A kamaszodás teljesen természetes folyamat, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű is. Miközben a gyerek folyamatosan tanulja önmagát, a személyiségét, az érdeklődését, a határait, addig mi megtanulunk szülőként jól kapcsolódni hozzá. Mert ez pont egy olyan időszak, amikor nagy szüksége van ránk mint biztos hátországra, de ezt soha nem ismerné be.

Szerencsére akadnak módszerek, amelyek segítenek közelebb kerülni a gyerekünkhöz. Megéri ezekbe invesztálni, mert amint jobban értjük, mi zajlik a tinikben, annál könnyebben tudjuk kezelni is a felmerülő problémákat.

1. Közös tevékenységek

Rögtön a legnehezebb ponttal kezdünk, hiszen mit akar egy kamasz? A barátaival vagy egyedül lenni, magára csukni az ajtót és nagyjából elfeledkezni arról, hogy volt ő gyerek is, ez a két felnőtt pedig, aki vele él, egyébként a szülei (voltak valaha). Most inkább akadályozó tényezők, akik sírnak a ballagásán, el akarnak érte menni iskola után, vagy megkérdezik tőle, hogy telt a napja.

A legeslegutolsó dolog, amire egy kamasz vágyik, az a szüleivel való közös program.

Mégis mit fognak csinálni, gyurmázni? Ám ha egy kis energiát fektetünk a dologba, akkor könnyen rácáfolhatunk a gyerek kétségeire. Ha ismerjük az ízlését, elvihetjük olyan koncertekre, programokra, ahol jól érzi magát. Lehet, hogy elég neki, ha a háttérben meghúzódunk, de ha ezzel a módszerrel eljuthat olyan filmekre, bulikba, meccsekre, eseményekre, ahová egyedül nem engednénk el, az máris jó deal mindkét fél számára.

Arra pedig minden közös kirándulás, nyaralás, együtt gondolkodás emlékeztetheti, hogy egy család része, azaz van egy olyan biztonsági hálója, ami megtartja.

Igen, most nem gyurmázni kell, hanem paintballozni, szabadulószobázni, adrenalint hajszolni, autót vezetni tanulni vagy black metált hallgatni, de legalább mi is megmutathatjuk, hogy nem vagyunk olyan őskövületek. Plusz a közös program az offline térben zajlik, ami kulcsfontosságú a kamaszoknál.

2. Megfelelő érdeklődés

A közös program nem fog működni, ha nem ismerjük a gyerekünk aktuális ízlését filmek, zenék, öltözködés, társaság, hobbik terén. Ez persze hetente, havonta változhat, ezért folyamatosan keresnünk kell a kapcsolódási pontokat. Lehet, hogy mi a saját, kamaszkorunkban olvasott regényeket adnánk a kezébe, de ritkán járunk sikerrel. Inkább kérdezzünk rá, hogy mit olvas éppen, vagy hogy mit jelent az a figura a játékban.

Ne üvöltsünk rá, hogy kapcsolja már ki ezt a csörömpölést, amit zenének nevez, hanem nézzük meg, miért pont az a dalszöveg, banda vagy hangszer érdekli.

Lehet, hogy démonokkal kell barátkoznunk, kosármeccseket néznünk, rapszövegeket értelmeznünk, vagy okostelefonos applikációkat pörgetnünk, de az érdeklődés és az ítélkezés nélküli (!) csatlakozás mindig jó pont a kamaszok szemében. Még akkor is, ha eleinte lenéznek amiatt, mert nem haladunk a korral, és nem ismerjük azokat a dolgokat, amiket ők már igen.

Szülőként nekünk kell kiépítenünk a jó kapcsolatot kamasz gyerekünkkel (Fotó: Getty Images)

3. Nyílt és őszinte kommunikáció

A bizalom alapja az őszinte párbeszéd. Fontos, hogy ne csak mi osszuk meg gondolatainkat, aggodalmainkat, hanem figyelmesen hallgassuk meg a gyerekünk véleményét is, még akkor is, ha az eltér a miénktől.

Az aktív hallgatás és az empátia segít abban, hogy kamaszunk azt érezze, hogy valóban érdekel minket, amit mond.

Ha hazudunk, mismásolunk, nem vagyunk következetesek és hitelesek, nagyon hamar lebukunk, és vele veszik a bizalom is. Ha beszélünk valamiről, nemes dolgokra biztatjuk, de mi magunk nem úgy élünk, akkor hamar a képmutató kategóriába kerülünk. Elmondhatjuk, ha a tinink olyan tevékenységet végez, ami számunkra teljesen idegen, de nem kell kritikával élnünk, egészen addig, amíg az rá vagy másokra nem veszélyes. És  még ezt is érdemes kreatívan, az ő nyelvezetéhez, szokásaihoz igazítva megtenni.

4. Érzelmi támogatás

Mutassuk ki gyerekünk felé, hogy mindig számíthat ránk: ez a kamaszkor időszakában fontosabb, mint valaha. Persze rettentően idegesítő is, hiszen a tinink nem akar gyereknek tűnni, sőt arra az időszakra rágondolni sem, mégis mi vagyunk azok, akik meg tudjuk védeni a veszélyektől, vagy akik felnőtt tanácsokkal szolgálhatnak, segíthetnek neki.

Fejezzük ki, hogy vele vagyunk, hogy szurkolunk neki, hogy értékeljük (és messze nem a tanulmányai vagy a sportsikerei miatt),

és hogy úgy elfogadható, szerethető, ahogy van. Ha erről mi sem vagyunk meggyőződve, előbb gondoljuk át, hol csúszhatott félre a dolog és mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a szakadékot kettőnk között. Mert a gyerek nem (feltétlenül) fog dolgozni érte.

5. Rugalmas hozzáállás

A kamaszok önállóságra törekszenek, ezért fontos, hogy szülőként rugalmasak legyünk. Ez nem jelenti a szabályok teljes elengedését, inkább azt, hogy bizonyos helyzetekben engedményeket teszünk, ezzel is jelezve, hogy megbízunk a gyerek döntéseiben.

Nagy tévhit, hogy akkor vagyunk jó szülők, ha mindent megengedünk, vagy ha mindent megtiltunk.

A jó módszer valahol középen található, amikor kereteket szabunk, és elvárjuk, hogy a szabályokat mindkét fél betartsa, de ezért cserébe a gyerek fokozatosan lépkedhet az önállóság felé. Ha jó kapcsolatban sikerül maradnunk, még el is meséli, milyen élmények érték közben. Ehhez viszont tényleg szögre kell akasztanunk az ítélkezésünket és amíg az én házamban laksz, illetve az ÉN gyerekem márpedig… szólamainkat. Mert bár szülőként mi vagyunk a felnőttek, itt már rég nem a mi véleményünk a lényeges.

Kapcsolódó: Így kapcsolódhatsz jobban kamasz gyerekedhez

Kiemelt kép: Getty Images