- Európában a felnőttek 10 százaléka krónikus vesebetegségben szenved.
- Ha a veséink nem működnek megfelelően, az a szervezet egészére hatással lehet.
- Ahogyan minden szervünkre, úgy a vesénkre is hatással vannak az elfogyasztott élelmiszerek – mutatjuk, mit érdemes elkerülni, ha hosszú távon is megőriznénk véséink egészségét.
A vesék a szervezet egyik legfontosabb szűrőrendszerét alkotják. Feladatuk a vér megtisztítása a felesleges anyagoktól, a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartása, valamint a vérnyomás és bizonyos hormonok szabályozása. Egy egészséges vesepár naponta mintegy 1500 liter vért szűr át, miközben eltávolítja a salakanyagokat és toxinokat.
Európában a felnőttek 10 százaléka krónikus vesebetegségben szenved, és sok esetben végül dialízisre vagy veseátültetésre szorul. A veseelégtelenség súlyosságát öt stádiumra osztják, amelyeket elsősorban a glomeruláris filtrációs ráta (GFR), azaz a vesék funkciójának paraméterei alapján határoznak meg.
A veseelégtelenség szakaszai
Ez az érték azt mutatja meg, hogy a vesék percenként mennyi vért képesek megtisztítani. Minél alacsonyabb a GFR-érték, annál súlyosabb a vesekárosodás.
- stádium: a vesefunkció még normális, de már kimutathatók károsodásra utaló jelek, például magas vérnyomás és/vagy fehérje jelenléte a vizeletben.
- stádium: a vesék továbbra is működnek, bár a károsodásra utaló jelek valamivel egyértelműbbek lehetnek. Fehérje a vizeletben ekkor is kimutatható, továbbá folyadék is felhalmozódhat a végtagokban.
- A vesék szűrőképessége jelentősen károsodott, vérszegénység is kialakulhat.
- stádium: a vesefunkció súlyosan károsodik, és a szervezetben egyre több salakanyag halmozódik fel.
- stádium: ekkor már végstádiumú veseelégtelenségről beszélünk. Ilyenkor gyakran dialízisre vagy veseátültetésre van szükség.

Ha a veséink nem működnek megfelelően, az a szervezet egészére hatással lehet (fotó: Getty Images)
A vesebetegségek két legfontosabb kockázati tényezője a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Ha ezek az állapotok rendszeres kontroll alatt állnak, a vesekárosodás is megelőzhető vagy lassítható. Ebben pedig a kiegyensúlyozott étrend is kulcsszerepet játszik, hiszen ahogyan minden szervünkre, úgy a vesénkre is hatással vannak az elfogyasztott élelmiszerek.
Kapcsolódó: Ezek a legjobb ételek a vese egészségéért
A túlzott cukor-, só- és zsírfogyasztás hosszú távon károsíthatja a szervezet szűrőrendszerét, ezért akkor is ajánlott figyelni a táplálkozásunkra, ha jelenleg minden szervünk egészséges. A kellő folyadékpótlásért, valamint a vitaminokban, rostokban gazdag ételekért a veséink is hálásak lesznek. Az alábbi élelmiszerek rendszeres fogyasztása viszont növelheti a kockázatot – érdemes ezeket elkerülni, illetve minimalizálni, amennyiben hosszú távon is kímélnénk a veséinket.
1. Cukros üdítőitalok
Az üdítők gyakorlatilag nem tartalmaznak értékes tápanyagokat, cserébe viszont dúskálnak a kalóriában és a cukorban. Egy átlagos, 350 ml-es kóla akár 150 kalóriát is tartalmazhat, ami a súlygyarapodás és a metabolikus szindróma (több, egymással összefüggő anyagcsere- és keringési probléma együttes előfordulása) mellett a vesebetegségek kockázatát is növelheti.
Kutatások az üdítőfogyasztást többek között a csontritkulással és fogászati problémákkal is összefüggésbe hozták. A legjobb választás továbbra is a víz – akár friss gyümölcsszeletekkel ízesítve.
2. Feldolgozott hústermékek
A feldolgozott húsfélék nagy mennyiségben tartalmaznak nátriumot és nitrátot. Ha például túl sok csomagolt szalámit, sonkát vagy virslit fogyasztunk, a túlzott sóbevitel hatására a vérnyomásunk is megemelkedhet, ami hosszú távon a vesék szűrőfunkcióját (is) károsítja.
Ez is érdekelhet: 5 figyelmeztető jel, ami vesebetegségre utalhat
Nem mindegy tehát, hogy milyen típusú húst teszünk a tányérra. A felvágottak helyett érdemes friss, kevésbé feldolgozott húsokat választani – az otthon készített, frissen sült hal, csirke- vagy pulykamell tartósítószerektől, extra adalékanyagoktól mentes, és általában kevesebb sót is tartalmaz.
3. Vaj
A vaj nagy mennyiségű telített zsírt és koleszterint tartalmaz, ami hosszú távon a szív- és érrendszer mellett a vesék állapotát is befolyásolhatja. Sütéshez-főzéshez érdemes inkább kedvezőbb zsírsav-összetételű alapanyagokat, például olíva- vagy repceolajat választani. Ha pedig kenhető vajra vágyunk, a csökkentett zsír- és sótartalmú változatokkal járhatunk jobban.
4. Majonéz
A majonéz kalóriában és telített zsírokban gazdag. Bár léteznek csökkentett zsírtartalmú és kalóriaszegény változatok, ezek gyakran több sót, cukrot és különféle adalékanyagokat tartalmaznak. Egészségesebb és táplálóbb alternatíva lehet a natúr, zsírszegény, fehérjében gazdag görög joghurt, ami salátákban és szendvicsekben egyaránt megállja a helyét.
5. Fagyasztott, erősen feldolgozott ételek
A fagyasztott készételek – például a pizzák, vagy a mikrohullámú sütőben pikk-pakk összedobható vacsorák – gyakran rejtett sókat, cukrokat és zsírokat is tartalmaznak. A túlzott feldolgozás növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, amely a vesebetegség egyik vezető oka. Ha időszűkében vagyunk, és jobb, mint a semmi alapon gyorsfagyasztott élelmiszert választunk, érdemes alacsony nátriumtartalmú termékeket keresni, és azokat friss zöldségekkel, gyümölcsökkel kiegészíteni.
Kiemelt kép: Getty Images
