- A legtöbb ember számára mi számít ideális időpontnak?
- Fontos, hogy rendszerességre szoktassuk a szervezetünket a székletürítés kapcsán is.
- Mutatjuk, mivel érdemes trükközni, ha a székletürítés időpontját rendszeressé szeretnénk tenni.
A szervezet biológiai órája nemcsak az alvást és az energiaszintet, hanem az emésztést is szabályozza. Amennyiben viszont felborul a természetes ritmus, azt az emésztőrendszerünk és a bélflóránk is érezni fogja – hosszabb távon akár székrekedés vagy irritábilis bél szindróma is kialakulhat.
Székletürítés: létezik tökéletes időpont?
Igen is meg nem is. A legtöbb szakértő szerint nincs egyetlen olyan napszak, amely mindenki számára ideális volna. Egy rendszeresen korán kelő, irodában dolgozó embernél a reggel lehet a legjobb időpont, míg az éjszakai műszakban dolgozóknál később válhat természetessé a székletürítés.
Dr. Kenneth Brown texasi gasztroenterológus szerint ugyanakkor van olyan napszak, amikor a szervezet természetes működése kedvezőbb lehet. Tapasztalatai alapján a legtöbb embernél a reggeli, ébredés utáni órák bizonyulnak a legideálisabbnak, lévén, hogy a vastagbél reggel aktívabb, amikor a kortizolszint megemelkedik, a test pedig felkészül a nappali működésre.
A szervezet biológiai órája nemcsak az alvást és az energiaszintet, hanem az emésztést is szabályozza. (Forrás: Canva)
Dr. Will Bulsiewicz amerikai gasztroenterológus úgy véli, nem is az számít igazán, hogy pontosan mikor megyünk WC-re, hanem az, hogy a szervezetünk kiszámítható ritmus szerint működjön. Ahogyan a természetben szinte minden élő szervezet, úgy az emberi test is alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, ezért az emésztőrendszert tekintve is lényeges szempont a rendszeresség.
Kapcsolódó: Jelentősen befolyásolja az egészséget, meddig áll a széklet a bélrendszerben
A reggeli székletürítés azért is gyakori, mert az éjszaka során a bélrendszer nyugalmi állapotban van, miközben a vastagbélben felhalmozódik a salakanyag. Ébredés után az evés és az ivás is beindíthatja az úgynevezett gasztrokolikus reflexet, vagyis azt a természetes válaszreakciót a szervezetben, amely étkezés után (egyénenként változó intenzitású) késztetést okoz a székletürítésre.
A rendszeres székletürítést több tényező is befolyásolja. A rostban gazdag étrend, a megfelelő hidratáltság és a napi mozgás segíti a bélmozgást, míg a stressz, az ülő életmód, az utazás, bizonyos gyógyszerek, a terhesség vagy egyes betegségek felboríthatják a megszokott ritmust.
Így szoktathatod a testedet a megfelelő időpontra
Reggelente érdemes egy nagy pohár vízzel és rostban gazdag reggelivel, például zabkásával, gyümölcsökkel, teljes kiőrlésű péksüteményekkel és magvakkal indítani, majd kávéval folytatni a napot. A szakértők szerint próbáljunk meg minden nap ugyanabban az időszakban néhány percet nyugodt körülmények között a mosdóban tölteni, lehetőleg erőlködés nélkül. Ha nem történik semmi, nem ajánlott hosszasan próbálkozni, eltelhet néhány nap ugyanis, míg a szervezet alkalmazkodik az új rutinhoz.
Az egészséges emésztésben tehát nem elhanyagolható az életmód szerepe. A napi 25-30 grammnyi rostbevitel javítja a széklet állagát és megkönnyíti annak ürítését is. Ugyanígy a rendszeres fizikai aktivitás – már egy rövid, étkezés utáni séta is képes lehet beindítani a bélmozgást.
És természetesen a stresszkezelés is kulcsfontosságú tényező. A tartós feszültség, a szorongás és a rohanó életmód megzavarhatja a bél-agy tengely működését, ami az emésztésre és a székletürítési szokásokra is hatással lehet. Bár a reggeli időpont összességében kedvezőbb, mégsem tekinthető általános szabálynak.
A legfontosabb, hogy életkörülményeinknek megfelelő, stabil ritmus szerint működjünk.
Amennyiben a székletürítési szokások hirtelen vagy tartósan megváltoznak – például fájdalmat, vérzést, elhúzódó hasmenést vagy székrekedést tapasztalunk –, mindenképp forduljunk kezelőorvoshoz.
Ez is érdekelhet: Ezt jelzi a nyálkás széklet – és az orvosok szerint ekkor jelez gondot
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!