban megszokott, kiszámítható ritmus szerint működik.

Okok a hormonális változásokon túl

A menopauza okozta ingerlékenység valós jelenség, ugyanakkor fontos felismerni, hogy a hangulatunk nem kizárólag a hormonok játékán múlik. Előfordulhat, hogy a düh mögött régóta fennálló stressz, szorongás, túlterheltség, párkapcsolati krízis vagy folyamatos megfelelési kényszer áll.

Kapcsolódó: Hormonegyensúly természetesen – tippek 40 felett

A menopauza rendszerint akkor kopogtat be hozzánk, amikor egyszerre kell helytállnunk a kamaszodó gyerekek és az idősödő, gondoskodást, esetleg ápolást igénylő szülők mellett, miközben a karrierünket és a mindennapi feladatainkat is menedzseljük. Nem meglepő, ha ilyenkor az érzelmi tartalékaink is gyorsabban merülnek.

A kirobbanó indulat válasz lehet azokra a megélésekre és kihívásokra, amelyek a középkorú nőkre ebben az életszakaszban nehezednek. Valójában a biológiai változások és az élethelyzeti terhek összetett kölcsönhatásáról van szó. És ami a legfontosabb:

ez nem jellemhiba, és nem is gyengeség, hanem egy természetes átmeneti időszak része.

A környezet sokat segíthet azzal, ha nem bagatellizálja a tüneteket, és nem bélyegzi meg az érintettet. Az empátia, a türelem és a kommunikáció segíthet elkerülni, hogy az átmeneti időszak ne hagyjon maradandó nyomot a kapcsolatokban.

És amit mi tehetünk magunkért

A menopauzával összefüggő ingerlékenység sok nő szerint másnak érződik, mint a korábbi életszakaszokban tapasztalt harag vagy frusztráció. Ha azt gyanítjuk, hogy a hormonális változások is szerepet játszanak a hangulatunk alakulásában, érdemes a folyamat teljes egészet, és nem csupán az egyes konfliktushelyzeteket vizsgálni.

A szakemberek szerint az egyik legfontosabb támpont a menstruációs ciklus változása. A perimenopauza általában a negyvenes években, illetve egyeseknél előbb, a harmincas életévek végén kezdődik. Nem árt tehát megfigyelni, hogy a ciklus szabálytalanabbá vált-e, rövidült vagy hosszabbodott-e, és változott-e a menstruáció erőssége.

Illetve fontos szem előtt tartani, hogy a dühkitöréseknek nem kizárólag a menopauza lehet az oka. A háttérben állhatnak más hormonális vagy mentális egészségügyi tényezők is, például premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD), tartós szorongás és stressz is.

Ha a tünetek jelentős csapást mérnek a mindennapokra, első lépésként érdemes felkeresni a nőgyógyászunkat. Szükség esetén terapeutához is fordulhatunk, aki segíthet megérteni az érzelmi folyamatokat és megtalálni a megfelelő megküzdési stratégiákat. A menopauza megtörténik velünk, nincs nincs ráhatásunk, arra viszont igen, hogyan támogatjuk a szervezetünket ebben az átmeneti időszakban. A mindennapi szokások – a rendszeres testmozgás, az egészséges étkezés és a tudatos stresszkezelés – meglepően sokat számíthatnak. Tudatosabban élni és változtatni az életmódunkon pedig soha nem késő. 

Kapcsolódó: Életmódváltás a változókorban – Mi kerüljön a tányérra?

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó